Pesti Napló, 1914. június (65. évfolyam, 128–152. szám)
1914-06-29 / 151. szám
8 Budapest, hétfő PESTI NAPLÓ 1914 június 29. (151. szám.) Hohenberg Zsófia Hohenberg hercegnő. Ferenc Ferdinánd felesége ősrégi, előkelő és nagy szerepet játszó cseh-német családból származott. Született 1868 március 5-én s harmincegy éves volt, mikor Ferenc Ferdinánd őt nőül vette. Házasságáig életének különösebb története nincsen. Fit gondtalanul, előkelő környezetben, mint a hozzá hasonló arisztokrata hölgyek általában. Kiváló neveltetésben részesült s kitűnő műveltséget szerzett. Frigyes főherceg udvarában, hol udvarhölgyi minőségben szerepelt, kezdődött a karrierje. Ferenc Ferdinánd 1899-ben gyakran tett látogatásokat Frigyes főherceg családjánál s ott tűnt fel neki a rendkívül vonzó, lebilincselő modorú és nagyművességü Chotek Zsófia grófnő, kinek egész lényén elömlött az a nőies báj, mely a férfiak szivét leggyorsabban felmelegíti. Tudta, hogy micsoda hatalmas akadályok fognak felmerülni, ha Ferenc Ferdinánd ragaszkodik a házasság eszméjéhez s éppen azért sírva kérte a főherceget, mondjon le tervéről. Ferenc Ferdinándot azonban csak jobban megerősítette elhatározásában és szenvedélyében a Chotek grófnő félelmes nyíltan tudtára adta, hogy feleségül akarja venni. Természetesen, mihelyt az udvar értesült a trónörökös tervéről, nyomban megkezdte az „intézkedéseket“. Chotek grófnőnek szabadságra kellett mennie, aztán utaznia, üdülnie és felejteni, de mind nem használt semmit sem. Ferenc Ferdinánd szilárdan megmaradt elhatározása melFerenc Ferdinánd tragikus halála a mon..okia új történelmének és jövendőjének előterébe állítja Károly Ferenc József főherceg Személyét, az osztrák császári és a magyarszent korona új várományosát. Károly Ferenc ■József nem ismeretlen a magyar nép előtt. Huszonhat éves fiatalember, felesége Zita pármaihercegnő, akit az uralkodóház legszebb női tagjának mondanak. Az új trónörökös hadseregünk legfiatalabb őrnagya, rendkívül kellemes megjelenésű, elragadóan szeretetreméltó fiatalember, tökéletesen beszél magyarul, magyar garnizonban szolgált, mint hadnagy, főhadnagy és százados és apró feljegyzések, kis történetek a tanúságai, hogy úgy ő, mint hitvese népünk iránt őszinte rokonszenvet, szívbeli megértést érez. Károly Ferenc József Károly Ferenc József főhercegről nagyon keveset tudnak Magyarországon, de amit tudnak, az csupa olyan dolog, ami a fiatal főherceg személyét rendkívül rokonszenvessé teszi. Rövid magyarországi látogatása, azok az apró történetek, amelyek ennek kapcsán róla és fiatal feleségéről, Zita főhercegnőről, szárnyra keltek, mind nagyon kedvező színben tüntetik föl a jövendő magyar király személyét. Mindenki érzi, hogy Károly Ferenc József főherceg teljes ember, hogy a kiváló családfő, kiváló feje lesz nagy családjának, egész birodalmának is. (Gyermekkora) Károly Ferenc József 1887. augusztus 17-én született Persenbeulben. Az apja Ottó főherceg, Ferenc Ferdinánd testvére volt, Bécs legnépszerűbb főhercege, fiatal korában. A nép úgy ismerte, akár Rudolf trónörököst neveztek, ha vidám csinyjeiről hallottak és megbocsájtottak mindent „a legszebb főhercegnek''. Ottó igazi bécsi volt, az ottani tájszólást beszélte, ugy hogy elsőszülött fiát, Károly Ferenc Józsefet is csak „Búb“-nak szólította. Sokat nevettek annak idején azon a jóizü cselen, amelylvel Ottó megszégyenített egy gőgös grófnőt. Károly Ferenc József a Schottengimnasium-ba járt, amelynek tanulói Bécs legfelsőbb tízezrének soraiból kerülnek ki. Ottó főherceg gyakran megtette, hogy az utcán megjárta fiát és hazakisérte az iskolából. Egyszer találkozott ott egy grófnővel aki szintén a lett, úgy, hogy 1900-ban az ifjú pár egymásé lett. A Habsburgok történetében szinte forradalmi jellegű volt ez a házasság. Ez volt az első eset, hogy szenvedélyes, forró és olthatatlan szerelem hozott létre egy házassági frigyet és nem a politikai érdek. Ferenc József király később megbarátkozott a házassággal és Chotek grófnőt legmagasabb kegyeibe fogadta. Kinevezte nemsokára hercegnőnek s mint Hohenberg hercegnőt kegyeinek minden jelével elárasztotta. Az udvarnál Hohenberg Zsófia csakhamar a legbefolyásosabb személyiségek egyike lett, anélkül, hogy a legcsekélyebb lépést is tette volna erre nézve. Mint hitves és anya a legmintaszerűbb nők közé tartozott. Részt vett urának minden munkájában, tervében és örömében. Házasságukból egy leányka, Zsófia hercegnő és két fiúgyermek, Miksa és Ernő született, kik a Hohenberg hercegnő vezetése alatt nyerték neveltetésüket. Az ő kívánságára történt, hogy a kis ex-trónörökösök a magyar nyelvet már korán elsajátították és nevelőjükkel állandóan magyar nyelven társalognak. Mikor Ferenc Ferdinánd elkezdte a magyar nyelvet tanulni, ugyanakkor Hohenberg hercegnő is, aki már házassága előtt bírta kissé nyelvünket, hozzálátott a magyar szó tanulásához és egy-két év alatt már olyan tökéletesen elsajátította, hogy a magyarokkal azóta kizáróan magyar nyelven érintkezett, fiára várt. A fiatal gróf kijött az épületből és anyjához sietett, aki a főherceggel beszélgetett. A grófnő e szavakkal mutatta be a fiát Ottó főhercegnek: — A fiam, gróf X. *. Néhány perc múlva lefutott a lépcsőn Károly Ferenc József és egyenesen az apjához rohant, aki igy mutatta be a grófnőnek: — Und das ist mein Búb! (Ez pedig a fiam!) A fiatal főherceg még hároméves sem volt, amikor már benne látták a jövendő uralkodót. 1889-ben meghalt Rudolf trónörökös és ettől a perctől kezdve napirenden volt a trónöröklés kérdése. Ferenc Ferdinánd akkor még nőtlen volt és a világ, amely nem ismerte a visszavonultan élő főherceget, tudni vélte, hogy szívesen lemond a trónról unokaöccse javára. Amikor azután Ferenc Ferdinánd megbetegedett, mindenki szentül hitte, hogy Ferenc Józsefet Károly Ferenc József fogja követni a trónon. Későbben kiderült, hogy a különféle hírek, amelyek közszájon forogtak, ez időben teljesen alaptalanok voltak, de azért Károly Ferenc József személye az érdeklődés középpontjában maradt. Amikor ugyanis Ferenc Ferdinánd megnősült, a fiatal főhercegből prezumptív trónörökös lett. (Neveltetése) Bécs rendkívül érdeklődött a legszebb főherceg elsőszülött fiának életmódja, neveltetése iránt, különösen attól kezdve, hogy benne látta jövendőbeli császárját. Pedig az ifjú főhercegre nézve sok munkát, tanulást jelentett az, hogy készülnie kellett az uralkodásra. Elsősorban is a monarchia népének nyelvét kellett megtanulnia. Tízéves korában már beszélt magyarul és éppen felséges nagybátyja volt az, aki a magyar nyelvből alaposan megexaminálta. (Az édesanyja) A király a Burgba hivatta a tízesztendős főherceget, hogy meggyőződjék tanulmányai előhaladásáról. Károly Ferenc József bátran jelent meg a király előtt, de alaposan zavarba jött, amikor őfelsége magyarul szólította meg. Csakhamar visszanyerte azonban nyugalmát és folyékonyan, elég jó magyarsággal felelt valamennyi kérdésre, aminek nagyon örült az uralkodó. (Amikor a király vizsgáztat) Károly Ferenc József fiatalságának legnagyobb részét anyja, Mária Jozefa főhercegnő oldalán töltötte, aki rajongásig szerette fiát. Tizenhétéves korában került Mária Jozefa a csöndes szász udvarból Bécsbe. Ismeretes, hogy György király idején milyen szdgorú és komor volt a szász udvari élet, ahol a vallásosság elnyomott minden szabadabb mozgást. A fiatal szász hercegnő Bécsben is visszavonultan akart élni, de Erzsébet királynő halála után részt kellett vennie az udvari életben. Stefánia férjhezmenése után ugyanis ő lett az első az udvarnál és részt kellett vennie annak minden ünnepségén. Mária Jozefa rendkívül vallásos szellemben neveltette mindkét fiát, Károly Ferenc Józsefet és Miksát is. A két fiú nevelője először gróf Wallis György, majd báró Mattendort voltak, két osztrák arisztokrata tiszt. Bár a két nevelő minden tekintetben kifogástalan volt, a főhercegnő személyesen ellenőrizte működésüket és igyekezett fiait mindig a maga közelében tartani. (Hadnagyi kinevezése) 1905 őszén azonban elérkezett az az idő, amikor meg kellett válnia idősebb fiától. Károly Ferenc Józsefet hadnagygyá nevezték ki és a Brandeisben állomásozó hetes dragonyosokhoz osztották be szolgálattételre. Az anyja nehezen vált meg fiától, de hát a parancsnak engedelmeskedni kell. A főherceg bevonult ezredéhez, de valahányszor csak a szolgálat megengedte, hazautazott anyjához. A főherceg természetesen nem szentelhette idejét kizáróan a szolgálatnak, mert készülnie kellett az uralkodásra is. A lovaglás, vívás és exerzierreglement mellett más tanulmányokkal is kellett foglalkoznia. Braf professzor nemzetgazdaságtant, pénzügytant és kereskedelmi politikát, ott tanár egyházjogot, Albrich és Pfaff professzorok pedig jogtudományi tárgyakat adtak elő neki. Valamennyi tanára rendkívül tehetséges és szorgalmas tanulónak mondotta a fiatal főherceget. Zita hercegnő A bécsi és reichenaui látogatások nemcsak egyedül anyjának, hanem Zita pármai hercegnőnek is szólnak, akit már régen megszeretett. A hercegnőtől addig alig tudott valamit a nagyközönség. Károly Ferenc József szerelmi regénye Károly Lajos főhercegnek a bécsi Favoritenstrasséban lévő csöndes palotájában kezdődött, amelynek gyakori vendége volt Zita hercegnő. Zita Mária Adeljanda hercegnő, 1892. május 9-én született Pianoréban. Apja, a sok gyermekéről ismeretes Róbert bourbon-pármai herceg, mint tizenegyéves gyermek. 1859-ben vesztette el trónját, amikor Parma, Piacenza és Guastalla hercegségek az olasz, francia-osztrák háború idején az egységes Olaszországhoz csatlakoztak. Róbert herceg népes családjával legtöbbnyire az ausztriai Schwarzauban lakott, de sokat tartózkodott a Pianore-kastélyban is. Ezen két helyen nevekedett Zita hercegnő is, aki tizenegyedik gyermeke apjának. Róbert hercegnek összesen huszonegy gyermeke volt, akik közül a legidősebb néhai Mária Lujza hercegnő volt, Ferdinánd bolgár király első felesége. Zita hercegnő egyik bátyja, Illés herceg, Frigyes főherceg egyik leányának, Mária Anna főhercegnőnek a férje s igy ezen a réven is rokonságban van már uralkodóházunkkal, de még úgy is, hogy Róbert hercegnőtestvére, Alice hercegnő, néhai IV. Ferdinánd toszkánai nagyhercegnek volt a felesége. Amikor Károly Ferenc József megismerkedett vele, a hercegnő fiatal, üde leány volt, szemei ábrándozók, az arca azonban mindig mosolygós, valóban fejedelmi menyasszony. Nem csoda, hogy a fiatal főherceget elbájolta kedvessége, szépsége, és hogy hamarosan beleszeretett a szép cousinebe. Ettől kezdve úgy osztotta be idejét, hogy mindig megjelent a Favoritenstrassel, vagy Lipót Szalvátor palotájában, ha tudta, hogy Zita hercegnő is ott van. Amikor Zita először jelent meg az udvari bálon, ő is ott volt és úgyszólván, kizáróan csak vele táncolt. A pármai hercegnő tavaszszal leköltözött Schwarzau-i villájából olaszországi birtokára a Pianore-kastélyba és nemsokára ezután — 1911. nyarán volt ez — odaérkezett Mária Jozefa főhercegnő fiával, Károly Ferenc Józseffel, aki megkérte Zita hercegnő kezét Az új trónörökös