Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-25 / 174. szám

­i~- Budapest, -szombat­-----­­PES­­­T NATOLÓ 1913. júliusit.... (174. szám.) ü­gyminisztert emlegetik, aki a monarchia jegyzékét átvette. Szerbiában rendkívül nagyszabású csa­­pat­el­tol­ások vannak. Az összes tartalékos tiszteket behívták, a katonaköteleseknek megtiltották a határ átlépését. Érdekes, hogy maga Bíelgrád egyáltalában nem védekezik. Azt mondják, hogy mihelyt a monitorok megjelennek és Zimonyban, a hegyen fel­tűnnek az ágyuk, kitűzik a fehér zászlót és kiürítik Bíelgrádot. Viszont nehéz tarack­­üteg-farmadák indultak el Lovibazárba, a Drina-divízió mobilizálva van, bár hivata­losan titkolják. A bosnyák határon sánco­kat építenek. Általános a félelem, hogy a bolgárok hátulról fogják megtámadni a szerbeket. A szerbek taktikája állítólag az, hogy a szerb csapatok visszavonulnak a Boszniából benyomuló sereg elől és a fő­sereg a bolgárok ellen fordul. A dunai di­vízió szintén koncentrálva van. A főparancs­nokságot már áthelyezték Valjevoba és — ami óriási feltűnést kelt — főparancsnokká kinevezték Jankovics Dusán tábornokot, a Xarodna Obrana elnökét, annak az egye­sületnek vezetőjét, amelynek feloszlatását követeli a monarkia jegyzéke. A francia követségen — ahol jártunk — kijelentették, hogy Ausztria-Magyarország beavatkozását egy általános háború első fe­jezetének lehet tekinteni, mert úgy Bulgária, mint Törökország előléphetnek a reze­má­ból, sőt állítólag erre nézve már vannak is értesítések. Délután az utca is izgalmas képet mu­tatott. Mindenütt nagy csoportok vannak. A miniszterelnökség palotája és az orosz követség háza előtt izgatott tömegek vitat­koznak. A Terazia- és a Moszkva-szálló előtti tér emberektől feketéllik, nők is nagy csoportokban politizálnak az utcákon. Szerb szokolisták piros ingben harci dalokat éne­kelve járkálnak a Topcsiderben, este a nép nagy része kivonult a Kalimegdanra. Egye­sek látcsöveket vittek magukkal úgy néz­nek át a szemközti kivilágított Zimonyra, a monitorokat keresik és öklük fenyegetően emelkednek a levegőbe. Leírhatatlan az iz­galom, ami különösen este növekedik meg, amikor hangos csoportok Ausztriát és Gieslt gyalázva járják be az utcákat. A bolgárokat is szidalmazzák és a délelőtt még olyan csendesnek látszott város estére hangosan nyüzsög. Ilyen lehetett Belgrád két esztendő előtt, a balkáni háború előtti moz­gósítás napjaiban. Általános a hit, hogy a háború nem kerülhető el. A cenzúra a legnagyobb mér­tékben működik. Beszélik, hogy amint Pacsu megkapta a jegyzéket, rögtön Pétervárra táviratozott s állítólag onnan Szerbiára nézve kedvező válasz érkezett. Hogy ebből mennyi a hiteles, ezt természetesen nem lehet elbí­rálni. Megkísérelték meginterjúvolni Pasics miniszterelnököt, de Pasics nem óhajt fo­gadni újságírókat. Protics belü­gym­iniszter szintén elzárkózik a sajtó elől. Protics tudva­lévően szintén egyike a királygyilkosoknak, s 1913-ban is belügyminiszter volt. Belgrádban hevesen támadják Tisza Istvánt, úgy a sajtó, mint a közönség. Azt mondják, az ő keze működött közre a dé­­marche-ban, hogy Berchtoldtól ilyen nem telik ki s a jegyzék szigorú hangja is Tiszára vall. Zimonyban csend van. Nyoma sem lát­szik a monarkia részéről katonai előkészüle­teknek. A tisztek a legnagyobb nyugalommal sétálnak vagy ülnek a kávéházakban és ven­déglőkben. Zimonyban a szolnoki 68-ik gya­logezred állomásozik, amelynek legénysége csupa magyar fiú. Zimony lakosságai már tegnap éjjel álarmírozták a démarche hírével. A közön­ség nagy bizonytalanságban volt, mert nem tudta, mi van a jegyzékben. Még a rendőr­ségnek sem volt róla tudomása. Mikor a péntek délutáni vonallal megérkeztek az uta­sok, a közönség valósággal kiszakította ke­zükből a lapokat. A szerb újságok Zi­­monyból mind ki vannak tiltva. Őt­ azt beszélik, hogy a Pribicsevics­­ü­gy azért maradt ki a jegyzékből, mert nem találtak elég terhelő adatot ellene, viszont az egyik belgrádi lap azt mondja, hogy a monarkia nagyon ravaszul vezette a szera­­jevói vizsgálatot. Elhitette Szerbiával, hogy Pribicsevics van kompromittálva s Belgrád­ban ne is gondoljanak arra, hogy Tankosic őrnagyról mindent tudnak odaát. Ez a Tankosic őrnagy, aki a merénylő­ket megtanította a merényletre és a bomba használatára, közép termetű, szőke, nyírott bajuszú ember, eltérőleg a szerb tisztektől,­ nem valami elegáns megjelenésű. Volt alkalmam beszélni egy nagyrangú állami hivatalnokkal, aki kijelentette, hogy Szerbia nincs izolálva, mögötte állanak az entente­lmt comnak és Poincaré pétervári útja is összefüggésben van az aktuális külpoliti­kai kérdésekkel s hogy Szerbia mindezek­ről hiteles értesítést is kapott már. * Ismeretes, hogy a csütörtöki tornádó trésen megrongálta a zimony-­budapesti telefon­vonalat. A posta- és távirda-igazga­­tóság óriási erőfeszítéssel rendbehozta már a vonalat, amely négy helyen is megsza­kadt s így lehetővé tette, hogy a külpolitikai válság következtében rendkívül megnöveke­­dett forgalmat lebonyolíthassák. Sajnos azonban, hogy a forgalmat egyelőre nehe­zen lehet lebonyolítani, mert a posta- és táv­­irdahivatalban csak kis személyzet műkö­dik. Kívánatos lenne, hogy — mint annak idején az annexió idejében — kisegítő erő­ket küldene a posta-távirdavezetőség Zi­mony­ba. Megszavazták az illetékjavaslatot A képviselőház ülése A képviselőház mai korszakos esemé­nyei után folytatták és befejezték az illeték­javaslat részletes vitáját. A vita természetesen gyorsabb tempókban pergett,­de az ellenzék így is keresztülszű­rt minden jelentősebb sza­kaszt, másfelől a kormány is szívesebben mél­tányolta az ellenzéki kritikát s az egyes szaka­szokat nagyrészt az ellenzék módosításaival fogadták el. A vitában Preszly Elemér, Cser­mák Ernő, Bakonyi Samu, Jaczkó Pál, Sprin­ger Ferenc és Sághy Gyula vettek részt. A javaslatot azután elfogadták s a három­hetes vita, amely az ellenzék parlamenti küz­delmének legszebb fejezetei közé tartozik, vé­get ért. Az­ ülés végén az elnök egyetértésre hívta föl a Ház tagjait. Az ülés lefolyásáról tudósításunk ez: Az elnöknek a legközelebbi ülés napirend­jére vonatkozó kijelentései után a Há­z folytatja az illetékjavaslat vitáját. A 6­9. §-nál Preszly Elemér és Csermák Ernő azt bizonyítja, hogy a szakasz nem helyes. .A sza­­­aszt az előadó módosításaival fogadják el. A 70. §-nál Hantos Elemér előadó módosí­tást nyújt be. Bakonyi Samu közeledést lát a mó­dosításban az ellenzék álláspontjához, de még­sem fedi teljesen. Módosítást nyújt be, hogy a terhet könnyítsék. Springer Ferenc szintén sérel­mesnek tartja a szakasz rendelkezéseit.­­4 sza­kaszt az előadó módosításával fogadják el. A 11. §-t változatlanul elfogadták. A 72. §-nál Springer Ferenc szólalt föl. Gya­korlati szempontból bírálja a szakasz intézkedé­seit, amelyeknek helyesebbítésére stiláris és ér­dembeli módosítást nyújt be. Jakabffy Elemér a szakasz változatlan elfogadását ajánlja. Az elő­adó felszólalása után a többség a szakaszt Sprin­ger Ferenc stiláris módosításával fogadja el. A 75. §-nál Springer Ferenc a címre és a sza­kasz rendelkezésére vonatkozólag teszi meg észre­vételeit s ezekre vonatkozólag módosítást nyújt be. Az előadó szavai után a szakaszt Springer Fe­renc módosításával fogadják el. A 7­. §-nál Jaczkó Pál szakszerűen foglalko­zik a szakasz bélyeg-skódájával. Több rendbeli módosítást nyújt be. Springer Ferenc csatlakozik Jaczkó Pál módosításához. A szakaszt az előadó módosításával fogadják el. A 75. §-nál Csermák Ernő rámutat a szakasz antiszociális voltára. Több módosítást nyújt be. Nemes Zsigmond az eredeti javaslatot pártolja. Sághy Gyula az első bekezdésben módosítást ajánl s a második bekezdés kihagyását kéri. Preszly Elemér kimutatja a szakasz tarthatatlan­ságát. Csermák indítványait pártolja. Maga is mó­dosítást nyújt be. Almássy László a szakasz fen­­tartását kívánja. Springer Ferenc szintén mél­tánytalannak tartja a szakasz rendelkezéseit. Ba­logh Jenő igazságügyminiszter hozzájárul Preszly módosításához. A szakaszt Preszly Elemér módo­sításával fogadják el. A 76. §-nál­ Sághy Gyula rámutat a szakasz helytelenségére s módosítást nyújt be. A szakaszt változatlanul fogadják el. A 77. §-nál Springer Ferenc a szegényjog­­ alapján működő ügyvédeket mentesíteni kívánja, az illetékek tekintetében a felelősség alól. Módo­sítást nyújt be. Preszly Elemér a szakasz utolsó bekezdéséhez módosítást nyújt be. Balogh Jenő igazságügyminiszter hozzájárul Springer módosí-­ tásához. A szakaszt így fogadják el. A 78. §-t változatlanul fogadják el. Az elnök az ülést egy órára felfüggeszti. Szünet után a 7­9. §-nál Springer Ferenc az­ ügyvédségre nézve könnyítést kíván. Ez irányban módosítást ajánl. A szakaszt változatlanul fogad­ják el. A 80. és 81. §-t hozzászólás nélkül változat­lanul fogadják el. A 82. §-t az előadó módosítá­sával fogadják el­ . A 83. §-nál Hantos Elemér előadó módosítást ajánl. Springer Ferenc módosítással kíván javí­tani a szakasz rendelkezésein. Teleszky János pénzügyminiszter felszólalása után a szakaszt az előadó módosításával fogadják el. A többi sza­kaszokhoz is kisebb-nagyobb módosításokat fűztek. _.1..­­ .A Ház azután az illetékjavaslatot részletei­ben is elfogadta. A munkapárt a vita végén zajosan megélje­nezte a vitában résztvett ellenzéki szónokokat. Springer Ferenc kéri, hogy tekintettel­ a számtalan módosításra, az új szöveget még az ülés előtt osszák ki a Ház tagjai között. Beöthy Pál sajnálkozásának ad kifejezést, de a bizottság csak későn ül össze s igy fizikailag se áll ehhez elég idő rendelkezésére. Ne vegye ezt az ellenzék közömbösségnek, mindenképp azon lesz, hogy ez a jogos kívánság teljesüljön. Teleszky János pénzügyminiszter odamegy Springer Ferenc és Bakonyi Samu képviselőkhöz, akik az ellenzék vitáját vezették és melegen üd­vözli őket. Beöthy Pál elnök: Nem zárhatom be ezt a mai ülést, mely talán történelminek nevezhető, anélkül, hogy ne adjak kifejezést annak, hogy a magyar pártok állhatnak a legélesebb harcban egymással, de ha valóban komoly, a nemzet ér­dekét érintő kérdés kerül fölszínre, akkor meg­szűnik minden pártharc, minden személyes ellen­tét magyar párt és magyar párt, magyar ember és magyar ember közt és a nemzet, mint egy ember áll létérdekei mellett. A legközelebbi ülést kedden tartja a Ház s annak napirendjére az elnök indítványára a mai napirendet tűzték ki. Budapest, július 24. Justh Gyula Tornyán. Justh Gyula szomba­ton visszautazik tornyai birtokára, ahonnan idő­­közönként feljön a fővárosba, hogy részt vegyen a képviselőház tanácskozásain. A polgári törvénykönyv a képviselőház külön bizottságában. A képviselőháznak a polgári tör­vénykönyv tárgyalására kiküldött külön­ bizottsága folytatta a javaslat örökjogi részének tárgyalását. A bizottság több módosítást tett és néhány szakaszt egész új szövegezésben fogadtak el. Az osztrák belügyminiszter a királynál. Cs eb­ből táviratozzak, hogy báró Heinold osztrák bel­ügyminiszter pénteken délelőtt 11 órakor kihallga­táson jelent meg a királynál

Next