Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)
1914-10-28 / 269. szám
Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1914. október 28. (269. szám.) Exotikus kalandokról, portyázásokról, dús zsákmányolásról álmodoztak, ahelyett a legszigorúbb laktanyai fegyelem roskadt a nyakukba. Rendes katonai életre kényszerítik őket, fegyverfogást tanulnak és állandóan a kaszárnyában kell lakniok. A zsold is átkozottul kevés: napi öt fillér. S ami a legborzasztóbb, romantikának hite-hamva nincsen — csak fegyelmet, fegyelmet lehellnek a falak. A garibaldisták roppant csalódottan morzsolják le az egyhangú napokat és átkozzák a prózai franciákat. Marga Garibaldi „tábornok" is igen elkeseredett hangulatban van , állítólag azzal a tervvel foglalkozik, hogy megvonja támogatását a francia hadseregtől. — Földrengés: Bécsből jelentik. A cs. kir. •meteorológiai és geodynamikai intézet szeizmografikus készülékei ma 10 óra 23 perc 42 másodperckor délelőtt meglehetős erős földrengést jeleztek körülbelül 470 kilométer távolságból. A rengés fészke alkalmasint Nyugat-Tirolban vagy Vorarlbergben volt. A legnagyobb földmozgás Bécsben 0,1 milliméter volt — Rómából jelentik: Florencből, Pistoiából, Livordóból, Luccából és Massából érkezett táviratok szerint ma délelőtt 10 óra 20 perc táján földlökést észleltek, mely a lakosság körében nagy riadalmat keltett, de kárt nem okozott. Csak Massából és Luccából jelentenek kisebb károkat A földlökést Elba szigetén, Bolognában, Velencében, Turinban, Genuában, Milanóban, Anconában, Forliban, Cesenában, Paenzában és Veronában is érezték. — Triesztből jelentik: A spai földrengést az egész városban érezték. A lakásokban meginogtak a berendezési tárgyak, a lakosság mindazonáltal nyugodtan maradt. Anyagi kár sehol sem történt — Pólából jelentik. A hydrográfiai intézet közlése szerint a seizmografikus készülékek ma délelőtt 10 óra 23 perc 55 másodperckor közeli földrengést jeleztek. A legerősebb földlökést 10 óra 23 perc 18 másodperckor észlelték, amikor Pólában a tényleges kilengés 0-2 millimétert tett ki A földrengés fészke 160 km.-nyi távolságban volt A földrengést Pólában is érezték. A miskolci polgármester a háztulajdonosokhoz, Miskolcról jelentik: A polgármester felhívást bocsátott ki a város háztulajdonosaihoz, akiket arra kér, hogy azokat a lakóikat, akik esedékes lakbérüket saját hibájukon kívül kifizetni nem tudják, méltányos és jóindulati elbánásban részesítsék és megokolt esetben fogadják el a részletfizetést is. Viszont ígéri, hogy ily eseteket a köztartozások behajtásánál a legméltányosabban fognak figyelembe venni. Hangsúlyozza, hogy a cél nem a könnyelműség vagy a hanyagság védelme, hanem azokon való segítség, akik önhibájukon kívül jutottak olyan helyzetbe, hogy a lakbért nem tudják határidőre avagy egy összegben megfizetni. §=3 — Párbaj a vízben. A háború olyan indulatokat kelt fel az emberi lelkekben, olyan rettenetesen felizgatja az ember idegrendszerét, hogy emiatt olyan események játszódnak most le a valóságban, amilyeneket idáig a legcsapongóbb fantázia, a legraffináltabb regényíró sem tudott kitalálni. Az emberi indulatok embertelenül kegyetlen kirohanásáról érkezett hír most is Madridból. A valenciai kikötőben a háború kitörése óta egymás mellett vesztegel egy német és egy belga hajó. Nem futhatott ki egyik sem a nyílt tengerre, féltek az ellenséges hadihajóktól. A legények csöndesen végezték a kevés munkát, ami a veszteglő hajókon akadt Néha-néha áthallatszott a másik hajóról egy énekhang, a belga király-himnusz, vagy a Wacht am Rhein töredékei. A matrózok gyűlölködve álltak meg a korlátnál, átkiáltottak egy csúfszót, míg a tisztek arra jöttek. Azután érkeztek a hírek a harctérről, hivatalos francia „diadalhírek" és a német főhadiszállás jelentései. A legények ingerkedni kezdtek egymással. A szárazon ökölre ment egy német matróz egy belgával, azután egy korcsmában egy mulató német összeverekedett a belgákkal. Lassanként gyűlt az indulat, a keserűség az ellenséges szívekben. Mindennaposak lettek a szóharcok, a verekedések. Munka közben csikorgó foggal néztek a szomszéd hajóra, a szomszéd hajó árbócán lengő ellenséges lobogóra Egy napon kirobbant a düh, az elkeseredés, a belga hajó kapitánya provokálta az egyik német matrózt. A német elfogadta a kihívást, a két ellenfél tőrt ragadott és beugrottak a tengerbe. Őszva közelítették meg egymást és elkeseredett dühvel, tajtékzó szájjal rontottak egymásnak. Lihegve, fújva, de némán birkóztak. Tépték, harapták, ütötték, szúrták egymást. A víz piroslott körülöttük, a két ember őrülten marcangolta egymást. Mind a kettő vérzett, már-már úgy látszott, hogy a németet és a belgát egyaránt elnyelik a tenger hullámai. Az utolsó pillanatban azonban csónakon spanyol tengerészek érkeztek oda és szétválasztották a félhalott ellenfeleket. . . Cionisták, hadikórháza. A Magyarországi Cionista Szervezet helyiségében berendezett Vörös Kereszt kisegítő kórház e hónap 22-én megkezdte működését. A kórházban egyelőre tíz sebesült részesül ápolásban. A kórház fentartásához úgy a Cionista Szervezet, mint az egyes cionisták nagylelkű áldozatkészséggel járultak hozzá. A bizottság körirattal fordult az országos összes cionista szervezeteihez, hogy a kórház fentartására szánt adományaikat a Cionista Szervezet központi irodájához (VI., Király utca 36. sz.) küldjék- A kórház vezető orvosa dr. Jordán Viktor. — Fölgyógyultak a Buxton-fivérek. Bukarestből jelentik: A Buxton-testvérek fölgyógyulva elhagyták a szanatóriumot és legközelebb Angliába utaznak. — A garibaldisták alkonya. Valaha a Garibaldi név zászló volt, sőt kis hadsereget is jelentett. Legendák fonódtak körülötte és ezekre a legendákra ezren és ezren esküdtek. Az olasz egységet meghozó harcok idején ragyogott legfényesebben. De negyvennégy év előtt a francia-német háború idején is volt még annyi varázsereje, hogy tekintélyes csoport sorakozott köréje és ez a garibaldista csoport a franciák oldalán küzdötte végig a háborút. Később lassanként halaványulni kezdett Itáliában a garibaldisták csillaga. Ha valahol síkra kellett szállani a „szabadságért", mind kevesebb garibaldista jelentkezett. A jelentkezők jórésze pedig nem annyira a szabadságért, mint a szabad zsákmányolásért lelkesedett. Az Albánia körül támadt zavarok alkalmával szintén megmozdultak a vörösingesek, de ez a megmozdulás teljes kudarccal végződött. A mostani háború alatt megint életjelt adtak magukról. Természetesen, a franciáknak ajánlották föl szolgálataikat. A franciák azonban nem kaptak rajtuk lelkendezve. Inkább hűvösen fogadták őket. A nagy Garibaldi unokáját, Peppino Garibaldit alig méltatták figyelemre, amikor megérkezett Párisba. A „tábornok" ide-oda lézengett és a cica sem törődött vele. A hadvezetőség aligalig akart vele szóba állani. Hosszas utánjárás után annyit keresztülvitt, hogy a garibaldistákat fölvegyék az idegen légióba. Külön garibaldista csapat alakításáról azonban hallani sem akartak. Az idegen légióba csak immelámnal léptek be a vörösingesek és akik belépek, nagyon rosszul érezik ott magukat. — Az amerikaiak budapesti hadikórháza. Megírtuk, hogy az amerikai Vörös Kereszt Egyesületnek nagyobb különítménye Budapestre érkezett hogy itt a Vörös Kereszt tevékenységében résztvegyen. Az amerikai társaság tagjai eddig bejárták az összes budapesti kórházakat, megtekintették egészségügyi intézményeinket és az egyes kórházakban kisebb csoportokként vállaltak állásokat A különítmény vezetői azonban úgy látták, hogy működésük sokkal eredményesebb, ha önállóan dolgoznak. Ezért elhatározták, hogy a Hungária körút egyik palotájában kisegítő hadikórházat fognak felállítani. A hadikórház berendezése most folyik és kétszáz beteg, illetve sebesült részére lesz benne hely. A kórházban a szolgálatot nagyobbrészt az amerikai különítmény tagjai fogják teljesíteni és csak néhány magyar ápolónőt alkalmaznak. — Az önkéntesek tiszti kinevezése. (Levél a szerkesztőhöz.) A Pesti Napló október 15-iki számában közölte, hogy a király a honvédségbe belépő akadémikusokat a tényleges állományban hadnagyokká nevezte ki, továbbá, hogy a honvédelmi miniszter a hadapródiskolák negyedik évfolyamát végzett növendékeket ugyanazon a napon zászlósokká nevezte ki. A „Pesti Napló" egyik előfizetője azt a kérdést vetette fel, vájjon miért nem nevezik ki tisztekké azokat az önkénteseket is, akik a múlt évben a tiszti vizsgát letették és a háború kezdete óta a harcvonalban küzdenek. Annál a nagy súlynál fogva, amelyet az intéző katonai körök a kinevezéseknél a rangsor szigorú betartására helyeznek, kétségtelennek tartjuk, hogy a közös hadügyi és a magyar honvédelmi miniszter a néhány nap múlva történő novemberi kinevezéseknél figyelemmel lesz arra, hogy a tartalékos zászlósok és hadapródok, akik tiszti vizsgát tettek s a múst évi december 31-ike vagy még régebb idő óta bírják rangjukat és e rangban már három hónapja a harcvonalban küzdenek, semmi tekintetben sérelmet ne szenvedjenek. Hadseregünk sűrűn aratott győzelmeit nem csekély részben köszönhetik Annak, hogy hivatásos és tartalékos tisztjeink, zászlósaink és hadapródjaink testvéri egyetértéssel és lelkesedéssel harcolnak és hevítik hősi csatára katofnáinkat. Méltán bízhatunk abban, hogy a katonai felsőbbség, amely a kötelesség kiosztásában a hivatásos és tartalékos tisztek, zászlósok és hadapródok közötti nem tesz különbséget, azt a kinevezésdinél sem fogja tenni. Régi előfizetője. — Reif él. Brünnből táviratozzák Egy mährisch-schönbergi újság azt jelenti, hogy? Reif Gyula őrmester nem esett eL Súlyosan meg*sebesült és orosz hadifogságba került — Németek a piacon. Gyakran trrmeli fel német katonák Budapest utcáin. Levásárlás és hasonló beszerzési célok hozzák ide németeket, akik csoportosan sétálnak a városban, amíg sétálhatnak, mert minduntalan, megállítják őket a barátságos érdeklődők. Mindenféle kérdést intéznek a katonákhoz, beszéd közben sűrűn harsog fel a kacagás* Mert a németek a háborús időben sem tagadják meg magukat s valósággal szimbolizálják* a kedélyességet ezek a szőke harcosok. Szintes el sem tudja képzelni az ember, hogy miképpen tudnak olyan keményen elbánni az ellenséggel. Az érdeklődők azután gyakran kalandokul szegődnek a németek mellé s mutogató rák nekik, ami Budapesten látnivaló. Máskor nem ilyen kedves idegenvezető a budapesti ember, ellentétben a némettel, aki béke idején is barátságos azzal, aki otthon felkeresi. Ennek az idegenvezetésnek kedves jelenetei játszódott le a Lehel-téri piacon. Több német katonát vittek el a piacra, mégpedig azért, hogy megmutassák nekik a paprikát. Nem a pirosat, amelyet összeőrölt állapotban többékevésbé ismernek a németek is, hanem a zöld paprikát, amelyből az erős piros valami készül. 42-es ágyút már láttak a németek, de ezt a csodát még nem. Nagy érdeklődéssel nézték a bolgár kertészek sátrai előtt felhalmozott paprikahalmokat, de ezzel még nem volt vége. A vezetőjük biztatta őket.. — Kóstolják meg. A németek olyan készülődéssé csinálták végig a dolgot, mintha legalább is egy szapanellbe kellene beleharapniok. Végre mégis megtörtént. — Hiszen ez édes — mondták. — Persze, hogy édes. Itt van még egy, e® a hegyes paprika még édesebb. Abba is beleharaptak, de most már ne is mondták, hogy édes. Egy igazi, magyar paprikát kóstoltak meg. Krákogtak, köpködtek és fejcsóválva mondták: — Furcsa élvezet, hogy itt füzet észnél az emberek, amikor nem is muszáj nekik. — Sebesültek a Vigadóban. A jó öreg Vigadó is kapott sebesülteket A hangversenyek és mulatságok máskor ilyenkor zengő palotájában szintén kisegítő-üdülő kórházat létesített a budapesti társadalom minden nemesért hevülő jó szive. Két nagy teremben 26 ágyra berendezett kórház köttségeit dr. Bódy Tivadar alpolgármester és dr. Márkai Jenő tanácsnok néhány nemesszivü emberbarát áldozatkészségéből teremtették elő. Az ebben a kórházban üdülő magyar, horvát és német katonáknak természetesen állandóan pompás dolguk van, mindamellett feltűnt nekik, hogy hétfőn, szerdán, pénteken és minden második vasárnap, amely napokon dr. Bódy Tivadarné és dr. Márkus Jenőné tartanak inspekciót még a szokottnál is pompásabban látják el őket minden jóval. Ennek az a magyarázata, Kahler Bernát, Pick Ede és Szilágyi Lajos urak, akik ezeken a napokon mint látogatót jelennek meg ott, felkérték dr. Bódy Tivadarné és dr. Márkus Jenőné úrnőket hogy az ő költségükre a szokottnál is bővebben lássák el vitéz katonáinkat. Ennek a kívánságuknak természetesen a legnagyobb készséggel tesznek eleget és fáradságot nem ismerő buzgalommal valóságos ünnepnappá varázsolj® katonáink e napjait Különös elismerés illeti díj Bódy Tivadarné és dr. Márkus Jenőné úrnőiket, kik kezdettől fogva fáradhatatlan buzgalommal tölttik be követésre méltó nemes hivatásukat a mintaszerűen berendezett kórházban, melynek berendezése, egyszerűsége és célszerűsége mellett Halázs József fővárosi igazgató-gondnok tevékenységét dicséri. — Ezer felszólalás a választási névjegyzék ellen. Fiuméből jelentik: Az uj választói törvény alapján összeállított jövő évi választói névjegyzék ellen mintegy 1000 felszólalás érkezett a városi tanácshoz. Ezekközül mintegy hétszázat városi hivatalnokok nyújtottak be. Az új névjegyzékből 3600 választó van felvéve, tehát ezerháromszázzal több, mint az idei lajstromban. A jegyzék nagyon hiányos, mert a háború miatt sokan nem jelentkezhettek.