Pesti Napló, 1919. március (70. évfolyam, 52–76. szám)
1919-03-01 / 52. szám
Szombat PESTI NAPLÓ 1919. március 15 . Külön bizottság tárgyalja a csehszlovák kérdést Az entente az önálló rajnai köztársaság mellett döntött — Wilson szerint Amerika népe a népszövetség hive — Olaszország 12 milliárd kártérítést követel — Hollandia fegyverrel is megvédi integritását Az amerikai szenátus többsége — mint megírtuk — Wilson mellé állt a népszövetség kérdésében. A szenátusban a hét elején próbaszavazás volt a liga dolgában s mint a Times washingtoni tudósítója táviratozza, a népszövetség mellett 52-en, ellene 48-an szavaztak, akkor tehát még igen csekély többsége volt a javaslatnak. Azóta azonban változott a helyzet, legalább erre enged következtetni Wilsonnak Theodor Burtonhoz, az amerikai népszövetségi bizottság elnökéhez intézett sürgönye, amelyben kijelenti az elnök, hogy ma már bizonyos abban, hogy az Egyesült Államok, népe a népszövetség tervezetét támogatni fogja. Ha az entente a népszövetség gazdasági fegyvereivel el tudja hárítania fenyegető olaszdélszláv háborút, akkor a népszövetség híveinek tábora kétségkívül egy csapásra túlsúlyba kerül mindenütt. * Csütörtökön délelőtt megalakult Párisban a csehszlovák kérdések megvizsgálására kiküldött albizottság, amely elnökévé James Carribont, a volt berlini francia nagykövetet és alelnökévé Sailvago Raggi márkit választotta. A bizottság előbb a csehországi németek problémáját tárgyalta le, azután pedig belefogott a sziléziai kérdés tárgyalásába. Ami Német-Csehország ügyét illeti, a Neue Zürcher Zeitung jelentése szerint az amerikai delegátusok a német-cseh bizottság meghallgatása után azt indítványozták, hogy Német-Csehországnak a cseh-szlovák államhoz való hozzácsatolását a népszavazásig tartják függőben. Az amerikai delegáció erélyesen követelte, hogy a népszavazás minden propaganda nélkül történjék, úgy a csehek, mint a németek részéről. E végből indítványozta, hogy Német-Csehország egész területét a Cseh-erdőtől Troppauig amerikai és angol csapatok szállják meg. Az angolok hozzájárultak ehez az indítványhoz és némi habozás után a franciák is elfogadták. Ennek a határozatnak természetesen döntő jelentősége van a magyar Felvidék sorsára is, mert lehetetlen elképzelni, hogy tőlünk magyaroktól megtagadják azt a jogot, amelyet a csehországi németeknek egyhangúlag megadott az entente. Egyébként tegnap az amerikaiak javaslatára új bizottságot szervezett a konferencia a béketárgyalás gyorsítása céljából s ez a bizottság különösen Németország, Magyarország és a volt Ausztria területi kérdéseiben lesz irányadó tényező. Ez a központi bizottság valamennyi területi bizottság munkáit figyelemmel fogja kísérni és eredményeit csoportosítja. A területi bizottságok körülbelül végére értek előkészítő munkájuknak, meghallgatták mindazokat, akiket meg kellett hallgatniuk és mától kezdve rátérhetnek azokra a nagy problémákra, amelyeket március 8-áig feltétlenül meg kell odaniuk. E nagy kérdések: Németország keleti határának megállapítása és az Adria keleti partvidékének sorsa. A területi bizottságokkal párhuzamosan folytatja működését a jóvátételi bizottság, amely előtt most terjesztették be az olaszok kártérítési igényüiket. Olaszország 12 milliárd kártérítést követel Magyarországtól és Ausztriától, mivel azonban kérdéses, rá lehetne-e kényszeríteni a két országot ilyen nagy összeg megfizetésére, az olasz kormány pénz helyett Magyarország és Ausztria természeti kincseit veszi majd igénybe. Hír szerint épületfát követel Olaszország a hadikárpótlás egyharmad része fejében. A legközelebbi öt esztendőn belül három millió köbméter fát kellene átengedni az olaszoknak. A nagyhatalmak tízes bizottsága a Rajna balpartjának problémájával foglalkozott tegnap, s az értekezleten az a nézet alakult ki, hogy a vitás területből önálló rajnai köztársaságot kell alkotni. A franciák előbb annektálni akarták a Rajna balpartját, de a szövetségesek rámutattak arra, hogy ezzel csak újabb Elzász-Lotharingiát teremtenének. Erre azután azzal az indítványnyal léptek a békeértekezlet elé, hogy ezt a vitás területet külön állammá szervezzék és helyezzék a népszövetség ellenőrzése alá. A legújabb javaslat, — amely úgy látszik általános helyesléssel találkozik — az, hogy rajnai köztársaság létesüljön és ez mindaddig a népszövetség védelme alatt maradjon, amíg Németország a reá rótt kártérítést a szövetségeseivnek meg nem fizette. Ennek az időnek elteltével a rajnai vidék teljes önrendelkezési jogát visszanyeri és ha Németországhoz csatlakozni akar, akkor akadálytalanul csatlakozhatik hozzá. Franciaország e megoldásba beleegyezett és ennek folytán valószínűleg a békeértekezlet is el fogja fogadni. A rajnamenti ütköző államról Tardieu miniszter arra a megjegyzésre szorítkozott, hogy sem Belgium, sem Franciaország nem engedheti meg, hogy a Rajna balpartja Németország jövő offenzívájának csak úgy bázisul szolgáljon, mint eddig ötven év óta. A franciák nem annektálást, hanem biztonságot kívánnak. Hir szerint Franciaország az egész Saar-völgyet követelni fogja, mert az ottani bányákkal akarja pótolni azokat a gazdasági veszteségeket, amelyeket a németek Északfranciaország szándékos elpusztításával okoztak. Franciaországnak a rajnamenti ütköző állam megvalósításával beteljesül az a kívánsága, amely miatt annak idején meghiúsultak a Sixtus herceg által kezdeményezett alkudozások. * Csütörtökön délben a szövetséges és társult hatalmak képviselői ülést tartottak, amelyen a cionisták előterjeszésein kívül az örmény kérdéssel foglalkoztak. A tízes tanács tegnapi ülésén az amerikai, francia és angol delegátusok, valamint az orosz zsidók képviselőinek előterjesztését hallgatták meg a cionizmusról. Szokolov és Ueizmann hangsúlyozták azokat az érdekeket, amelyek szuverén zsidó állam megteremtéséhez fűződnek. Lévy Silvain, a Collège de France tanára e terv kivihetetlenségét bizonyítgatta és amellett foglalt állást, hogy Palesztinából nemzeti otthont kell teremteni ama zsidók részére, akik jelenlegi otthonaikból a "velük szemben tanúsított rossz bánásmód miatt kivándorolni kívánnak. Ezt a megoldást röviddel ezelőtt Balfour és Pichon kezdeményezte. Palesztina keresztény és mohamedán lakossága kétségkívül alkalmazkodnék olyan európai rezsimhez, mely a különböző aspirációkat egyensúlyban tartja, más vallás előuralmának azonban bizonyára ellenszegülne. A nagyhatalmak valamennyien pártolják a cionisták tervét, amely szerint Palesztinából a népszövetség égisze alatt független zsidó államot alkotnak. A népszövetség a cionisták kívánságához képest Nagybritanniának adná a mandátumot. Tardieu kijelentette, hogy Franciaország teljesen hozzájárul ehhez a tervhez. Az örmény bizottság előterjesztette területi igényeit, amelyek elfogadása esetén Örményország a Fekete-tengertől egészen Ciliciáig terjedne. Az örmény delegátusok kérték, hogy a népek szövetsége bízza meg valamelyik hatalmat Örményország védelmével. Örményország az Egyesült Államokat kéri fel erre a szerepre, — mégpedig húsz évre — s ha az Unió nem vállalná a megbízatást, akkor Olaszországot. De még egyáltalában nem bizonyos, hogy Amerika elfogadja-e a megbízatást. • A belga kormány tudvalevően bejelentette a párisi konferencia előtt, hogy igényt tart bizonyos hollandi területekre, így Limburgra és a flandriai szigetpartra, ezzel szemben um- ban kárpótolná Hollandiát keleti Friesland egy részével és Emden várossal s hír szerint Anglia támogatná is ezt a javaslatot. Hollandia azonban nem hajlandó teljesíteni Belgium követelését. A hollandi hadügyminiszter hágai jelentés szerint kijelentette a parlamentben, hogy a fegyverkezés csökkentésének ideje még nem érkezett el, mert a lefegyverzés e pillanatban veszedelmes vola. Hollandiának készen kell tartania hadseregét minden olyan kísérlettel szemben, amely a birodalom területét csökkenteni akarná. Intézkedés történt arra is, hogy az esetleges második mozgósítás gyorsabban vitessék keresztül. A részleges leszerelés azonban nem jelenti azt, hogy Hollandia könnyedén belenyugodnék abba, hogy Limburgot vagy Flandriai tengerparti részét elveszítse. Péterváron újra zavargások vannak, amelyek különösen a Néva partján lévő városrészben öltöttek komolyabb méreteket. A zavargásokat az úgynevezett nemzetközi kommunisták zászlóalja rendezte, amelyhez német és magyar katonák — volt hadifoglyok — tartoznak. A kommunisták a szovjet kormány több épületét felgyújtották a nép nagy ujjongása közben. Utcai harcok is voltak. A bolsevikiek forradalma után első ízben történt, hogy a tengerész katonák a szovjet ellen harcoltak. A szovjet kormány még ura a helyzetnek, de ez újabb forrongás csak azt bizonyítja, hogy Oroszországban még mindig számolni kell meglepetésekkel. Magyarországról meghallgatása után döntenek Románia csúfos kudarca a békekonferencián Páris, február 28. Az amerikai magyarok küldöttségével közöltette Wilson, hogy a döntés Magyarország sorsáról semmiesetre sem fog megtörténni Magyarország megkérdezése és hozzájárulása nélkül. Nem felel meg a valóságnak az a híresztelés, mintha Magyarországot csak abból a célból hívnák meg a kongresszusra, hogy ott tudomására hozzák Magyarország képviselőinek a békekonferencia végleges határozatait. Ellenkezőleg minden egyes részletkérdésről igazságosan és Magyarország meghallgatása után fognak dönteni. Hága, február 28. A románok a palisi békekonferencián a magyar kérdésben csúfos kudarcot vallottak. Valamennyi semleges újságíró tudósításai megegyeznek abban, hogy a békekonferencia ama határozatát, amely szerint Magyarország és Románia között semleges zóna teremtendő, a román kormány intenciói ellenére hozta meg. A Románia igényeinek megvizsgálásával foglalkozó albizottság kiküldése óta a románok mindenképen bizonyítgatni próbálják, hogy az Erdélyben megállapított demarkációs vonal a románokra nézve kedvezőtlen. Ez idő szerint még több vármegye, amelyekben románok laknak, a magyarok kezében van. A magyarok viszont igyekeznek a román lakosságot meggyőzni arról, hogy most jobb a dolguk, mintha román uralom alatt élnének. A románok szerint minden atrocitás erre a körülményre vezetendő vissza, annyival is inkább, mert magyar részről hallatlan ígéreteket tesznek, sőt nyíltan bevallják, hogy minden parasztnak tíz hold földet fognak ajándékozni, csak azért, hogy jól menjen a soruk. Hivatkozással arra, hogy emögött bolsevik tendenciák rejtőznek, követelték a románok a demarkációs vonalnak nyugati irányban való kitolását ötven, sőt helyenként száz kilométerrel. Az albizottság a románoknak ezt az ajánlatát kereken visszautasította. Nehogy azonban ürügy adassék a magyarok elleni további vádakra, angol-amerikai részről azt az indítványt terjesztették elő, hogy állapítsanak meg az egész határ mentén végig vonuló, de meglehetősen keszkeny demarkációs vonalat, amelyen francia csapatok tartanák fenn a rendet, úgy hogy a magyar és a román katonaság közvetlenül nem is érintkezhetnek egymással. Ehhez az indítványhoz hozzájárultak az olaszok és a franciák is. Ez idő szerint szűkebb bizottság foglalkozik ennek a földsávnak a pontos megállapításával, aminek megtörténte után a magyar kormányt értesíteni fogják a semleges SÓM !«Mutatót