Pesti Napló, 1921. június (72. évfolyam, 117–141. szám)
1921-06-01 / 117. szám
Budapest, 1921 72. évfolyam 117. szám Szerda, junius 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 80 kor. Negyed évre _ 80 kor. Fél évre 180 kor. Egész évre_ _ 860 kor. Egyes szám Arat Budikpesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 kor. PESTI NAPO SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Erzsébet-körút 18 szám TELEFON: József 82-30, 62-31, 62-31 Nyomdai telefon • József 71-15. Felelős szerkeszti: József 62-36 Kiadóhivatal Wienben: I., Kohlmarkt 7. Román katonaszökevények a romániai állapotokról Szeged, május 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) A minap több román katonaszökevény érkezett ide, akik sötét színekben festik a romániai viszonyokat és a román hadsereg állapotát. Az élelmezés a legszerényebb igényeket sem elégítheti ki. A legénység teljesen le van rongyolódva, a lovasság is bocskort visel, amelyre sarkantyú van ráerősítve. Az egyes határzónákban elrendelt ostromállapotot a katonaság és a polgári lakosságkeseredett hangulata tette szükségessé. A román tisztek csak a legnagyobb embertelenséggel tudják fenntartani a fegyelmet a legénység között. A román és a nem román lakosságtól egyaránt nagymennyiségű élelmiszert és fehérneműt rekvirálnak, ami természetesen nem járul hozzá a lelkek megnyugtatásához. Az óromániai tisztek lenézik az erdélyi tiszteket. Az úgynevezett megbízhatatlanok, a magyar, szászok, erdélyi, bánsági románok és besszarábiai oroszok csak hadnagyi rangot viselhetnek, akkor is, ha régebben nagyobb volt a rangjuk. A lengyelek elhurcoltak egy birodalmi gyűlési képviselőt Berlin, május 31. A birodalmi gyűlés a pünkösdi ünnepek után ma ismét összeült. Az elnök a napirend előtt a következő nyilatkozatot tette: Tegnap jelentés érkezett ide, mely mindnyájunkban a legnagyobb felháborodást keltette. A felsősziléziai lengyel fekelök ennek a háznak egyik tagját, Ffortmann német nemzeti párti képviselőt elfogták és ismereten helyre hurcolták. Rögtön érintkezésire léptem a külügyi hivatallal, hogy erről az erőszakos eljárásról értesítse a szövetségközi bizottságot és sérje meg, hogy Hartmann képviselő kiszabadítása érdekében azonnal tegye meg a kellő intézkedéseket. Az ülés folyamán Malt Jahn követségi tanácsos a külügyminisztérium neveiben közölte a Házfal, hogy a birodalmi kormány jegyzéket intézett a szövetségközi bizottsághoz és a képviselő rögtöni kiszabadítását követelte. Gróf Praszna, a varsói német képviselő, ezt a követelést élőszóval is megismételte. A szövetségközi bizottság válasza még nem érkezett meg. Eredménytelen Bulgária közeledése Szerbiához Belgrád, május 31. (A Pesti Napló tudósítójától) Pasics miniszterelnök tegnap este fogadta Dimitrov bolgár belügyminisztert, aki Varsóból Prágán és Bécsen át tegnap ideérkezett. A két államférfiú hosszasan tanácskozott egymással. Politikai körökben kételkednek abban, hogy ez a találkozás Jugoszláviának Bulgáriához való viszonyában változást vonna maga után. A világháború után a két állam képviselői között ez az első politikai összejövetel, de nem hiszik, hogy alkalmas időben történik. Itteni lapok rámutatnak arra, hogy Bulgária még nem teljesítette egészen a békeszerződésben reá hárított kötelességeket, a macedóniai zavarok még mindig nem értek véget, a bolgár bandák viselkedése még mindig sok okot ad kifogásokra. Mindezekből a bolgár belügyminiszter politikai missziójának eredménytelenségére következtetnek. Sokmilliós devizacsalás Bécsben Bécs, május 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) Wiuppftl ezelőtt letartóztattak egy tisztviselőt, aki tizenhétmillió koronával károsította meg a devizaközpontot. A rendőrség megállapította, hogy a letartóztatott tisztviselő tagja volt egy nagy csalóbandának, amely negyvenötmillió koronát szerzett magának bűnös manipulációi útján. Ezzel az üggyel kapcsolatban ma letartóztatták az Angol-Osztrák Banknak egyik prokuristáját és egy másik banknak egyik főhivatalnokát. A csalást a devizaközpont egyik tisztviselőjének segítségével követtük el. Kalandos hír keringett ma a Ház folyosóján. Eszerint a nemzetgyűlés feltámasztaná a régi főrendiházat, viszont önmagát kinevezné ötesztendős képviselőházzá. Ha valaha öt életre, úgy erre ráillik a német mondás: „Der Wunsch ist der Vater des Gedankens." Mély vágyak lappanganak ez állítólagos újság mögött. Nincs másról szó, minthogy egyes képviselő urak bizonytalan időre szóló és csak fix munkakörre terjedő mandátumukat fel akarnák cserélni egy ötesztendős országgyűlési képviselői megbízólevéllel, természetesen olyan kényelmes módon, hogy közben nem járulnának választóik elé. Ha ez megtörténik, akkor a világ, legerősebb parlamenti abszolutizmusával állunk szemközt. Mélyen az alkotmányba ütközik ez a kisbérlet. A mai nemzetgyűlésről inkább azt lehet elmondani, hogy túlélte magát, sem, mint azt, hogy életét meg kell hosszabbítani. Nemzetgyűlést választott valamenynyi ország, amelynek határait és régi alkotmányát a háború megbolygatta. Nemzetgyűlést választottak egyformán a régi tönkrement birodalmak és az újonnan kialakult, úgynevezett nemzeti államok, Magyarországon kívül a német birodalom, Ausztria, Csehország, Bulgária, Jugoszlávia és Lengyelország. Valamennyi ország már túlesett a nemzetgyűlés átmeneti lázas korszakán. Ma már mindenütt rendes parlamentek, egy» vagy kétkamarás" törvényhozási testületek vannak. Csak mitartunk még mindig a nemzetgyűlésnél, amelyet már régen meg kellett volna haladnia a magyar történelemnek. De ez természetes is. Nálunk a Károlyi-korszak kormánydiktatúrája, majd utóbb a szovjet zsarnoksága akadályozta meg a nemzetgyűlési választások kiírását. Magával a választással késtünk több mint egy esztendőt. Ez az egyik. A másik, hogy míg a többi országok nemzetgyűlései szinte kivétel nélkül egy vagy másfél esztendő alatt tető alá hozták az új alkotmányt és átadták imperiumukat az új országgyűléseknek, addig nálunk a nemzetigyűlés éppen csak egy alkotmánytörvényt hozott, az államfői hatalom gyakorlására vonatkozót, egyébként azonban ülésszakról ülésszakra halasztja az alkotmányreformot Mi egyáltalán nem vonjuk kétségbe a magyar nemzetgyűlés törvényességét, kisujjal sem nyúlunk ennek az alkotmányos testületnek a tekintélyéhez. De tisztán államjogi szempontból, az államjognak is csak tudományos nézőszögéből ítélve a dolgokat, mint tételt kell megállapítani, hogy minden nemzetgyűlés, még a legalkotmányosabb is (a magyart pedig annak tartjuk) rés önmagánál fogva, már puszta létével, a nevében is deklarált rendkívüli viszonyok hangoztatásával, rés az alkotmányfolytonosságban. Igazi munkát az a nemzetgyűlés végez, amely öngyilkos gyorsasággal tölti be történelmi tisztjét és vagy megreformálja az alkotmányt, vagy hoz utat, vagy teljes egészében helyreállítja a régit, de mindenesetre helyet teremt egy törvényhozásnak. Végül pedig emlékeztetőnek egyet. Az októberi forradalmat, ha akaratán kívül is, de nem csekély mértékben készítette elő az a tény, hogy az ország közönségét akkor nem kérdezték meg már nyolcadik esztendeje. Az utolsó képviselőház, az úgynevezett, hosszú parlament, végre is összetételében mélységes ellentétbe jutott a nemzeti közgondolkozással. Ez teremtette nemcsak a forradalmat, de a forradalmat megelőző parlamentárisan ugyancsak lehetetlen helyzetet is, hogy egy nagy guvernementális többséggel szemben kisebbségi kormányokkal, így Esterházy és Wekerle kabinetjeivel kellett dolgozni. A hosszú parlament lehetetlenné tette egészséges pártviszonyok kialakulását, ugyanezt tehet elmondani az idején túl terjedő nemzetgyűlésről is. Okuljunk a múltból, még akkor is, ha azt tegnapnak hívják. Andrássy Károlyból és Tiszáról Kik kaptak kiviteli engedélyeket? — Fizetésemelést kérnek a képviselők (Sajtig tudósítónktól.) ") élénken foglalás tatja gróff Andrássy Gyulának a nemzetgyűlésben elhangzott beszéde, " amely válasz volt Sándor Pál " élesihangú felszólalására. Gróf Andrássy ebben a nyilatkozatában először terjeszkedett ki részletesebben az októberi forradalomra és gróf Károlyi Mihály személyére. A volt külügyminiszter, miután konstatálta, hogy Vázsonyi Vilmos eleve látta ama veszedelmeiket, amelyeket Károlyi Mihály politikai szereplése okozhat, nagyon kemény szavakkal bánt el Károlyival. Elmondta, hogy bár mindig látta, hogy Károlyi óriási hibákat követett el, fentartotta vele az érintkezést, mert az volt a meggyőződése, hogy a hazaárulás bűnét képtelen volna elkövetni. Kijelentette azt is, hogy az volt a meggyőződése, hogy Károlyiból letartóztatása esetén — annak idején — mártírt, vagy hőst csináltak volna. Szélesen okolta meg Andrássy, hogy miért vállalta a külügyminiszterséget, miért tette meg a különbéke-ajánlatot és miért támadta egész politikai pályafutása milatt gróf Tisza Istvánt. — Éppen azért, — úgymond, — mert nagy erőnek tartottam Tiszát és mert az országra nézve politikáját károsnak véltem, támadtam őt következetesen. A képviselők nem fojthatták el mosolyukat, amikor ezt mondta: — Talán nincs senki, akit politikai pályafutása alatt kevésbé vezetett volna az érvényesülési vágy, mint engemet... Mialatt az ülésteremben folyt a háborúskodás, egy csoport képvislőja toltotétt vitatkozott. Arról volt szó, hogy a képviselők százkoronás napidíjaikkból nem tudnak megélni, fizetésemelési akciót kellene indítani. Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke kijelentette, hogy a napidíj fölemelését maga is megokoltnak tartja, kész az akció vezetését elvállalni s hajlandó magára vállalni az égési akció ódiumát. Értesülésünk szerint a költségvetési vita folyamán érdekes indítvány kerül a Ház elé. A kisgazdapárti oldatról azt fogják javasolni: utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, terjessze elő azoknak a listáját, akik bármiféle kiviteli engedélyt kaptak. Sokan azt hiszik, ha napvilágra kerül ez a jegyzék, sokan kellemetlenül fogják érezni magukat, éppen úgy, mint amilyen kellemetlen volt a hadseregszállítók és a képviselők névsorának publikálása. A Ház tagjai egyébként nagy érdeklődései várják gróf Bethlen István miniszterelnök beszédét, amelyről azt híresztelik, hogy „harcias és leleplező" lesz. A költségvetés tárgyalását — egészen meddő vitáról és túlhaladott költségvetési tételekről van szó — kedden este már majdnem befejezték. Több feliratkozott szónok ugyanis nem volt jelen s ha csak egy képviselő is véletlenül nem ragaszkodott volna a szóhoz, általánosságban már meg is szavazták volna a javaslatot, így még napokig eltart a vita. Szerdán a többi között Rassay Károly beszél. • ---"•-