Pesti Napló, 1921. június (72. évfolyam, 117–141. szám)

1921-06-10 / 125. szám

A Péntek PESTI NAPLÓ 921. június 10. soknál igyekezni fog a kisgazdapártot alaposa­n megrostálni. Éppen ezért a hétfői pártértekezleten, amelyen a belügyiminiszter is megjelenik, garan­ciákat fognak kérni a minisztertől a főispáni ki­nevezésekre és a megyei és községi választások mielőbbi megejthet­őségére vonatkozólag. Windischgractz hercegtől a burgonyapénzek elszá­molását kérik Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter Az Est közlése szerint felszólította az állami számszékot, hogy kérjen elszámolást herceg Windisichgractz Lajostól a közélelmezési minisztersége alatt elköl­tött 2.900.000 koronáról, az úgynevezett burgonya­pénzekről. A hír politikai körökben nagy feltűnést keltett. Munkatársunk előtt Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszter így nyilatkozott az ügyről: "­ Tény, hogy miután a szóbanforgó 2.900.000 korona hiányzik az állampénztárból, felszólítot­tam az állami számszéket, hogy kérjen az összegre vonatkozó pontos elszámolást. Engem nem érde­kel, hogy ki költötte el a pénzt és mire, énrám csak­­az tartozik, hogy a pénz hiányzik az állam­pénztárból és azt szabályszerűleg el kell számolni. Az állami számszék feladata, hogy végére járjon ennek a dolognak. A számszék az eredményről majd jelentést tesz és a jelentéssel foglalkozik majd a nemzetgyűlés is. A Károlyi-kormány és a tanácsköztársaság számadásai A nemzetgyűlés zárszámadás vizsgáló bizott­sága ma délután 5 órrakor ülést tartott, amilyen megválasztotta az 1915—16. évi járszámadó adóit, megállapította munkarendjét és Ernst A­der előadásában letárgyalta a kereskedelmi l zárszámadását. Gyömörey György képviselő kérdésére Zava­dovszky Alfréd, a legfőbb állami számvevőszék el­nöke adott felvilágosítást és kijelentette, hogy az 1920. évi XVII. t­c. alapján a zárszámadások he­lyett szerkesztendő kimutatások a legnagyobb részletességgel fogják a kiadásokat feltüntetni s az ezzel kapcsolatos minden rendű kérdésekre teljes felvilágosítást fognak nyújtani. Ezekből a kimuta­tásokból soron kívül készülnek azok, amelyek a Károlyi-kormány és az új­ynevezett tanácsköztár­saság számadásait tartalmazzák, amelyek még etz őszön a parlament elé fognak kerülni. Az osztrák kormányválság befejezéséhhez közeledik­ ­ Bécs, június 9. (A Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől.) A­­keresztényszocialista pártgyűlés, úgy látszik, időelebb vitte a megoldáshoz az osztrák kormány­válságot, mely immár több mint másfél hét óta tart. A pártgyűlésen egyhangúkig fogadtak el ha­tározati javaslatokat, amelyek a válsággal kap­csolatban vannak. Ezek a határozatok arra köte­lezik a keresztényszocialista képviselőket, hogy a lemondott Mayr-kormán­ynak eddigi taktikáját, valamint jövendőbeli kormányprogrammját, amely az államháztartásnak a népszövetség segítségével való szanálását foglalja magában, helyeslően el­ismerjék. Azonfelül kötelezték az­ egyes tarto­mányok keresztényszocialista­ pártszervezeteit­­ is, hogy többé ne tegyenek külön lépéseket, hanem valamennyi kérdésben ismerjék el a központi pártvezetőség legfőbb tekintélyét. Politikai körök­b­en felteszik, hogy ezeknek a határozatoknak alapján a válság megoldása nagy mértékben meg­könnyül és immár valószínűnek látszik, hogy Mayr birodalmi kancellárt a jövő héten meg fogják bízni a kabinet alakít­ással. Amerika és Anglia háborúja egyet jelent a civilizáció megsemmisíté­sével Berlin, június 9. Washingtoni híradás szerint Weeks hadügyi ál­lamtitkár a newyorki egyetem hallgatói előtt be­széd** mondott és ebben a többi közt így nyilat­kozott: — Még nincs itt az ideje a leszerelésnek. S­em szeretem a háborút, utálom. De jöhetnek kö­rülmények, amikor inkább a háborút kell v­áhítsz­tani, mint oktalan békét. Washington mondása: Békeidőben készült a háborúra, még mindig áll. Mindaddig, míg nem jön létre a háború ellen a nemzetek szövetsége, védeni kell az amerikai pol­gárok jogát. Csak kölcsönös megállapodás alapján ehet erődöket lerombolni, tojókat elsülyeszteni. Az államtitkár ezután, Japánra célozva, azt mondta, nem akar ugyan háborúra gondolni, de azoknál, akikkel konfliktusba keveredhetik Ame­rika, szorgos és lázas készülődést lát. — Egy pillanatig sem akaróak arra a lehető­ségre gondolni — mondta az államtitkár —, hogy Angliával háborúnk lehet, mert ez a h­áború egyet d­öntene a civilizáció megsemmisítésével. Két interpelláció Károly király miatt Svájcba való visszatérését az európai béke érdekében engedték meg Bern, június 9. A svájci nemzeti tanácsban ma két interpellá­ciót terjesztettek elő Károly királyra vonatkozóan. Grimm szocialista ké­pvis­elő arról kért felvilágosí­tást, milyen körülmények között hagyta el Károly király Svájcot és azt kérdezte, nem kellene-e meg­tagadni a királynak, a Svájcban való tartózkodás jogát. A nacionalista Bossi interpellációjában a menedékjog megsértésének nevezi Károly király­nak követelését, hogy augusztusban eltávozik Svájcból. Interpellációjában a szövetségtanácstól felvilágosítást kér a helyzetről. Motta szövetségtanácsos, a politikai ügyosz­tály főnöke, a két interpellációra adott válaszá­ban megállapítja, hogy a szövetségtanácsnak nem volt oka panaszra amiatt, hogy Károly király a pran­ginsi kastélyban monarchista üzelmeket folytatott volna és nem avatkozhatott be, amíg nem voltak bizonyítékai. Svájcba való visszatérését az európai béke érdekében engedték meg. A magyar kormány erre vonatkozó kérelmét nem lehetett elutasítani. Svájcból való távozásakor Károly király hivatalos útlevélellenőrző helyen nem haladt keresztül s azt is kijelentette, hogy nem használt hamis útlevelet és svájci tisztviselők segítségét sem vette igénybe. Politikai bonyodalmak elkerülése célljából részlete­sebb felvilágosítás nem adható. Károly király ön­szántából bejelentete a szövetség tanácsának, hogy augusztusban elhagyja Svájcot. Amikor Dimidhet miniszter közölte a vissza­térés feltételeit, a király kijelentette, hogy miután a helyzet tisztázódott, kötelességének tartja, hogy elhagyja az országot, nehogy jelenlétével a szövet­ségtanácsnak kellemetlenségeket okozzon. A nemzeti tanács szavazattöbbséggel elhatá­rozta, hogy az interpellációkat nem teszi vita tár­gyává. Az angol csapatok, megkezdték Felsőszilézia megszállását A németek és lengyelek közt semleges zónát létesítenek Boroszló, június 9. (A Pesti Napló tudósítójától.) Kosics és Schönewald között a lengyelek ki­ürítették az egész vidéket. Az angolok Gross-Stre­i­zbe küldték csapataikat. Ott is, mint egyéb he­lyeken, a szövetségesközű csapatok a németek és a lengyelek közé ékelődnek, hogy ily módon semle­ges zónát teremtsenek meg. Tarnowitzot tegnap délben elfoglalták a len­gyel felkelők. Beuthenben ráakadtak egy titkos lengyel nyomdára, ahol angol nyelvű röplapokat nyomtak, amelyek az angol katonák között való szétosztásra voltak szánva. A röplapokon felszólít­ják az angol katonákat, hogy ne harcoljanak a lengyel felkelők ellen. Beuthen városa elhatározta, hogy ötven és száz márkáról szóló inségi pénzt nyo­mat. Korfanty, úgy látszik, pénzhiány következté­ben elhatározta, hogy új felsősziléziai levélbélyege­ket bocsájt ki.­­ • (II.) London, június 9. (A Pesti Napló tudósítójától.) Ma jelentékeny angol csapatok elhagyták Kölnt, hogy Felsősziléziába induljanak. Magukkal vittek tankokat, fényszórókat, léghajóikat, tábori türsérséget és sok lőszert A csapatok Majna-Frank­furton és Lipcsén át teszik meg útjukat, hogy el­kerüljék a Ruhrvidék és Berlin érintését A biro­dalmi őrség tagjai egyenruhában kis­érik a csapat­szállító vonatokat. E vonatok elött különvonatokon haladnak német és szövetséges tisztek, hogy meg­győződjenek arról, vájjon a vasúti vonalak jó álla­potban vannak-e és nem kell-e tartani valamilyen merénylettől. A csapatszállító vonatok csak kevés állomáson állnak meg, a csapatoknak pedig nem szabad elhagyniuk a vonatot, nehogy összeütközés támadjon köztük és a német lakosság között A Kölnből eltávozott csapatok helyébe a napokban új angol csap­atok érkeznek. A felsősziléziai angol csapatoknak újabb katonákkal és lőszerrel való megerősítésének terve Lloyd Georgetól származik, aki hosszabb megszállást akar előkészíteni a végből, hogy a vitás zónában néhány évi időtartamra a legfelsőbb tanács ellenőrzése alatt önálló államot létesítsen. Lloyd George reméli, hogy a franciák és olaszok is helyeselni fogják ezt a tervet. (II.) • Páris, június 9. I (A Pesti Napló tudósítójától)­­ A Temps ma közzéteszi a Felsősziléziára vo­­­natkozó angol jegyzék tartalmát, amely eltér az­­eddig közölt adatoktól. Eszerint az angol kor­lstály azt közli a francia kormánnyal, hogy ber­lini nagykövetje útján arról értesítette a német kormányt, hogy az angol csapatoknak Felsőszilé­ziában való­ jelenléte fölöslegessé teszi a németek fegyveres eljárását a lengyel felkelőkkel szemben. Az angol kormány azonfelül haladéktalan szigorú intézkedések szükségességét hangoztatja a lengyel felkelés elnyomása végett. A „Temps" szerint a francia kormány ezzel a jegyzékkel kapcsolatban kijelentette, hogy Fran­ciaország s­ohasem habozott Felsősziléziában meg­tenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek hoz­zájárulhatnak a rend helyreállításához. A „Temps" úgy vélekedik, hogy a lengyel felkelésről csak egy vélemény lehet: meg kell szűnnie, de ez csak ak­kor lehetséges, ha Hoefer tábornok és a német csapatok eltűnnek. Az a kíméletes eljárás, amelyet Anglia Hoefer tábornokkal szemben tanusít, nem eredményezheti a német-francia feszültség csökke­nését. ' OU / Az elvált iyrelw'B&'fu­rtdHalja Érdekes per a bécsi bíróság előtt­ ­Saját tudósítónktól.) Dreher­­Antal Jenő az is­­mert multimilliomos Dreher Antal egyik fia 1900-ben ed­ált a feleségétől, Dreher Margit asszonytól, aki­nek havi hatezer korona tartásdíjat biztosított. Az asszony akkor közjegyző előtt kötelezte magát arra, hogy ezzel az összeggel megelégszik. Ennek ellenére most jogtanácsosa útján azzal a kéréssel fordult a bécsi törvényszékhez, hogy tartásdíját ha­vi­­ tizenkétezer koronára emeltesse fel. A bécsi felsőbb tízezrek természetesen óriási ér­­dek­lődéssel várták ennek az ügynek a tárgyalását. El­végre a Dreher-család Európa leggazdagabb pénz­­dinasztiái közé tartozik,­­ mint nagyiparosok és ha­talmas földbirtokok tulajdonosai, nemcsak az előkelő osztrák társadalomban otthonosak, h­anem­ Európa- szerte is széleskörű összeköttetésekkel bánnak. Emel­lett­­versenyistállót tartanak és o­lyan­ nagyarányú tár­sadalmi életet élnek, amely mellett­­a felperesnő köve­­telé­se valóban elenyészőnek látszik. A tárgyaláson Dreher Margit asszony ügyvédje előadta, hogy annak idején beleegyezett ugyan a havi hatezer koronás tartásdíjba, ennek a megegyezésnek azonban az volt a célja, hogy az asszonynak — aki a Drehier-családban megsz­okt­a a nagyúri életet —­ legalább a tisztességes és gombtalan megélhetést biz­tosítsa. 1 gyesben ehez elég volt 6000 korona, míg a pénz mai vásárló ereje mellett ma Ausztriában ennyi­ből megélni­ alig lehet. Dreher Antal kétségkívül a kontinens egyik leggazdagabb embere, s így önkénte­­lenül is felmerül az a kérdés, hogy az asszonynak, akii­nek férje ezen nagy vagyon részese, miért nem szabad egyszer hússal is jóllaknia, miért kell mindig csak főzeléket ennie? Dreher Margit asszony arról a pompik­ról és jómódról, melyben ura házában volt osztály­része, úgyis lemondott, s most sem férjének óriási m­l­­don megnövekedett jövedelmére hivatkozik, hanem megmarad azon az állásponton, ahogy férjének köt­­­lessége őt így eltartani, hogy gond nélkül élhessen. Ezzel szemben Dreherék ügyvédje azt vitatta hogy az asszony a szóban forgó megegyezésben egy­szer s mi­n­denk­orra lemondott évjáradékának felemelésé­ről, s mint elvárt asszony különben sem tart­oat igényt olyan életmódra, aminőt a férje él, hisz a válás által nemcsak a férjétől, hanem a férje életszfférájától is elszakadt. Dreher Antal Jenő különben sem nagyon vagyonos, jövedelme mindössze évi négyszázezer ko­rona. A hatezer koronás tartásdíjat pedig akkor is fizetni kellene, ha egészen elszegényedne. Az asszony­nak teh­át meg kel elégednie annyival, amennyit a k&­t jegyzői szerződésben önmagának kikötött. Erre ismét a felperes ügyvédje emelkedett szólásul­g és em­ellett érvelt, hogy a férj viszont köteles a fele­ségét ellátni és annak gondtalan megélhetést biztosí­tani. Miután pedig éhez 6000 korona Ausztriában mi kevés, az életjáradék felemelését kéri. Egyébként két­­telkedik abban , s ez volt a tárgyalás legpikánsabb­ momentuma —, hogy az ifju Drehernek csak négy*, százezer korona évi jövedelme van s azért azt java­­solja, hogy ezirányban hallgassák ki tanúként a ház fejét, idősb Dreher Antalt, aki a földbirtokok és a vál­lalatokból befolyó jövedelmekről is felvilágosítást tud majd adni. A bíróság helyt adott a kérésnek s a tárgyalást elnapolta. Bécsben pedig kíváncsian várják, hogy a sokszáz milliós vagyon után mennyi rendelmet fog be­valani a Dreher-dinasztia felé­.

Next