Pesti Napló, 1922. június (73. évfolyam, 123–145. szám)

1922-06-01 / 123. szám

3 Csütörtök Három miniszter kerül holnap pálasztás alá négy kerületben Budapesten a liberális ellenzők és a szociáldemokraták fölényes győzelmét várják — Érdekesebb vidéki mérkőzések — Hol választanak titkosan (Saját tudósítónktól.) Csatarendbe állanak e sorok, a harcteret a küzdelem előtti várako­zás csendje üli meg. Az utolsó pillanatban azonban egy eltévedt, bús kiáltás jajdul: — Akit a zsidó gyűlöl . . . A haldoklók kiáltása ez, Pest környékéről jön. Budaváriék ragasztották ki az utolsó pla­kátot Holnap reggel már a múlt szemétdomb­jára kerül ez az egész plakátirodalom és az eldöntő komoly fegyverek lépnek sorompóba­ a voksok. Száznégy mandátum sorsa dől el holnap, ezek közt huszonöt a főváros három kerületében és öt a lajstromos pestkörnyéki kerületben. Ezeken kívül titkosan választ még tizennégy vidéki városi kerület. Az ellenzék szempontjából természete­sen Budapest és a környék dönt, mert ez fogja szolgáltatni az ellenzéki, kü­lönösen a liberális ellenzék és a szociál­demokrata mandátumok tömegét. Számos olyan vidéki kerület is van azonban, amelynek eredményét feszült érdeklődés várja, mert azt végsőkig feszült korteskedés, a libe­ralizmusnak és a maradiságnak roppant neki­gyü­lkölése előzte meg. Idetartoznak elsősor­ban azok a kerületek, ahol miniszterek is felléptek, e pilla­natban kivétel nélkül kétséges sikerrel, így például Nagykanizsán Rassay Károly ki­látásai alaposan megerősödtek és vannak, akik ezt a kerületet már el is könyvelték a függetlenségi kisgazdapárt javára. Miniszter és pedig Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi mi­niszter próbálkozik Szombathellyel és Győr első kerületével, hátha valamelyik beüt. Tar­tunk tőle, hogy mind a két kerület megcsalja a miniszter várakozását Vass József minisz­ter vasvári mandátuma szintén nincs még száz százalékra bebiztosítva, ott a nagy agitá­tor, Haller István dolgozik a maga érdekében a makacs kitartással. Végül, hogy teljes legyen a rosszul indult miniszterek listája, holnap mérkőzik Bernolák Nándor miniszter Rain­precht Antallal Veszprémben. Ha már most megyénként sorba vesszük az érdekesebb vidéki kerületeket, figyelmet kelthet az­, ahol Biró Pál, a Rima­murányi ottani vasgyárainak legfőbb hatal­ta"Tízm­inz mássága mérkőzik egységespárti programmal Vanczák Jánossal, a szocialistával, azután Dorog, ahol a hatóságok Peyer Károlyt, a szocialista jelöltet már kommunistasággal is megvádolták, emlékezetes marad a győrszent­mártoni kerület annálfogva, hogy az első nemzetgyűlésbe ez küldte be Pokorópátkai Istvánt, a jeles kurzus-kisgazdát, akit most Szm­recsányi, vagy Markos Gyula fog kibuk­tatni. Kétséges a szécsényi kerület sorsa, mert itt erős küzdelem van Hencz Károly és Ra­kovszky István között, aminthogy ez az eset áll fenn Kőszegen is Lingauer Albin és a kormánypárti Rakovszky Iván között. De­ve­cser annál fogva nevezetes, hogy ott Rupert Rezsőnek három egységespárti ellenjelölttel kell küzdenie, az enyingi kerület pedig azzal pályázik bírnévre, hogy minden valószínűség szerint holnap fogja kibuktatni Kovács J. Istvánt. Ugyancsak holnap fogja igazolni a kettéválasztott picsai kerületnek mind a két fele Drózdy Győzőt, akinek Pacsán Bartos János, Kiskomáromban pedig Mayerffy György egységespárti az ellenfele. Ha a jelek nem csalnak, holnap mond búcsút, legalább is hosszú időre, az aktív politikának dr. He­gedűs György, az Ébredők kiváló alelnöke. Hogy Friedrich István milyen sikerrel dolgo­zott Zalaegerszegen, annak az ékszetes megbí­rálására nincs kiindulási pontunk. Titkos kerületek, melyek holnap vá­lasztanak, Budapesten kívül Baja, az­után a három debreceni kerület, a két győri, a két kecskeméti, a komáromi, a két miskolci, a két pécsi és a szé­kesfehérvári. Mind érdekes kerületek ezek, izgalmas vá­rakozás azonban főképpen a debreceni III. kerület sorsát kíséri, ahol Jánossy Zoltán Rassay-párti a jelek szerint fölényben van Lengyel Zoltán fölött, a kecskeméti I. kerület, ahol Pekár Gyula népszerűsége szemmel lát­hatóan, bár érthetetlenül a minimumra szál­lott alá, a miskolci I. kerület, amelynek man­dátumáért az összes pártok versengenek. Azzal zárjuk le a seregszemlét, hogy a három budapesti kerületben összesen 22 és a környékbeli kerületekben 8 párt listája várja a holnapi nap jószerencséjét. Regény Irta: Földi Mihály (44) — Nem ismeri ezt az Urat, aki ily csodála­tosan hasonlít magához? — kérdezte Anna s ki­ugrott az autóból Erzsébet után. — Miféle urat­ — kérdezte vontatottan, de vibráló hangon Erzsébet jegyese — Ezt itt, nézze!­­ 6 az autón át egy két­fogatú kocsi felé mutatott Anna: a zárt kocsi most indult el a Váci­ utca irányában. — Nem láttam... — mormolta mesteri kö­zönnyel Fülöp Ágost és fejére tette búcsúzás közben kezében tartott kemény kalapját. — Ki volt az... Anna belenézett a szemébe, majd tetőtől talpig végigmérte. — Nem tudom ... — sóhaj­totta s visszaült az autóba. Fülöp Ágost ott állt az autó előtt, majd amikor megindult, mosolyogva és méltóságosan beintett az ablakon. — Igazán szeretném tudni — mondta bor­zongva Anna — hogy kicsoda az az alter­egti. Furcsa hasonlatosság. Erzsébetet nem zavarta meg ennyire ez a váratlan látvány, amelyet egyébként sem figyelt meg teljesen, kissé álmosan kérdezte: — Mire gondolsz? Anna összehúzta nyakán a bundát: — Sem­mire. Mi történhetik az emberrel? Semmi. XXIV. A fekete nárcisz. Anna és Erzsébet bejárták a fasori villa szobáit és búcsut vettek tőlük. Kissé megzavarta őket az a sajátságos kö­rülmény, hogy sem a kapust, sem ez inast, sem­­ fiata­ Mikó grófot nem találták a villában. A kapus földszinti lakása be volt zárva s épp ugy nevt nyílt fel kopogásukra az inas és Mikó­­ gróf szobája sem. A műterem ablakából lekiáltottak Viktorr-­­ nak, hogy jöjjön fel hozzájuk, az ő kíséretében járták végig azokat a szobákat, amelyeknek zárt ajtaja nem állta el útjukat. Anna rövid utasításokat adott Viktornak az elszállítandó dolgokról. Már távozóban voltak, amikor a kerti út sárga kőkockáin szembetalálkoztak Kardos úrral, aki sűrű bocsánatkérések közt előadta, hogy telefonálni volt Annának, mert meg akarta tudni, meddig kell még várakoznia. Hazatérve újabb meglepetés várta őket. Felbontották ugyanis azt a hosszúkás csoma­got, amelyet reggel hoztak Fülöp Ágost jelen­létében. A selyempapirosból lilabőrű­ értékes tok tárult eléjük, a tokból pedig hatalmas gyöngysor ragyogott a szemükbe. A gyöngyso­ron kicsinyke névjegy: gróf Mikó Zoltán, s alatta tintával ráírva a cím: Dávid Annának. A kigyószerüen összecsavarodott gyöngysor egy pillanat alatt kirepült a tokból és rátelepe­dett Anna vállára. Hatalmas ékszer volt, így, egyvonalban, Anna nyakától majdnem a tér­déig ért. Anna szakértelemmel nézegette a mű­vészi tökéletességű, ritka nagyságú gyöngysze­meket s kissé hangosan jelentette ki: — Fiam, ez testvérek közt is húszmillió!! De magához térve rögtön levette nyakáról az ékszert és Erzsébetre akasztotta. Csak ekkor kérdezte: — Mi történt itt? Hogy­ jön Mikó Zoli ehez a kincshez? Erzsébet nem válaszolt. Nyakában a rend­kívüli ékszerrel a tükör elé állt, de alig vetett magára egy pillantást, máris visszatette a tokba. A liliomfehér gyöngyszemek zizegve, susogva csúsztak le ujjai közül a tok kényes lila bársonyára. — Ez nekem szól? — kérdezte Anna s meg­simogatta a gyöngysort Erzsébet felemelte a szőnyegre esett névje­gyet s újra hangosan felolvasta a rányomtatott és irt szavakat. — Megmondja, kinek szól. Ne­kem nem. — Én pedig hogy­ jövök hozzá? — Neked ezt jobban kell tudnod. Hallgattak. Anna vállat vont és leült Er­zsébet kifelé indult, de Anna kinyújtotta a kas­ját és visszatartotta. — Életkém, én semmi ki sem értek az egészből. Fogalmam sincs róla, hogyan került ide és biztosítalak, hogy teljesen ártatlan vagyok benne. Igazán nem tudom, mire gondoljak. Erzsébet hallgatott s gyanakodva vezettt egy-egy pillantást barátnőjére. — Miért hallgatsz? — kiáltott fel elkesere­detten Anna. — Azt hiszed, kell ez nekem? Azt hiszed, tettem érte valamit? Mondtam csak egy szót is... Ha tetszik neked, tedd el magadnak, ha nem, visszaküldöm. — Nem volna kár érte? — s a gyöngysgíl megint előkerült a tokból. Annának eszébe jutottak az adósságai, va­gyona, amely e költekező évek alatt semmivé zsugorodott, a hitelek, amelyeknek folyósítói máról-holnapra megfoszthatják minden éksze­rétől, életének minden luxusától és most gon­dolnia kellett a tőzsdére, amely talán vissza­hozza régi gondtalan gazdagságát, de a bu­kásra, a csalódásra, a tönkremenésre is gondol­nia kellett, mert hátha igaza van Djalalinak s Kardos ur becsapja. Kolovráttal kellene be­szélni, nézze ő át az ügynök műveleteit. De nem volna-e egyszerűbb megtartani ezt az ékszert s az árából kifizetni adósságait, visszavásárolni a fasori villát, melyért mégis csak fáj a szive s felbontani Kolovráttal való eljegyzését, melyet a menekülés utolsó útjául tartogatott? — Ára van ennek! — sóhajtott fel. — Sem­mit sem adnak ingyen. Akárhogy jutott is Mikó Zoli a gyöngyök birtokába, valami célja van azzal, hogy nékünk felajánlja. — Nékünk? Neked! — Nekem? — Szerelmes beléd. — Jól tudod, hogy Zoli csak téged szeret s ha most hozzám közeledik, csak te hozzád akar rajtam át eljutni. Vagy bosszú? — Állj bosszút azzal, hogy megtartod. Azt mondod, legalább húszmilliót ér. — S te azt hiszed, hogy én tudnék élni azzal a gondolattal, hogy meghajoltam húsz­millió előtt , elismertem erejét fölötte­ms­g. PESTI NAPLÓ 1922 j­nju­s 1. Zita királynénak leánygyermeke született Madridban (Saját tudósítónktól.) Május végére volt vá­randós az újabb családi esemény Zita király­nénál és valóban május utolsó napján ponto­san meghozza a várt esemény bekövetkeztének hírét a táviró a következő szűkszava­ tele­grammban: Zita királyné leánygyermeknek adott életet Két hónappal apjának, Károly királynak halála után született meg a legifjabb király­­gyermek világrajöttével újra felevenítve a tragédia gyászát, melyet koronás atyja korai elhunyta jelent. Árvának született már a kis főhercegnő, nyolcra növelve Károly király hátrahagyott gyermekeinek a számát. Zita királyné hét gyermeke között csak kettő volt a leány, most aztán öt fiúgyermek mellé harmadik leánytestvérke is került A legidősebb gyermek tudvalevően Ottó, aki 1912 november 20-án született, tehát ebben az évben lesz 17éves, utána következett Adel­haid, aki 1914 január 2-án született Hetzen­dorfban, majd Róbert 1915 február 8-án Schön­brunnban, Félix 1916 május 31-én Bécsben, Károly Lajos 1918 március 10-én, a Bécs mel­letti Badenben, már Rudolf Syringus 1919 szeptember 5-én Svájcban, Sarolta pedig 1920-ban szintén Svájcban jött világra, most pedig még messzebb földön, Spanyolországban szü­letett meg a legújabb királyi árva. Csak a napokban jött híre, hogy Zita ki­rályné elhagyva Funchalt, Madridba érkezett, ahol a spanyol király vendégszeretetét élvezi. Ez a körülmény, valamint az, hogy régi bécsi orvosa is mellette volt, remélni engedi, hogy az özvegy királyné nehéz órájában minden gondoskodással körül volt véve. CITY PAVILLON előkelő nyári cukrászda és étterem, a 77, 81, 83 számú villamosok „Budagyöngye" megállónál. Gyönyörű kerthelyiség, terrasz és termek. Délután és este kitűnő tánczene Asztalrendelés: Telefonszám 83-10

Next