Pesti Napló, 1923. december (74. évfolyam, 272–294. szám)

1923-12-06 / 276. szám

8 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1923 december 8 MOZI • három árva Ma­­tömött az Urániában ismét egy magyar film került maspszben vászonra és nangyárt az elején le­szögezhetjük, nagy sikerrel. A magyar filmeknek kezdettől fogva az volt a bajuk, hogy a magyar fillm­iparral senki sem törő­dött. Az illetékes körök nem segítették, a tőkések nem bocsátották rendelkezésére az anyagiakat és aki a technikai személyzet közül csak egyszer is kiválót produkált, hamarosan elhagyta az ország területét. A magyar filmgyártás ezek után itt állt kifosztottan, szegényen, támogatás nélkül és csak néhány ra­jongó dolgozott tovább tántoríthatatlanul. Ezek között a rajongók között első hely illeti meg Forgács Antalt, aki törhetetlen buzgalommal, tele a­­művészete iránti imádattal, készítette el, még a leg­nehezebb időkben is, minden szezonra a maga film­jét. Nem járt kilincselni és koldulni senkihez. A­­maga erejét, tudását, lelkesedését és korlátolt anyagi eszközeit tette bele minden filmjébe, úgy, hogy a si­kertelenség nemcsak egy sajnálatos­ körülmény, ha­nem katasztrófa lett volna számlára. Ilyen körülmények között született meg legújabb filmjog a Három árva is, amelyet nemcsak rendezett,­­hanem a szcenáriumát is ő írta. A film témája fő­képpen az érzékenyszívüeknek szól. Csak a mély és­ borongós tónusokat szereti s csak itt-ott p­illan­t benne a humor ragyogó fénye. Tel© van megegye-l­éseikkel, amelyek a hétköznapi ember egy-egy gesz­tusát, vagy szemrebbenését lesi el, hogy az érzelmek­nek egész világát tárja vele a néző elé. Sok tudást, hihetetlen energiát és nagy elmélye­dést kívánt ez a film rendezőjétől, amely követel­ményének Forgács Antal derekasan meg is felelt. Annál sajnálatraméltóbb, hogy ebben a nagy mun­kában nem tudott lépést tartani sem az ő tudásával, sem pedig az ambíciójával a film operatőrje. Sok jelenet, élvezését csökkentette ennek az embernek lelkiismeretlen munkája, de semmi sem bizonyítja jobban ennek a filmnek a kvalitását, hogy még ezek a hibák sem vettek el semmit a­­film hatásából. Az elvitathatatlan siker főképpen a film egyik nagy művésznőjének, a kis Jaczkó Diának az érdeme. •Amit gyermeki báj s a tágranyilt szemekből kisu­gárzó gyermeki fájdalom, az egyszerű, naiv gesztu­sok s a kis művésznő elragadó megjelenésének frap­pírozó hatása ki tudott váltani a közönségből, azt mind ott éreztük a közönség tapsaiban, amely az egyes jelenetek után felharsant. Ennek az öntudato­san játszó kis emberbimbónak méltó partnere volt a másik gyermekművész, Szécsi Ferkó. Általában el lehet mondani, hogy a Három árva szereplői úgy egyéni, mint kifogástalan összjátékukkal elsőrangú munkát produkáltak. A közönség régi ismerősei, Muzsnay Bella és Vándory Gusztáv mellett, új szí­nésznőt is alkalmunk volt megismerni, Góth Vilmát, aki a legidősebb árvát játszotta kedvesen és tehet­ségesen. De a többiek is, akik csak jelentéktelen sze­repet játszottak a filmen, teljes odaadással alakítot­ták szerepüket, elragadva a rendező heve által. Lát­szott mindegyiken, hogy nem a napidíjáért játszik,­­ hanem szívén viseli a rendező minden érdekeit és így elsősorban a film sikerét. Ezt a sikert a bemutató közönsége pecsételte meg. Csak végig kellett nézni az Uráni­a nézőterén a felvonásközök rövid szüneteiben és látni a sok fehér zsebkendőt, amint a szemekbe gyűlt könnyet szárítgatta, csak hallani kellett a morajló mosolyt s a feltörő kacagást a film derűsebb jeleneteinél, hogy azzal az érzéssel hagyhassuk el helyünket, hogy ismét a sike­r útjára indult el egy magyar film. I A vadon szava (Emberek és bestiek) szombaton az ist íl­lláp A vadon szava •bal­. A vadon szava (Em­berek és bestiik) szombaton az A vadon szava Urániá­ban. Mozgókép-Ott­hon Holnap, pénteken: Jackie Coogan TWIST OLIVÉR Dickens regényben, 8 felv. Consíance Ja&madge »BIRI NEM MKHR..J« amerikai vígjáték 5 felv. Előadások­­ 4, 6, 8, 10 Twist Oliver a Corvin Színházban — Premier: Pénteken. — Dickens mindenkinek a szívében szobrot állí­tott magának, mindenkinek a lelkébe kitörölhetet­lenül, kiolthatatlanul beírta a nevét. Az ő törté­neteit, csodás meseszövésű regényeit mindenki elol­vasta és mindenki rajong érte. Z­ic­ckets-nek min­denki számára volt mondanivalója. Az ő meleg lelke összefonódott a mienkkel, az ő emberi látása bele­kapcsolódott min­denkinek a lelke legmélyén szuny­nyadó igaz énjébe, ő igazán úgy látta az embere­ket, mint ahogy vannak, élnek, lélekzenek, jót és rosszat, vagyis emberit cselekszenek. Valamennyi regénye közül a pálma vitán felül a Twist Olivért illeti. Irodalomtörténetírók szerint magának a nagy költőnek is ez volt legkedvesebb regénye. A kedves kis­gyermek Twist Olivér megható életében gyö­nyörűen igazolja a régi igazságot, hogy a jó meg­marad jónak a rossz között is, a­­gyémánt a szemét között is gyémánt marad. Elismerés és hála illeti m­eg azt a nagy koncepciójú filmrendezőt, aki ebben a csodás regényben meglátta a hálás f­ilmtémát. Mindazt, amit a nagy költő kigondolt, híven adta vissza. Műve, melyet alkotott, csupa finomság, in­telligencia, megértés. Dickens nyelvezetét, stílusá­nak gazdag színeit, a szereplők jellemeit mind pon­tosan, hamisítatlanul kapjuk a mog. Nem is megfil­mesített, hanem valósággal megelevenedett regény ez a film. Biztos, hogy a­ film megrendezésének az adott kiváló aktualitást, hogy van a világnak egy olyan hatalmas őstehetsége, gyermekszívéből is nagy emberi mélységet kivetítni tudó, minden fel­nőtt színész rutinjával versenyfekelő tudású mű­vésze, Jackie Coogan. Mintha egy múltba visszakalandozó lélek, a kis Jackie lelke inspirálta volna a költőt. Mintha a re­gényt is­ az ő kis testére írta volna. Bámulatos Jackie Coogan-nak a művészi ökonómiája. Szinte el se akarjuk neki hinni, hogy tudja, mit csinál. A szeme villanása, néha egy-egy önkénytelen mozdu­lata ezernyi szónál többet beszél. Valamennyi eddigi szerepe közül minden túlzás nélkül mond­hatjuk, ebben nyújtja a legtökéletesebbet. Színészi skálája páratlan. Megkönnyestet és megkacagtat. Drámai és humoros tud lenni, valósággal játszik a néző szívével. A Twist Oliver nyolc felvonása fe­lejthetetlen élménye lesz mindenkinek, aki a Cor­vin-színház pénteki premierjétől kezdődőleg meg­nézi. De nagyszerű mulatságot fog találni mindenki a pompás kísérő­műsorban, amelynek egyik gyöngye gyöngye A fogorvos dilemmája című kacagtató amerikai Ben Turpin-burleszk. Méltó társa ennek a komédiának a közönség ked­vencének, Harald Lloydrusk kitűnő bohósága, ii és a Maharadzséné A változatos és méreteiben is hatalmas műsort a legújabb . . • Angol híradó előzi meg. Hogyan, lett Rodolph Valentina toreadorrá ? — A «Vérző aréna» főszereplője hat hónapig volt a leghíresebb spanyol toreador tanítványa . A Palomar-család arról nevezetes Spanyolország­ban, hogy nem kevesebb, mint negyven tagja űzi a szép, de veszedelmes toreador mesterséget. Ennek a toreador-dinasztiának egyik legnépszerűbb tagja, Pa­lomar Basel vállalkozott arra, hogy Rodolph Valen­tinot, a r.Vérző aréna... hősét a bű­nölés fogásaiba be­avassa és ezt olyan alaposan és,lelkiismeretesen haj­totta végre, hogy a dilettáns matador a tanulás két hónapja alatt hét hamisítatlan castillai bikába döfte a Espadas-ját. Patomar Rafael azonban nemcsak bikaölésre ta­nította Valentinót, hanem gondot fordított arra is, hogy tanítványa a toreadorok jellegzetes grációzus mozdulatait is elsajátítsa. Valentinonak, aki egyéb­ként híres táncművész, a leckéknek ez a része nem okozott különösebb nehézséget, viszont a nehezebb rész, amikor a tanítványnak­ a felbőszített bikával kellett szembeszállnia, nem egyszer juttatta Valen­tinót halálos veszedelembe, amit mindenkor csak az ilyesmihez hozzászokott Palomar Rafael lélekjelen­léte hárított el. A két hónapig tartó tanulási tekintélyes költsé­geit természetesen a Paramou­nt-Sim­ava­t viselte, amely a szerző aréna­ előállítására még amerikai fogalmak szerint is hatalmas összegeket áldozott. Ezt a remekbe készült filmet, amelynek magyar­országi előadási jogát a BmfMai-filmvállalat szerezi­ meg, holnap, pénteken mutatja be a Royal­ Apolló és az OniMc, & J­ames C. Bradf­ord által a filmhez öscak­állított kísérő zenével. Előre megjósolhatjuk, hogy a­­Vérző arénái náluunk is éppen olyan hatalmas si­kert fog aratni, mint Amerikában, ahol az egy­ mozik a csökkenni nem akaró érdeklődés miatt hó­napokig is műsoron tartották. Az érdeklődés egyéb­­ként már itt is megmutatkozik a Royal-Apolló és Ommia elővételi pénztárainál, ahol már a hét eleje óta mindennnap egész tömegek sorakoznak fel, hogy­ hozzájuthassanak a szerző aréna- jelyeilhez. X Twist Olivér Jackie Coogan címszereplésévn­te holnaptól a Corsóban. X Mozgókép Otthon. (A hét utolsó bemutatója és a holnapi premier: Jackie Coogan!) A nagy ame­rikai filmművészetnek négy kiváltságos művet Barthelmess főszereplésével a­­Dávid és Góliás 3 felv., az izgalmas amerikai filmek standardműve és­­a kedves és titokzatos filmek sorából való az "Éjjeli lepkék" című ti felv. Ez a két mű megy ma utoljára. A holnapi premieren Jackie Coogan, a világ ked­­vence lép megint a közönség elé. Halhatatlan művet teremtett Dickens regényhősének, a Twist Olivéretek a 8 felvonásos filmregiényben. Finom és megható, bájos és elragadó és mindig élethű Jackie Coogan ebben az új kreációjában. — Constance Talmadge­nek, az amerikai filmstarok legbátorabbikának az a­ mesterszerepe, amit a 2Biri nem akar!.. .­c című öt-­ felvonásos vígjátékban alkotott. Az új műsornak sokkal nagyobb sikert, jósolunk, mint az idén valam, mennyinek! (4, ui. 8, 10.) X Jackie Coogan ?Twist Olivért címszerepébelti péntektől a Corsetan.­­ X A Nyugat-mozgóban csütörtökiül vasárnapig­ a Süllyedő hajón, főszerepben Viktor Sjöström és Örök rejtély, Glória Svensorc­al a főszerepben. X Ma utoljára látható a »Sóhajok hídjai, a teljes­ mestermű a Royal Apollóban. Előadások '/s5, 7, '/»Haj­órakor. ] X Ma kezdik meg az .Eleven csodadobás­­ há-sí­romnapos vendégjátékukat a Fővárosi Nagymozgó­­­ban (Rákóczi út 70.). Előadások kezdete 5, 7, 0 óra» Jegyelővétel 11.-től l-ig és délután 1 órától.­­ Megvette már jegyét Jackie Coogan legújabb­ filmjéhez, 'sTwist Olivert-hez, melyet holnap mutasz be a Corsot? X Ne mulassza el, mert ma utoljára van alkalmas, a­­Sóhajok hídja« teljes 20 felvonását a Royal­ Apollóban megtekinteni 7, "A 10 órakor. X Corso. Ma utoljára a modern Dávid, és Góli­ait a legizgalmasabb amerikai film. (4,­­ 18, VilO.) " Mozgóf­ényképszínházak műsora: Carmen-mozgó­ (J. 129—54): Kiom­éterkirály — Mit történt a Pacsirta uccában? (4 órától folytatód­lagosan). Corvin Színház (98—88, J. 95-34): Dávid és Gólia (Richard Barthelmess) — Tökéletes asszony (Con­stance Talmadge) — Angol Híradó (5, V18, Vilo)« Diana-mozgó (Visegrádi ucca 11. sz.): Szerelem véry. tanúja (Mia May). Kamara (J. 140—27): Süllyedő hajón — A leánya ördöge (­5, V,7, 8 és 10). Mozgókép Otthon (182—82): Dávid és Góliát — Az éji teli lepkék. (4, 6, 8 és 10.)­­ Nyugat (71—62): Süllyedő hajón (Viktor Sjöström) — Az örök rejtély (Gloria Svenson) (V.4, V.6, és Való). Odeon (J. 2—63): Lélekkufár — Jaj de szép a haza+i élet (5, 7 és 9). Olympia (J. 129—47):­­A gyönyör-város — Vízstag Express — Pathé Revü (4, 6, 8 és 10). Royal Apolló (J. 118—9­1): Sóhajok hídja (húsz fel­vonás egy előadásban). Luciano Albertini ('/1­ 7 és JA10). ­ Pénteken premier a kamarában Jack London: Vadon szava Emberek és bestiák az amerikai Gaumont mesterműve. Pénteken először a kamarában : Őnagysága a kísértet amerikai Selznick attrakció. Főszerepben : Eugen O'Bren Pénteken először a Hamgraboil Strongheart az amerikai államrendőrség farkaskutyája az Emberek és bestiák főszerepében.

Next