Pesti Napló, 1924. szeptember (75. évfolyam, 181–204. szám)
1924-09-02 / 181. szám
Budapest, 1924 #150 / 4 AIVTT75. évfolyam 181. szám Kedd, szeptember 2 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra .... 40.000 K negyedévre . . 120.000 K Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2000 K Vasárnap 3000 K Egyes szám Ars Ansitriában kéttíznap is vasárnap 2500 osztrák korona. PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG: Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFÓN I József 62-30, 62—31,62—32 felelős szerk.: J. 62—36. Szerkesztőség Bécsben» Kohlmarkt 7. És mégse ... »Háromszor annyit veszít az ország az idei termés leromlásával, mint amekkora a külföldi kölcsön összege«. Nagyatádi Szabó Istvánnak, Magyarország földmívelésügyi miniszterének vasárnap elhangzott sok keserű kijelentése között talán ez a legszomorúbb és legfájdalmasabb, mert hiszen a legautentikusabb helyről hangzott el s bármennyire szeretnénk is, nem tudunk vele perbeszállani. Lehajtjuk a fejünket és rezignáltan sóhajtunk, most hát érezzük, tapasztaljuk a magunk kárán, mit jelent a májusi eső és a júniusi napsütés elmaradása. Ám ha ez így van, mégsem érhetjük be a puszta rezignációval. Akarva-akaratlan fölágaskodik bennünk a kérdés: miért folynak hát ilyen nehéz körülmények között mégis meddő irányban az ország gazdasági és kereskedelmi életének megnyilvánulásai? Miért kell olyan tehetségtelen gazdaságpolitika vergődését látnunk, amilyet esztendők óta aggódva szemlélünk? Ha egy rossz termés, íme, olyan értékeket tud tőlünk elvinni, amelyek fölérnek a külföldi kölcsön összegével, miért nem csinálnak itt céltudatos mezőgazdasági politikát, miért nem készítenek előrelátó, gondos és részletes ipari, kereskedelmi programot s miért intézik már oly hosszú ideje csupán ötletszerűen, félkézzel a többtermelés égetően fontos ügyét? Ha akármennyire agrikultúr állam vagyunk is, ha akármennyire a termőföld is a bázisa fizikai jólétünknek, mégse lenne szabad bekövetkeznie olyan helyzetnek, hogy egy rossz termés a legsúlyosabb gazdasági krízis örvényébe sodorja az országot. Sőt éppen azért, mert nagyon jól tudjuk, mennyire a búzát termő földre vagyunk utalva s mennyire az időjárás szeszélyének van kiszolgáltatva mindennapi kenyerünk sorsa, kétszeres erővel kellene minden erőnek megmozdulnia ebben az országban az elesett ipar és kereskedelem talpraállítására, anyagi javainknak más oldalról való biztosítására. Fájdalom, mégse látunk olyan intézkedéseket, amelyek ezt céloznák. Nálunk a különböző minisztériumokban valósággal könyörögni kell minden ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szándék támogatásáért, vagy éppen azért, hogy az ilyen szándékokat hagyják megvalósulni és ne gáncsolják el — illetékes helyen. Közénk cseppent idegen számára bizonyára érthetetlennek tetszenék ez a különös helyzet. De bevallhatjuk: a magunk részéről is érthetetlennek találjuk. Eső híján a magyar földet az idén keményre szikkasztotta a szárazság, alig adta vissza a beléje vetett magot. A termés inkább ocsinak való s a szenvedett kár mértéke a külföldi kölcsön horribilis összegével egyenlő. És mégse hallunk arról, hogy a folytonos ankétezések helyébe végre tervszerű, céltudatos,a gyakorlati gazdasági politika programpontjainak megvalósítása lépne. És mégse hallunk komoly iparfejlesztésről, kereskedelmet bénító bilincsek széttöréséről, általános gazdasági felszabadulásról, amelyben minden feszülő erő gyümölcsözhetnék és termő értéket hozna. Pedig sopánkodással a kárvallott cigány panaszánál nem jutunk tovább s az imádságtól se lehet mindent várni, rendszeres programot betöltő munka nélkül. És mégse, mégse... "Valóban elszomorító ez s okát is alig tudjuk adni. Csak érezzük, hogy így nem mehet tovább". • ^ rwt'i 2- * r Herriot és MacDonald Lyonban találkoznak, hogy megvitassák az amerikai garanciatervezetet Genf, szeptember L (A Pesti Napló külön, tudósítóidtól) Itt az a hír van elterjedve, hogy MacDonald angol miniszterelnök Londonból nem egyenesen Genfbe megy, hanem először Lyonba megy és találkozni fog Herriot francia miniszterelnökkel. A két miniszterelnök meg fogja beszélni azt a garancia-szerződéstervezetet, amelyet Bliss amerikai tábornok terjesztett a francia miniszterelnök elé. Sőt MacDonald és Herriot tárgyalásain a tervezet egyik szerzője is részt fog venni. Herriot és MacDonald azután szerdán együtt mennek Genfbe. Genf, szeptember . (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Megerősítést nyer az a hír, hogy Lyonban Herriot tárgyalásokat foltat az amerikai garancia-paktumtervezet egyik szerzőjével. A tárgyalásokon MacDonald is részt fog venni. Az az amerikai, aki Herriot-val most tárgyal, Shottwell, aki Bliss tábornokkal és Hunter Millerrel együtt dolgozott ki egy tervezetet, amelyet a Népszövetség elé fognak terjeszteni. Shottwell már régebben tárgyal Herriot-val és most is Herriot meghívására ment Lyonba. Azt hiszik, hogy az amerikai kormány nemhivatalosan hajlandónak nyilatkozott arra, hogy csatlakozik az előterjesztett paktumtervezethez, amely az állandó nemzetközi bíróságnak nagy jogkört biztosít. A támadó hadjárat Kim Genf, szeptember 1. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az az amerikai tervezet, amelyről Herriot Lyonban Shotwell-lel tárgyalt, a támadó hadjáratokat törvénytelenségnek deklarálja. Két első cikke egyezik a jegyzőkönyvtervezettel és kimondja, hogy a támadó hadjárat nemzetközi bűn és a szerződő felek kötelezik magukat, hogy ezt a bűnt nem fogják elkövetni. Minden állam, amely egy háborúba mással mint védekező szándékkal fog bele, ebben a bűnben bűnösnek mondatik ki. A harmadik és a következő cikkek a nemzetközi bíróság jurisdictióját mondják ki. A Jóvátételi bizottság magállapította, hogy Németország teljesítette a Daweszervezet első feltételét Párizs, szeptember . (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Temps ma azt jelenti, hogy a francia kormány még szombaton éjjel utasította Dégoutte tábornokot, hogy a dortmundi zóna katonai kiürítésére minél előbb tegye meg az intézkedéseket. A Rajna jobbpartja, mely 1923 január 11-ike óta van megszállás alatt, a leggyorsabban fog a megszállás alól szabadulni, kapcsolatban a Ruhr-vidék katonai kiürítésével. December 7-én az egész területet a francia" belga rezsim át fogja adni az új vasúti társaságnak. Párizs, szeptember 1. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A jóvátételi bizottság ma délután hat órakor tartotta ülését. Az ülésről hivatalos kommünikét adtak ki, amely szerint a bizottság Barthou elnöklete alatt megállapította, hogy a londoni egyezmény harmadik pótlékának harmadik pontjaként a Dawes-tervezet funkcionálásához szükséges törvények a megállapodott szöveg értelmében elintézést nyertek, ennélfogva a főbiztos megkezdi működését. 1/ Mottát választották meg a Népszövetség közgyűlése elnökének Az ideálhoz való törhetetlen ragaszkodás Genf, szeptember 1. A Nemzetek Szövetségének ötödik ülésszakát ma délelőtt 11 órakor nyitotta meg Hymans, a Nemzetek Szövetsége tanácsának elnöke. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy az idén ötvennégy állam vesz részt az üléseken. Miután a jóvátételi kérdés a megoldás útján halad, a biztosság kérdése került előtérbe. Vezető államféfiak, mint MacDonald, Herriot és Theunis jelenlétében fogják tárgyalni a leszerelés és fegyverkezés kérdéseit, ami nagy fontosságot biztosít az idei üléseknek. Genf, szeptember 1. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Népszövetség ma délutáni ülésén megválasztották az elnököt. A leadott 47 szavazat közül 45 szavazat Mottára esett. A választás eredményét viharos éljenzéssel fogadták. Az elnöklő Hymans üdvözölte Mottát, akinek elnökké való megválasztása — úgymond — megtisztelése hazájának, megtisztelése a nemes svájci népnek, mely a maga országában helyet adott a Népszövetségnek. Motta hosszantartó éljenzés közben foglalja el az elnöki széket. Hymans, sir Eric Drumond, a Népszövetség főtitkára, továbbá a Népszövetség számos főhivatalnoka üdvözlik őt, mire szép beszédben mond köszönetet megválasztásáért, melyben a bizalomnak és jóindulatnak bizonyságát látja. — Tudom, — mondja — mily nagy felelősséggel járó feladat vár reám, de igyekezni fogok követni elődeim kiváló példáit s ebben számítok az önök elnézésére és jóindulatára. Mindenesetre bizonyosak lehetnek abban, hogy az ideálhoz való törhetetlen ragaszkodás fog vezérelni. Juntenista a fegyver-ér. IBszszoresHetSefent ellenőrzése mellett Genf, szeptember 1. . A berni amerikai követ Drumondhoz, a Nemzetek Szövetségének főtitkárához, jegyzéket intézett, amely közli, hogy az Egyesült Államok hajlandók résztvenni egy olyan nemzetközi konferencián, amelynek célja a fegyver- és lőszerkereskedelem ellenőrzéséről szóló megállapodás megkötése, úl bizottságok jelentése Genf, szeptember 1. A Nemzetek Szövetségének most ülésező ötödik közgyűlése elé terjesztett jelentés részletesen foglalkozik a fegyverkezés csökkentésével és ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a Tanács és a szövetségi bizottságok tettek abból a célból, hogy a negyedik közgyűlésnek e kérdésre vonatkozó határozatait végrehajtsák. A kölcsönös segélyszerződés tervezete tekintetében a negyedik közgyűlés úgy határozott, hogy felkérte a Tanácsot, bocsássa a tervezetet az egyes kormányok megvizsgálása alá és hívja föl őket, hogy ismertessék arra vonatkozó állásfoglalásukat. A fegyverkezési költségek korlátozására vonatkozó közgyűlési határozat tekintetében múlt évi decemberi és folyó évi márciusi ülésszakában a tanács úgy határozott, hogy a kérdést későbbi időre halasztja. Az egyes országok fegyverkezésének statisztikáját most dolgozza ki a titkárság. A fegyverekkel folytatott kereskedés ellenőrzése tekintetében a vegyes-ideiglenes bizottság egy egyezmény-tervezetet dogozott ki. A bizottság egyben ajánlotta, hogy a titkárság gyűjtse össze és tegye közzé a fegyver- és lőszerkereskedésre vonatkozó adatokat, mégpedig úgy a tagállamokra, mint a nem-tagállamokra vonatkozóan. A lőszerek és fegyverek magánüzemű gyártása tekintetében az ideiglenes vegyesbizottság 81 szakértőből álló szűkebb körű albizottságot küldött ki, amely megállapította a nemzeti ellenőrzés alapjául szolgáló egyezmény több általános rendelkezését. A kémiai háború kérdésében az ideiglenes vegyesbizottság szintén részletes jelentést dolgozott ki, ismertetve azokat a hatásokat, amelyekkel a kémiai felfedezések a jövő háborúban járhatnak. Az ideiglenes vegyesbizottság foglalkozott még az országközi egyezségek kérdésével is I