Pesti Napló, 1927. május (78. évfolyam, 98–122. szám)
1927-05-01 / 98. szám
2 •Vasárnap PESTI NAPLÓ 1927 május 1 a jogot, hogy a magyar püspököket bárkinek a megkérdezése nélkül kinevezhesse.Az esztergomi főkáptalannak az a tagja, aki 1927 április 21-én egy újságban ennek az ellenkezőjét állította, nem emlékezett erre a kánonra; sajnálatos volna, ha e prelátus azon nyilatkozata következtében, amely szerint a pápa a székesfehérvári püspök kinevezése ügyében »senkit sem fog megkérdezni, a hercegprímást sem, sőt még a nunciust sem«, — bárki is azt gondolná, mintha a pápa már nem akarná respektálni a magyar királyi kegyúri jogot. Arégi jogállapottal szemben változás igenis történt az 1918. május 19-én életbeléptetett, új egyházi törvénnyel, mégpedig kissé a magyar király rovására és nagymértékben a magyar kormány előnyére. Sajnálatos volna, ha a magyar kormány és m mgyar törvényhozás ezt nem venné tudomásul és saját kárára vonakodnék e kérdésben állást foglalni. A pápa az új törvényben nem nevezi ugyan meg külön a magyar királyt, de megemlékezik mindazokról, akiknek joguk van , és továbbra is joguk lesz valakit püspökké promoveálni, választani, prezentálni, vagy kijelölni. (Valótlan tehát, hogy a pápa a püspökök kinevezése ügyében még csak meg sem akar kérdezni senkit.) A magyar, királyok ősidők óta szokásjog alapján, másfél század óta pedig írott jog alapján is püspököket kineveztek. Rómában ugyan mindig azt mondották, hogy a magyar, király csak prezentálja a püspököket, de a magyar királyok sohasem írták a pápának azt, hogy X. Y.-t »prezentáljuk« püspöknek, hanem mindig azt, hogy »kinevezzük« püspöknek. Ennek az eltérésnek azonban nagy jelentősége nem volt, mert a pápa minden esetben elfogadta a magyar király által kinevezett püspököt, az illetőt a legközelebbi konzisztoriumban püspökkékreálta s megadta neki a felhatalmazást, hogy a lelki hatalom gyakoroltatása céljából magát püspökké szenteltethesse. Maguk a püspöki kinevezési diplomák nagyon határozottan kifejezik, hogy nem prezentálásról van szó: »Ő szent felsége ezt vagy ezt a püspökséget főtisztelendő X. Y. úrnak adja, adományozza és reáruházza.« Semmi pápai megerősítéséhez nem szükséges, az így kinevezett püspök méltóságába és javadalmába már beiktatható; ami még hiányzik, az a lelkiekben való hatalom átadása; ez már a pápa dolga: a kreáció és konszekráció már az ő jogkörébe tartozik. Most az új egyházi törvényben a pápa nem használja a «kinevezés« kifejezést, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar király sem használhatja: a régi elvi különbség fenmaradhat bármelyik fél álláspontjának sérelme nélkül, mert a gyakorlatban úgysem lesz kettejük között semmi differencia, — kölcsönösen kizárja ezt bölcsességük és óriási tekintélyük. A másik változás az új egyházi törvénykönyvben az, hogy intézkedést tartalmaz (332. §.) a »polgári kormány« által gyakorlatidő püspök-prezentálás ügyében. E szakasz alapján és az ősi patronátusi jog alapján Magyarország kormánya addig, míg a királyi kegyúri jog gyakorlása szünetel, föltétlenül jogot formálhat ahoz, hogy a megüresedő püspöki székre megfelelő egyházi férfiút prezentáljon vagyleszignáljon s a kormány választottjától a pápa csak azt kívánja, hogy legyenek meg benne azok a kánoni kellékek, melyek egy püspök személyében szükségesek. A régi egyházjog alapján sok tárgyalás és külön egyezmény kellett, volna ahoz, hogy a magyar kormány e jognak birtokába jusson; az új egyházi törvény azonban megjelöli a formát, melyben ez a függő kérdés rendezhető. Kérdés mármost, hogy mi a teendő? Mi kellene Magyarországnak, a kegyúri jog rendezése, vagy egyszerűen csak az álláspontoknak jegyzékváltás útján való tisztázása, vagy esetleg egy konkordátum? E kérdésekre a felelet attól függ, hogy mi a kormány szándéka az államfő kérdésében? Ha a királykérdés megoldása rövid időn belül lehetséges, akkor kár volna konkordátumot kötni és kár volna még egy ideiglenes rendezéssel is bonyolítani a jogi helyzetet, ellenben tökéletesen elegendő lenne egyes püspökségek megüresedése esetén, egyszerűen értesíteni a Szentszéket, hogy a magyar komuny élni kíván a püspök-prezentálás jogával. (A kinevezés jogát nem lehet vindikálni, mert ez még a magyar közjogi álláspont szerint is csak a királyt illeti meg.) Marával a prezentálással nem is volna szükséges sietni, mert oly országokban, melyekben van patronátusi jog, a püspöki szék betöltése ügyében fennálló határidő megtartása nem szigorúan kötelező. Ha azonban a királykérdés rendezése rövid időn belül nem remélhető, akkor igenis rendezni kell a patrónusi jog gyakorlásának kérdését, mégpedig a többi egyházi ügyekre kiterjedő konkordátum nélkül, mert jobb ezeket a király számára fentartani. Arra az időre, míg a királyi szék megkoronázott királlyal betöltve nincsen, a precedensek alapján az ideiglenes államfő gyakorolhatja a patrónusi jogokat. Lehetne igen jó jogi érveket felhozni amellett,, hogy ehez a Szentszék előzetes hozzájárulása nem is szükséges; nem kérte azt Hunyadi János és Szilágyi Mihály sem a maga kormányzósága idején, de ha meg lehet szerezni a hozzájárulást, akkor jobb azt formálisan is megszerezni. Ezt meg kellett volna tenni már 1920-ban. Az a körülmény, hogy a jelenlegi ideiglenes államfő protestáns, nem akadály. Egy igen ortodox katolikus papi egyházjogász (Kazaly) úgy vélekedik a protestáns kegyúrról, hogy »legalább annyit megérdemel, hogy bemutatási jogot gyakorolhasson, amely jog gyakorlatától az egyházra semmi kár sem háramolhatik, miután az acatholicus patrónus is szintúgy, mint a katolikus, csak méltó egyént mutathat be«. A szigorúan egyházi felfogás szerint a protestáns egyházfő" csak prezentálná az új püpsököt, nem pedig kinevezné; e két forma azonban a gyakorlatban egyremegy. Különben is, ha a Szentszék 1858-ban kifejezetten elismerte a protestáns württembergi és 1861-ben a szintén protestáns badeni államfő patrónusi jogát, nem tenné meg azt, hogy el ne ismerje a protestáns magyar államfő jogát, 1927-ben, tehát oly időben, amikor a keresztény felekezetek békéje ebben az országban teljesebb, mint valaha. Mindezekkel a kérdésekkel remélhetőleg foglalkozni fognak majd az arra illetékes tényezők, mert ezek részben egyházi kérdések ugyan, de más részben fontos állami kérdések is. A királyi patronátus jogának gyakorlását az 1848. évi III. tc. 6. és 7. §-a elvitazhatatlanul a miniszteri felelősség allá vonta, s 1848 óta már, nem lehet vitássá teni azt a tényt, hogy a patrónusi jog, mely azelőtt tisztán fejedelmi jog volt, legalább is részben (ha ugyan nem egészében) állami joggá vált. Bízom benne, hogy a magyar államnak egyetlen oly joga sincs, melyet akár a kormány, akár a törvényhozás tagjai gazdátlannak tekintenének. az az összeg, amelybe Önnek az OVOMALTINE tápszer mindennapi használata, 500 gr-os doboz vételénél kerül Mindenki könnyen kiszámíthatja, hogy az OVOMALTINE eredményes hatásához képest, más szereknél mennyivel olcsóbb. Az összes nyugati államokban 27 év óta alkalmazzák az orvosok, ismeri a nagyközönség az OVOMALTINE áldását. Mindazokban az esetekben, amelyekben a szervezet erőteljes feltáplálásáról, edzéséről, az egészség helyreállításáról, a munka- és életkedv fokozásáról van szó, az OVOMALTINE koncentrált tápanyagai és elismert tudósok abszolút megbízható kísérleteivel igazolt vitaminjei, rövid időn belül biztos eredményt hoznak. Úgy külföldön, mint nálunk, időnként felmerülnek csodaszerek, amelyekkel szemben azonban a berni, londoni, csikágói, milanói, párizsi, bécsi és budapesti OVOMALTINE-gyárak, a világ elismert orvosi kitűnőségei és a sok millió hálás fogyasztó a legjobb bizonyítékai annak, hogy az «SimkMSmmeröSfthizfal« jelszó változatlan aranyigazság marad. Kapható ízvegyszertárakban, drogériákban Kiszer- és csiüregekereskedésben Kis doboz éra 1 pengő 50 fillér Magyaromlfion' Kvartja mintát és ismertetést ingyen killa DR. WANDER gyógyszer- és tápszergyár r.-t. Budapest: X. ker., Keresztúri út 321b St. — Dostalavatal. A kormány nem foglalkozik a főkegyúri jog kérdésének megoldásával Kategorikusan megcáfolják a felmerült kombinációkat (Saját tudósítónktól.) A Pesti Napló múlt vasárnapi száma dr. Szabó László tollából vezércikket közölt, amely a főkegyúri jog néhány elintézetlen problémáját vetette fel. A Pesti Napló-rnak ez a vezércikke megjelenése óta foglalkoztatja a politikai világot. Minden oldalról megvitatják, sőt arról is érkezett jelentés, hogy az egységes párt tagjai hosszasan tárgyaltak egy bizalmas megbeszélésen. Az a kombináció is felmerült, hogy most már egységes párti képviselők kívánságára, a kormány állítólag hozzálát a nehéz probléma megoldásához. A hírekkel kapcsolatban mindenfelől nyilatkozatok hangzottak el. Mint most teljesen beavatott forrásból értesülünk, mindezeknek a kombinációknak semmiféle alapjuk sincs. Beavatott körökben kategorikusan megcáfolják azt, hogy a magyar kormányzat aktuálisnak tartja afőkegyúri jog kérdésének megoldását. A magyar kormányzat, beavatott politikai körök információja szerint, jelenleg semmiféle aktualitást a kérdésnek nem tulajdonít, a problémával nem foglalkozik, úgyhogy a felmerült kombinációknak semmiféle ténybeli alapjuk nincs. És mert a magyar kormányzat törvényhozási úton a főkegyúri jogot jelenleg rendezni nem óhajtja, ugyanezen beavatott körök a felmerült kombinációk és a velük kapcsolatban elhangzott nyilatkozatok tendenciáját annak tulajdonítja, hogy bizonyos körök — a beavatott hely feltevése szerint — zavart keltő tendenciával tárgyalják ezt a kérdést azért, hogy ezen át vessék fel a királykérdést. Regisztráljuk ezennel a beavatottpolitikai körö információját azzal a megjegyzéssel, hogy — amint ez a cikk elolvasása után mindenki előtt világos — dr. Szabó László múltkori vezércikke semmiféle politikai tendencia szolgálatában nem állott, hanem pusztán czak egy súlyos és elintézetlen problémának a publicisztikai megvilágítása volt. Bizonyítja ezt dr. Szabó Lászlónak a Pesti Naplóban ugyanerről a témáról írott mai cikke is. 73 esztendű elarto: betegségeknél, csáznál, keszvénynél a legtökéletesebb eredményt az Erzsébet Sesfürdében érnek el. A legkiválóbb orvosprofesszorok ajánlják ezt a természetes világhírű gründersnssiy egy fortást. A fürnfi pazarul, utonnan lett kialakítva, t minden kényelmet magtalál a beteg és Sciio. Konyhája elismertem kitlint. Gyönyörűi fekvése, 15 holdas árnyas pszkja, strandfürke is, teniszpályái ideális nyaralást biztosítanak. A város szívésül 10 percnyire. Szibák előjegyeziHetök Budapest, I. kar., Tétényi út 12. sz. Telefon : 3. 381-75