Pesti Napló, 1927. december (78. évfolyam, 273–297. szám)
1927-12-01 / 273. szám
2 Csütörtök 1927 december I nek részese volt Serédy Jusztin is. Többször az asztalnál ültek már, midőn Batti Achilles, a pápai könyvtár igazgatója bátortalanul egy kis pénzért kopogtatott Gasparri bíborosnál. Míg az államtitkár kissé zsörtölődve a kért pénzért járt, Batti igazgató Serédyvel tréfálkozott: — No, Dom Giustiniano, — mondotta — vitéz magyar, most menjen ki az uccára, ha mer! Mikor azután XI. Pius néven pápa lett Batti Achillesből, Serédy mosolyogva jegyezte meg: — Szeretném visszafordítani az egykori biztatást Őszentségére. Az orosz hadifoglyok szÖTŐ. Mikor 1918 elején az új kódexet készen átnyújtották a pápának, Serédy a spanyol kormány védelme alatt hazajött Pannonhalmára. Még ki sem pihente fáradságát és már indult is, hogy amit nem tehetett a háború kezdetén, megtegye most, ment tábori lelkésznek és mint ilyen, az esztergomi kenyérmezei táborban nyert beosztást az orosz hadifoglyok között. Itt érte Serédy Jusztint az összeomlás. A kétségbeesett, szomorú napokban visszatért Pannonhalmára. Még a kommün alatt a bencés rendet Rómában kellett képviselnie a bencés kongregációk gyűlésén. Rómában érte Serédyt a kommün összeomlása. Midőn a rend újra főapátot választtatott, Serédy Jusztin egyik lekomolyabb jelöltje volt ennek a díszesméltóságnak. Az 1920 május 19-iki főapátválasztáson azonban, bár tekintélyes számú szavazatot kapott, Bárdos Rémig doktorral szemben mégis kisebbségben maradt. Mialatt idehaza válságos időkben dolgozott, megírtaegyik legszebb jogászi munkáját: A magyar Szent Benedek-rend Statutumait. Codlcis Junis Canonici Fontes Gasparri bíboros államtitkár azonban nem akarta sokáig nélkülözni őt, csakhamar újból Rómába kérette, hogy elkészítse az új kódex forrásainak hatalmas munkáját. Tizennégy hatalmas kötetet tesz ki ez a nagy mű, amelynek címe: »Codicis Juris Canonici. Fontes.« (A kánonjog kódexének forrásai.) Ezt az óriási munkát csak nemrégiben fejezte be Serédy Jusztin, akit közben a vatikáni magyar követség egyházjogi tanácsosává is kineveztek. A követségnek egyik vezető tényezője volt és az apostoli Szentszéknél a magyar egyházmegyéknek, valamint a bencés rendnek ügyvivője lett. Közben igen sok ember ügyes-bajos dolgát intézte nagy szeretettel, hatalmas munkabírással. A pápa személyesen kérte fel, hogy vállalja el a pámi levéltárosképző iskolán a római kúria jogtörténetének rendes tanári állását. A pápa nagyon méltányolta Serédy munkásságát és az új Codex kihirdetését megörökítő hatalmas képen Serédy alakját is megfesttette. Egyébként is elhalmozta a Szentatya Serédy Jusztint a ügyelem és szeretet sok jelével. Állandóan szabad bejárása volt a pápához és Gasparri bíboros államtitkárhoz. Az államtitkár is számtalan esetben személyesen kereste fel aventinoi cellájában Serédy jogtanárt. Mercier* J belga Műoros-épsefo ításom Híre, neve egyre emelkedett, növendékei, munkatársai, a bencés apátok, diplomaták személyes ismeretség révén, a jogtudósok pedig megbecsülhetetlen munkássága alapján tették nevét világszerte ismertté..Sokat beszéltek Rómában Mercier belga bíboros-prímással való esetéről. Midőn egy , alkalommal a bíborosérseknek nagy szolgálatot tett, Mercier melegen megrázta Serédy kezét és megkérdezte tőle, mivel viszonozhatja szolgálatát. — Nekem semmivel, — felelte Serédy Jusztin, — összetört hazám éhező gyermekei érdekében azonban sokat tehetne eminenciás uram! — Megértettem, dom Giustiniano, — felelte Mercier bíboros és rövid idővel később élére állott a belga magyar gyermek nyaraltatási akciónak. Trianon A trianoni Magyarország szomorú helyzetéről szóló cikkeket, írásokat Serédy bevitte még Gasquet angol bíboroshoz is és mindenfelé igyekezett belevinni az egyházi vezető férfiak lelkébe a magyar békeszerződés súlyos igazságtalanságai tudatát. A megboldogult Csernoch János bíboros prímás Serédy Jusztinnal állandó érintkezésben volt és gyakran tanácskozott vele fontos egyházi kérdésekben. A magyar kormány pedig kormány főtanácsosi címmel is kitüntette, bár Serédy Jusztinián soha nem kereste a rangot és kitüntetést. Dom Giustiniano és a magyar kereszt (Saját tudósítónktól.) A budapesti Szent Benedek-rendben nagy örömet keltett az Osservatore Romano hivatalos híradása, amely közli régi rendtársuknak, Serédy Jusztinián professzornak, a római bencés egyetem tanárának, a vatikáni magyar követség tanácsosának esztergomi érsekké való kinevezését. Hónapok óta reménykedve várták a bencések a hírt Rómából és amikor Serédy Jusztin legutóbb itt járt Budapesten, már körülbelül bizonyosra vették, hogy a pápa választása reá fog esni. Most azután a remény valóra vált és a Szent Benedek-rend budapesti házában természetesen másról sem beszélnek, mint Serédy Jusztin érseki kinevezéséről. Régi emlékek elevenednek föl, mind Serédy Jusztin körül rajzanak. Nemrégiben néhány napig Budapesten tartózkodván, Serédy Jusztin meglátogatta rendtársait és hosszan elbeszélgetett velük, különösen Kemenes Illéssel, a bencések budapesti gimnáziumának igazgatójával, régi barátjával beszélgetett hosszan, bizalmasan Serédy Jusztin. Azután egy napot Pilisvörösvárott töltött Serédy Jusztin, ahol testvére állomásfőnök. Az egyszerű, kedves családi körben nagy szeretettel látták vendégül a Rómából hazaérkezett professzort. A bencés szerzetesek visszaemlékeznek különböző epizódokra, amelyeknek hőse Serédy Jusztinián volt. Sokat beszélnek a nagy választásról. A pannonhalmi főapátság díszes stallumát kellett betölteni. Bárdos Remiget választották meg. Serédy Jusztin alig hat szavazattal maradt kisebbségben Bárdos Remiggel szemben. XI. Pius pápa, amikor Serédy Jusztint a pannonhalmi főapátválasztás után kihallgatáson fogadta, csöndesen, jóságosan kérdezte meg tőle: — Dom Giustiniano, hol a kereszti... És a Szentatya szeretettel mosolygott. A célzás nyilvánvaló volt: a főapáti keresztről kérdezősködött a pápa. Serédy Jusztin szerényen, halkan felelt, fejét lehajtva: — Szentatyám! A magyar kereszt nagyon nehéz ... otthon hagytam ... A pápa ekkor áldásra emelte kezét, így beszélnek, emlékeznek a bencés rendházban, alól fényes lett az éjszaka a hírtől: Dom Giustiniano esztergomi érsek lett. Hármas Kilflya-szelvény ^ PESTI NAPLÓ példányonként vásárló olvasói is ingyen kapják 71ZGST új Honfiskönyvét ha ötven ilyen szelvényt küldenek be Q ^^^ a kiadóhivatalba A képviselők „méltóságos" címét, mint teljesen lehetetlen ötletet, elvetették a Ház folyosóján (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt napokban a mi lapjaink a többi lapokkal együtt többízben tárgyalták az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának az ügyeit. Ezek a honoráriumügyek el is intéződtek azzal, hogy a képviselők tiszteletdíját ió szándékkal felemelték. Javasoltak azonban 20 százalékos emelést is. A 30, sőt 50 százalékos emelésről elterjedt hírek túlzottaknak bizonyultak, m mert ilyenről szó sem volt. A képviselők tiszteletdíjának emelésével kapcsolatban a Ház folyosóján szóba került a képviselők címzésének a kérdése is egy régi ötlet felelevenítése kapcsán. Felemlítették ugyanis, hogy a nemzetgyűlés idején egyesek felvetették azt az ötletet, nem kellene-e rangsorba sorozni a képviselőket. A rangsor szerint körülbelül az V. fizetési osztályba esnének a képviselők amivel köztudomás szerint a méltóságos cím jár együtt. Ezt az ötletet azonban már akkor, a nemzetgyűlés idején, mint teljesen lehetetlent, elvetették, elsősorban a nemztgyűlésnek azok a tagjai, akik a régi országgyűlésből kerültek a nemzetgyűlésbe és erős politikai iskolán mentek át. Ennek a régi ötletnek felelevenítése kapcsán beszélgettek most erről egyes képviselők a parlament folyosóján, de most is mint teljesen lehetetlen ötletet vetettek el maguktól. Azt tehát, hogy a képviselők méltóságos címet kapjanak, sehol komoly indítvány formájában szóvá nem tették. Ezt sehol nem tárgyalták és nem is fogják tárgyalni. Miután azonban lapjaink is foglalkoztak ezzel a tervvel, sőt megjegyzéseket is fűztek hozzá, meg kell említenünk, hogy ez a terv még javaslat formájában sem került szóba és ezért természetesen a hozzáfűzött reflexiók is elesnek. * Letartóztatták Wiesner Károlynét, aki két héttel ezelőtt luminállal megmérgezte magát (Saját tudósítónktól.) Körülbelül két héttel ezelőtt, mint azt annak idején közöltük, Wiesner Károly gépgyáros 28 éves elvált felesége Attila ucca 67. számú lakásán luminállal megmérgezte magát. A mentőket hívták, akik az úriasszonyt a Rókus-kórházba vitték. Az életuntnak a kórházba történt beszállításáról a Rókus-kórház szabályszerűen jelentést tett a főkapitányságon, ahol megállapították, hogy Wiesnerné ellen az ügyészség okirathamisítás miatt körözőlevelet bocsátott ki és elrendelte letartóztatását. Mint utóbb kiderült, Wiesnerné a letartóztatás miatti félelmében kísérelte meg az öngyilkosságot. Miután a főkapitányság ezt megállapította, intézkedett, hogy Wiesnernét a Rókus-kórházból a rabkórházba vigyék át. Wiesnerné most felgyógyult és a rabkórházból a főkapitányságra vitték, ahol előzetes letartóztatásba helyezték. Csütörtökön átkísérik a királyi ügyészség fogházába. Wiesnerné, aki jónevű pesti gyárosnak a leánya, jó nevelésben részesült, a legjobb társaságokban fordult meg. Wiesner Károly szerszámgyáros vette feleségül, akivel a legboldogabb családi életet élte addig, amíg férje rá nem jött, hogy felesége ellen különböző panaszok érkeznek szélhámosságai és különös viselkedése miatt. Wiesnerné férje nevében különböző kölcsönöket vett fel, majd legutóbb egy teherautót vásárolt. Férje szerint az aszszony beteges hajlamú s betegsége ilyen meg nem engedett dolgokban mutatkozik. Amikor a férj meghallotta, hogy felesége a cselédektől is különféle címeken pénzt vett fel, megindította ellene a válópert. El is váltak. Az aszszony azonban nem vett tudomást a válásról és a férj nevében továbbra is olyan üzleteket kötött, amelyekre semmiféle felhatalmazása nem volt. Néhány ilyen üzletkötés miatt történt meg ellene a büntető feljelentés, amelynek alapján az ügyész elrendelte az úriasszony letartóztatását. Védője szerdán este megjelent a főkapitányságon, ahol beadványban kérte Wiesnerné elmeállapotának megvizsgálását, mert szerinte az orvosok feltétlenül meg fogják állapítani, hogy Wiesnerné nem teljesen beszámítható. V PliclKl bflucghatakKHis | Európai Köte 17.50 P | is KI Tengerentúli Kötet lo.so &ij KI Egybekötve 14.40 P Kapható Az Est SzörgvVercslícdi'ssiban : Budapest, VII., Erzsébet Uár&t 18—20. sz. V„ Vilmos csiszár út 11. sz