Pesti Napló, 1928. március (79. évfolyam, 50–75. szám)

1928-03-23 / 68. szám

Péntek Szigeti József hegedűestje Szigeti József a magyar hegedűművészet legnagyobb dicsősége. Külföldi sikerei a legna­gyobb arányúak és szó legszorosabb értelmében véve »teljesek«. Lelkesedik ezért a csodálatos hegedűzseniért a nagyközönség. Lelkesedik érte a klasszikus hegedűjáték minden barátja és szakértője. Lelkesedik érte a hegedűjáték új le­hetőségeinek kutatója is. Lelkesedik a »szolid« tudás puritán híve és az »érdekességek«­ haj­szolója. Lelkesedik érte, aki a hegedűjátékban elsősorban a hegedűhangszer apoteózisára kí­váncsi, és lelkesedik, aki a hegedűművészben is elsősorban a muzsikust keresi. Lelkesedik érte az exkluzív Anglia, a demokratikus Amerika, lelkesednek a szabad kultúrájú országok csak­úgy, mint a diktatórikus hatalmak vagy a szov­jet. Világpolgári művészet Szigeti művészete a szó legmagasabb értelmében. S mi ennek a grandiózus teljességnek a titka? Az a hihetetlen fölény, mely a legna­gyobb alázatból fakad. Ez a nagy művész meg tud alázkodni a hegedű irodalma előtt, a tol­mácsolandó remekművek realitása előtt. Mű­vészetének minden gazdagságát (s ezzel a gaz­dagsággal ma senki sem, még Huberman sem versenyezhet) egyedül a műalkotásokból me­ríti. S éppen ezért olyan mérhetetlenül gazdag. Ő sohasem töri a fejét s nem kérdezi balkezé­nek ujjait s vonatvezető jobbkezét sem, hogy mi a hegedű s mire képes. A hegedű annyi és arra képes, amennyit a hegedűkompozíció nagy alkotógéniuszai, a régi olasz mesterek, Bach, Mozart, Beethoven, a romantikusok és most a modernek erre a hangszerre, mint költői tartal­mak tolmácsára rábíztak. Ennyit jelent és eny­nyire képes Szigeti hegedűje. Ami stiláris­, él­mény századok folyamán ehez a hangszerhez hozzátapadt, az mind híven visszatükröződik Szigeti hegedűst­ílusának páratlanul differen­ciált fiziognómiáján. Hogy eltörpülnek e mel­lett a hegedűstílus mellett ,a világhírű Auer­tanítványok, a Hen­ettek és Zimbalistok, hege­dű­stílusuk bil­baszerűen sima ,»szépfiú« arcával! Költészetről, emberi mélységről nem is szólva, milyen szegényes még az ő »virtuozitásuk« is Szigeti szédületes, ezerárnyalatú virtuozitása mellett! Hogy micsoda démonikus intuíció kell ahoz, így összegyűjteni és harmonikus, kom­plett egyéni stílus alá fogni mindazokat az élményeket, melyeket a hegedűhangszer a leg­különbözőbb koroknak s egyéniségeknek je­lentett,­­ azt felesleges bizonyítanunk. És ez a hegedűjáték nem öregedett meg a mélyreható tapasztalatoktól, nem barázdálódott táncosra, nem kászálódott össze komplikáltan a számta­lan élménytől, mert az élet, mely ezeket az instrumentális élményeket itt feldolgozta, a hangszerretermettség legelementárisabb zse­nialitásának hatalmas egészségétől duzz­adó élet. Szigeti József mai hangversenyén a Zene­akadémia nagytermében a hegedűjátéknak a költészet és virtuozitás legkülönfélébb világ­tájairól jövő hangjait hallhattuk. Hallottuk Corelli »La Folia«-ját, melynek interpretá­ciója valóban felülmúlt minden képzeletet; hallottak Bach-nak, s talán az egész hegedű-irodalomnak leghatalmasabb alkotását, a C-dúr szólószonátát Brahms-nak egyik Ada­gióját, egy Francoeur-Kreisler apróságot s egy boszorkányosain megoldott Paganini Caprice-t. A műsor második része modern szerzőket jut­tatott szóhoz. Bartókot, akinek »Gyermekek­nek« szóló zongoradarabjaiból Szigeti porn­ás kis szvitet állított össze, s akinek Román-tán­cai (Székely Zoltán átírásában) mint ráadá­sok toldották meg a műsort. Az est legérdeke­sebb újdonsága Ravel hegedűzongorszoná­tája volt, mely a kitűnő francia szerző leg­utóbbi művei között kétségkívül a legérdeke­sebb és legsikerültebb kompozíció. Bővebb méltatásáról sajnos le kell mondanunk, m mert a hangverseny a késő éjjeli órákban ért véget. Ebben a hatalmas műsoron kívül nagy része volt a lelkesen ünneplő közönségnek is, m­ely viharos tapsaival ak­ár eny­edte le a dobogóról Szigeti Józsefet, akinek természetesen szám­talan ráadással kellett kiegészítenie műso­rát. (T­ b­.) Fegyveresemé­­szés Írországba London, március 22. A londoni rendőrség most egy állítólagos nagyméretű tiltott fegyver- és lő­szerkereskedési ügyben folytat nyo­mozást. Hír szerint a fegyvereket Anglián át ír fegyvergyári munkások akarják Íror­szágba becsempészni. Az utóbbi na­pokban fegyveres detektívek portyázó útra in­ktív­dáltak a tényállás megállapítására. 4 T­URISTATÉRKÉPEK ÉS ÚTIKALAUZOK legnagyobb választékban kaphatók Az Est könyvkereskedéseiben: Budapest, VII., Erzsébet körút 18—20. és V., Vilmos csiszár út 0 sz. PESTI NAPLÓ 1928 március 23 . Az olasz igazságügyminiszter Párizsban elmondja a Savorelli-gyilkosság történetét Párizs, március 22. (A Pesti Napló külön tudósítójának telefonjelentése.) Alfredo Rocco olasz igazságügyminiszter párizsi utazásáról a legkülönbözőbb hírek ter­jedtek el a francia és a külföldi sajtóban. A Pesti Napló párizsi munkatársát csütörtök dél­előtt fogadta az olasz külügyminiszter, aki az utazásról elterjedt hírekre vonatkozóan a kö­vetkezőket mondotta: — Teljesen téves a lapoknak az a tudósítása, mintha én a Savorelli-gyilkosság ügyében érkeztem volna Párizsba. Utamnak pusztán az volt a célja, hogy részt vegyek a szellemi együttműködés intéze­tének igazgatótanácsi periodikus ülésén. Az intézet igazgatótanácsában Olaszországot képviselem. A gyilkosság ügyében, amelyre vonatkozóan a párizsi olasz nagykövetség illetékes az esetleges eljárások foganatosítására, annyit mondhatok, hogy Savorelli a párizsi olasz anarchista csoport egyik vezető em­bere volt, Dernieri, a csoport főnöke mellett. Savo­relli azonban tudott Dernieri bizonyos pénzüzelmei­ről és Dernieri számára ezért nem kívánatos elemmé vált. Az anarchista csoport egyik összejövetelén Dernieri javaslatára elhatározták, hogy Savorellit elteszik láb alól. Kapóra jött Savorelli látogatása egy Párizsban élő olasz cselédleánynál, akinek fasiszta érzelmei ismeretesek voltak. Ilyen körülmé­nyek között árulónak deklarálhatták és halálra ítél­hették, amelynek alapján egy kisorsolt anarchista végzett Savorellivel. Ezek a részletek eddig nem voltak ismere­tesek. Az olasz kormány semmiféle lépést sem tett eddig, miután az ügy a párizsi büntető­hatóságok hatáskörébe tartozik. Rocco különben csütörtökön este elutazott az olasz fővárosból. A tenyészállatkiállítás díjnyertesei (Saját tudósítónktól.) A tenyészállatkiállí­tás első napján tartották meg a bírálatot. Je­szenszky Pál elnöklésével 11 bírálóbizottság működött egész nap. A bírálat eredményei a következők: Szarvasmarhák Szimmentáli bika és bikaborjú nagydíj: Festetich Tasziló herceg, 1/a bikadíj: ifj. Pajzs Gyula, 1/b díj: ináresi Far­kas Ferenc, 1/c díj: gróf Teleki Tivadarné, 1/d díj: gróf Teleki Tiborné, 1/e díj: ifj. Pajzs Gyula, 1/f díj: ináresi Farkas Ferenc, 1. bikaborjúdíj: herceg Festetich T­asziló. Csoportdíj: ifj. Pajzs Gyula és herceg Festetich Tasziló. Szimmentáli üszök: l/a díj: ináresi Farkas Ferenc, 1/b díj: ifj. Pajzs Gyula; félvér szimmentáli, szimmentáli jellegű piros-tarka: nagydíj: gróf Merán Jánosné, l/a bikadíj: gróf Merán Jánosné, 1/b díj: ináresi Farkas Ferenc, 1/c díj: gróf Merán Jánosné, 1/d díj: B. Szalay Antal, 1/c­ díj: B. Szalay József, 1/f díj: Patócs Imre, 1/g díj: özv. Gaál Gyuláné, bikaborjú díj: 1/a díj: Lóczi János, 1/b díj: Kriskó Sándor, 1/c díj: Hartmann Pál. Csoportdíj: Somogymegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület, Vasszécséniyt köz­ség és Orosháza és Vidéke Szarvasmarhatenyésztő Egyesülete. Magyar b'kák és tehenek: nagydíj: Tripolszky Pál, 1/a b'kadíj: gróf Jankovich B. József, 1/b díj: herceg Esterházy Pál, 1/c díj: Kecskemét város, 1/d díj: Kalocsai Érseki uradalom, 1/e díj: Magyar Föld E.-T. Tejelési díjak: l/a díj: ifj. Pajzs Gyula, 1/b díj: ifj. Pajzs Gyula; tehenek: l/a díj: ifj. Pajzs Gyula, 1/b díj: Döry Frigyes; üszők: 1 díj: Dreher Jenő. Hazai pirostarka tehenek: 1 díj: Fernengelné és Denkó Dániel. Szimmentált tehenek: 1 díj: ifj. Pajzs Gyula. Lapály-fajta szarvasmarhák: Elek Géza és Pál elismerő oklevél. borzderes fajta szarvasmarhák: bika 1 díj: Mezőgazdasági Ipar Rt. üszők 1 díj: Tá­piógyörgyei uradalom. Hazai piros-tarka üszők: 1 díj: Mónus Imre, Guhr Károly, Bódizs István és Fantz Lajos. Vaj­ka, édes tejszínből­. 1 díj: báró Jeszenszky. Sajt: Umburgi romadur 1 díj: Déripusztai O. M. T. K., Sopron—Győri és Ferenc bajor kir. herceg, emen­táli 1 díj: Stauffer, trapista: 1 díj: Sopron—Győri és Sauffer, óvári: 1 díj: Ferenc bajor kir. herceg, öm­lesztett doboz emmentáli sajt: 1 díj: Stauffer. Sertések Szőke és fekete fecskehasú mangalica-sertések: nagy díj: herceg Festetich Tasziló, 1/a kan-díj: Szatmári püspökség, 1/b-díj: dr. Csobai Gyula, 1/c-díj: özv. gróf Széchenyi Antalné, 1/d-díj: nemes­tóti Szabó Tibor, 1/e-díj: Nagyváradi káptalan. Fecskehasú mangalica: 1. díj: gróf Károlyi László. Nagy yorkshirei: nagy díj: Deutsch Gyula örö­kösei, 1. kan-díj: Majsai bérur­­dalom, 1. koca-díj: Majsai béruradalom. Közép jorkshirei: 1. kan-díj: báró Jeszenszky An­dor, 1. koca-díj: Szilfamajori mezőgazdasági rt­. Német nemesített: 1. ken-díj: Tükröspusztai gaz­daság. Lincolnshires: 1. díj: Aknássy János . Juhok Húsmerina-csoport: 1/a kosdíj: dr. Halápi János, 1/b-díj: Fekösszegi uradalom, 1/c-díj: Ajkai urada­lom. L­unyadíj: Kerekegyházi uradalom. Posztó- és szövet gyapjas juhok: 1 kosdíj: gróf Hunyady Károly, 1. anyadíj: Magyar kegyes tanító- rend. Francia fésüsjuh: nagy díj: Skubliet András és Emília, 1. kosdíj: gróf Károlyi László, 1. anyadíj: gróf Károlyi László; racka-juhok: 1. kosdíj: Tápió­gyürgyei uradalom; cigaja-juhok: 1. díj Csanádi püspöki uradalom; fzles-juhok: 1. díj: Fernengelné; karaki­­ l-juhok: 1. anyadíj: Nagybernhegyesi gazda­ság. Magyar fésüsjuh-csoport: 1. díj: grófF 'Aknássy Imre és gróf Andrássy Sándor Külföldi vendégek A tenyészállatvásár pénteki ünnepélyes megnyitására az osztrák földművelésügyi mi­niszter képviseletében dr. Hennett Lipót báró osztályfőnök, volt földművelésügyi miniszter, dr. Hans Peter talaj művelési főiskolai magán­tanár, állattenyésztési tanácsadó kíséretében csütörtökön Budapestre érkezett. A vendégek a kiállítást már csütörtökön megszemlélték, azonkívül látogatást tettek az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesületben. A külföld érdek­lődése a kiállítás iránt az első napon nagy­mértékben nyilvánult meg és megérkeztek az albán és osztrák hivatalos bizottságokon kívül a mai nap folyamán a berlini B. L. G. kikül­döttje, a cseh földművelésügyi miniszter kép­viseletében pedig dr. Zdenek Zeman miniszteri tanácsos és többen mások. Ipartörvényt követelt a kőműves­mesterek monstregyűlése (Saját tudósítónktól.) Többszáz képesített kőművesmester jelent meg csütörtökön este Park­szálló nagytermében tartott menetre­értekezleten, hogy­­szóvátegye panaszait. A bu­dapesti csoporton kívül ott voltak a pesterzsé­beti, kiskőrösi, újpesti, rákospalotai, szászvári, sződligeti, érdi, dombóvári, gödöllői, kiskunfél­egyházai, kispesti és csepeli csoportok képvise­lői: Kovács Lajos, Dancs Mihály, Jámbor Já­nos, Turka István, Kiss József, Bangó József, Krommer Lajos, Farkas István, Bácsi Ferenc, Juhász Gábor, Balla Ferenc és Unterreiner Jó­zsef. Az értekezleten megjelentek Frühwirth Mátyás, Perlaky György és Tankovics János képviselők, valamint az IPOSz képviseletében Gallovich Jenő ügyvezető elnök. Stusz Ferenc elnöki megnyitója után dr. Strasser József szó­lat­lt föl, aki a kőművesipartestület szervezetlen­ségét tette szóvá. Utána Kovacsek Ferenc, a budapesti helyi csoport elnöke tartotta meg­előadását, az értekezlet tagjainak sűrű közbe­szólásaitól kísérve. 1884 óta — mondotta többek között — folytonosan csorbították a kőművesek hatáskörét. 610.000 adófizető iparos, tehát a la­kosság egynyolcada képviselet nélkül áll a parlamentben. Elpanaszolta, h­ogy a­ kőművesmestereket a konkurens építőmesterek fenhatóság­a alá he­­­lyezték. 20 év óta rendeletekkel­ csökkentik a kőművesmesterek működési körét és az a tör­vényjavaslat, amely a kőművesmesterek mun­káját szabályozza, noha már két esztendő óta beszélnek ró­a, még mindig nem vált törvény­nyé. Utána Frühwirth Mátyás beszélt. Meg kell szüntetni — mondotta — a strohman-rendszert, amelyben a szakember-kőművesmester csak mint a strohman alárendelt személyé dolgoz­hat. Utána Perlaky György és Tankovit­h Já­nos képviselők beszéltek, majd Gaál Sándor kőművesmester felszólalása után a monstre­értekezlet határozati javaslatot fogadott el, amelyben követelik, hogy az ipartörvényterve­zet minél előbb törvényerőre emelkedjék. Eb­ben az ügyben küldöttséget menesztenek a ke­reskedelmi miniszterhez. A megjelentek ezután banketten vettek részt. BiurteraMP CSORAtKOZNt tsj VASAWOIMI I TOP Ifi HÚSVÉT! AJÁNDÉK és jatéktai^ GYAINKBÓL ÁRU* HÁTAK RT. KÍRAI^7é,CalVtN-TéR

Next