Pesti Napló, 1931. február (82. évfolyam, 26–48. szám)

1931-02-24 / 44. szám

Sszerd­a PESTI NAPLÓ 1931 február 25 . Becsukják az üzleteket? * r Tegnap valami gyűlésen a boltbérek leszállítását tárgyalták a pesti kereskedők. _ Húszszázalékos csökken­tést kívánnak. És amikor erről­­ vitatkoztak? Közülök sokan kiabálni kezdtek: — Nyolc napra becsukjuk az üzletet! Miután magam is üzletemberek ivadéka vagyok, ne tegyék rossz néven a boltos urak, ha egész bizalmasan n­éhány figyelmeztető szót intézek hozzájuk. Kedves atyámfiai, a baj sokkal nagyobb, mint gon­doltam. Mert mi a legfőbb dolog? Az egészség. Külö­nösen fontos az egészség az üzletembernél. Mert ha az ember egy kicsit beteg, attól még egészen normálisan elláthatja a tibeti császár vagy egy kínai mandarin tennivalóit (a hazai példáktól és hasonlatoktól­ tartóz­kodom addig, míg a külföldi készlet ki nem fogy!), .. de meleg fejjel, lázas fejjel egy üzletember csak rossz és kártékony dolgokat csinálhat. Azt mondják önök, hogy becsukják a boltot"! Már későb­­ nem kellett volna kinyitni! • Az igaz, hogy a mai helyzetben csak eszi az embert a méreg, amikor azt látja, hogy még azok sem vásá­rolnak, akik sohasem szoktak fizetni! De mi ez a boltbecsukási terv? Ki akarják rekesz­teni azokat, akik be akarnak jönni vásárolni? Enge­delmet­ kérek, de ez az eszme oly értelmetlen, hogy nem méltó egy kereskedőnek az intelligenciájához. Hogy lehet azokat büntetni, akik forgalmat akarnak csinálni, akik az árut el akarják vinni, sőt érte — hellyel-közzel — még fizetnek is?! Ez a terv különben is időszerűtlen, mert ha Buda­pest összes boltjait nem nyolc napra, hanem tizennyolc napra l­ecsukják is, nem esik ki a világ feneke, hiszen a patikát kivéve, bizonyos ideig minden bolt többé-ke­vésbé nélkülözhető. Tegyük fel, hogy az összes ékszeré­szek becsukják nyolc napra az üzletet. Budapest népe talán nyugtalankodni fog emiatt? Ha az összes textile­sek nyolc napig csukva tartják az üzleteket, tetszik tudni, m­it fog gondolni Budapest népe? Megsúghatom: mindenki azt fogja gondolni, hogy pejnye, az idén mi­lyen sokáig tartanak a zsidóünnepek. De senki sem lesz boldogtalan amiatt, h­ogy a tavaszi ruhájához való szövetet az idén nyolc nappal később fogja vásárolni,­­ sőt alkalmasint sokan lesznek, akikben a boltosok sztrájkja azt a gondolatot fogja felébreszteni, hogy ,,ha becsukják a boltot a vevő orra előtt, akkor az idén egy­általán itt Mi is fogírtuk új tavaszi ruihát Csináltatni.­. És tisztelt boltos urak, nem gondoltak arra,­ hogy a kun­csaft nem­ azt­­ fogja gon­do­lni, hogy­­ ezt a kis pénzt el­teszem arra az időre,­amikor a boltos úr által reám ki-" szabott vásárlási tilalom elmúlik­, hanem a nagyérdemű kuncsaft elmegy a pénzével az asztaltársaságba és mi­után vásárolnia nem lehet, elkezd mulatni, vagy oda­adja pénzét a babájának, vagy tudomisén mit csinál a pénzével, tán még olyan is akad, aki kifizeti az adóhát­ralékát­ csak szellemi termékeimet árusítom, és persze, én is mérges vagyok, hogy nem jön értük annyi kun­csaft, mint amennyi kellene, de ez nem ok arra, hogy kidobjam azokat, akik mégis bejönnek a boltetóba. A nappal és az éjjel bármely órájában nagyérdemű kun­csaftjaim rendelkezésére állok, mint komoly kereskedő , a megtisztelő megbízásokat prompt teljesítem, leve­lezőlap-hívásra házhoz jövök, áruimat házhoz szállítom a kívánt csomagolásban, sőt, ha szükséges, természete­sen némi hitelt nyújtani is hajlandó vagyok, bár üzle­temben, foglalkozásom természeténél fogva, reeszkompt­ról szó sem lehet. Az az üzletember, aki a közönség megbüntetése cél­jából képes nyolc napra becsukni a boltot, ennek meg­történte után már csak egy okos dolgot cselekedhetik: ha a boltját többé ki sem nyitja. Nem is hiszem, hogy e szerencsétlen tüntetési ter­vet­ megvalósítanák,­­ a kereskedők túlnyomó nagy többsége sokkal értelmesebb, semhogy ilyesmit tenne. De nem értem azt sem, hogy mit akarnak a h­áz­bérrel? Hogyan tetszenek gondolni azt, hogy egy húszszázalékos bérleszállítás megmenti az üzletet? Hát­ha három hónap múlva olyanok lesznek a viszonyok, hogy mindenki fel fog sóhajtani: «Istenem, milyen jó dolgunk v­olt 1931 február végén!« És ha le lehet szállítani a házbéreket, illetve boltbéreket húsz száza­lékkal, akkor kétségtelenül le lehet szállítani negyven százalékkal is. Ez a dolog roppant egyszerű, és nem kell erről tárgyalni sem a háziurakkal, önök üzlet­emberek s tudják, hogy a kereskedelemben a kereslet és kínálat, törvényét kijátszani nem lehet. Hiába szál­lítanák le a boltbéreket húsz százalékkal, a­mihelyt akad valaki, aki többet is hajlandó fizetni, már az övé a bolthelyiség. Nem attól függ a boltok bére, hogy a háziúr mennyit kíván, hanem attól, hogy az üzlet­emberek mennyit hajlandók fizetni­. A bérek leszállít­hatók negyven százalékkal is, mihelyt nem akad olyan kereskedő, aki hajlandó többet is fizetni, mint a mai árnak hatvan százalékát. Miután ez egyedül és kizáró­lag az üzletemberektől függ, nincs értelme sem annak, hogy a háziurakat szidják, sem annak, hogy a vevő­ket "­ megbüntessék" az üzletnek nyolc napra való be­zárásával. " Mit spórolnának meg ezzel a nyolc napi szünettel­? Legföljebb a fűtést és világítást. Elhiszem, hogy vannak üzletek, melyekben a tiszta haszon nem fedezi a világí­tás és fűtés­, költségeit sem, de ezeket nem nyolc napra, hanem végleg be kellene zárni, sőt az oly kereskedőt, akinek üzlete már hónapok óta nem fedezi a világítás­t és fűtés költségét, szanatóriumban kellene kezelni.­­ Mert egy kereskedőnek tudnia kell ugyan, hogy mikor lehet egy üzletet alapítani, de még jobban kell tudnia azt, hogy mikor kell azt az üzletet abbahagyni. A leg­főbb dolog mindenesetre a gondolkodás komolysága,­­ az értelmetlen ötletektől való tartózkodás. Az üzlet­ember ne számítson semínő részvétre vagy rokon­szenvre és sohase mutassa se azt, hogy haragszik, se azt, hogy el van keseredve, mert a közönség csak a nyugodt fes higgadt kereskedőben bízik, akinek cselek­véseit a számítás és megfontolás irányítja. Persze, néha nagyon nehéz az önuralmat megőrizni, de míg az üzletben­ vagyunk, addig nem szabad magunkról meg­feledkeznünk. A boltot tehát nem lehet nyolc napra­ bezárni, de hogy nem kellene-e végleg bezárni, azt­­sajnos igen sok üzletember esetében érdemes volna meg­fontolás alá venni. „Szerelmi zsirertogok" FELD IRÉN szenzációs sikerű könyve,­­ Kapható Az Est könyvkereskedésében, 1 ATA­P 2.40 VII. ICER., ERZSÉBET KÖRÚT 18-20. SZ. A tiszaeszlári Solymosi Eszter Krúdy Gyula új nagy kortörténeti regénye a „Magyarországában Páratlan társadalmi visszhangot keltett a Eszter” című új, nagy kortörténeti regényének a közlését. A tiszaeszlári vérvád képtelen és őrült gondo­lata körül lezajlott pör az utolsó magyar félszázad legizgalmasabb pöre volt. Ezt a nemzetközi fel­tűnést keltett »igazi szenzációt« most, ötven év távlatából­, a legalaposabb történeti tanulmányok alapján, historikus tárgyilagossággal és elsőrangú művészettel dolgozza fel a kitűnő író, akinek célja többek között az is, hogy végre jóvátétessék egy nagy emberi igazságtalanság. " Az ismeretes szörnyű és képtelen vádat — a kis Solymosi Eszter rituális célból történt »meg­gyilkolásának« vádját — már 1883-ban megcáfolta és az igazságot minden józan ember számára tisz­tázta a legaprólékosabban lefolytatott tárgyalás és a felmentő ítélet. Ma tehát, 50 évvel az esemé­nyek után, az egész eszlári eset és nyíregyházi tárgyalás csupán egy hallatlanul érdekes törté­neti adottság, egy távoli kor különös autoszug­gesztiója, bíróilag­ bebizonyított abszurdum, amely­nél nincs szükség­ fölösleges, kényeskedő óvatos­ságra. Számunkra kizárólag egy látszat-bűn sebe ég ötvenévnyi messzeségben az akkori idők lelki­ismeretén. Ezt a nagy értelmi- és esemény-komplexumot tárja fel és szellőzteti veszélytelenné Krúdy Gyula, a közelmúlt magyar alakjainak, eseményeinek és hangulatainak szivárványostollú lélekidézője, aki­nek regénye március 1-étől kezdve a Magyarország hasábjain a nagy pörnek sok olyan részletét is feltárja, amely az izgalmas tárgyalási hetekben nem kerülhetett nyilvánosságra. Lemondás előtt a Gyermekvédő Liga vezetősége Ernszt miniszter közbelépésére elhalasztották a döntést (Saját tudósítónktól.) A legnagyobb magyar jótékonysági intézmény, az Országos Gyermekvédő Liga, amint ismeretes, súlyos válságba jutott. A liga bajait egy ingatlanvásárlás okozza, a Trefort utcai palota megvétele, amelynek vételárát a liga anyagi erejéből előteremteni nem lehet. Amikor ezek a bajok nyilvánosságra jutottak, a liga tudván azt, h­ogy a társadalom erőforrásai a mai­­nehéz viszonyok között nem bizonyulhatnak elegendőeknek, a kormányhoz fordult, hogy az állam­ anyagi hozzájárulásával lehetővé tegye a nemes emberbaráti intézmény további működését. Meg­ is indultak a tárgyalások, ezek azonban igen sok időt vettek igénybe, ezalatt pedig a liga kü­lönböző alapításait pénzzel kellett ellátni, a ligá­nak újabb­ és újabb kiadásai voltak, amelyekre a pénzt sehogy sem lehetett kellő időben előterem­teni. A züllött és beteg gyermekek pillanatnyi se­gítségre szorultak, a minisztériumokban pedig­ olyan lassan haladtak előre a megbeszélések, hogy a liga vezetősége, amelyben országos hírű közéleti előkelőségek foglalnak helyet, nem merte tovább a fejleményekért a felelősséget vállalni. Illetékes helyen közölték, hogy amennyiben a liga sorsa felöl gyorsan meg nem történik a döntés, az eset­ben az egész vezetőség elhangúlag elhagyja pozi­­ tiniát X billigt* TíirnYií viiiíi ^«-lii/i oi'iA'.i.AVy,». ^/.,, - 7 /­.. . « • «uu '»v/ff i/Uí « Erre a napra igazgatosági ülést hívtak össze és ennek tárgysorozatában csupán egyetlen pont szerepelt, még pedig az, hogy az egész vezetőség egyhangúlag mondjon le. Még pénteken délelőtt is olyan volt a helyzet, hogy ez a válságos fordu­lat minden körülmények között bekövetkezik, az utolsó pillanatban azonban­ illetékes helyen, úgy látszik, átérezték enn­ek a lépésnek a­ felelősségét, mert értesülésünk szerint maga Ernszt Sándor népjóléti, miniszter lépett, közbe. A miniszter tanácskozást folytatott a vezető­ség egyik nagybefolyású tagjával, aki előtt hang­súlyozta, hogy a lemondás publikálása súlyos kö­vetkezményekkel járhat és a nagyfontosságú in­tézmény továbbá fentartására káros hatással lenne. Kérte, hogy ennek követ­keztében hasson oda, hogy az igazgatóság a döntést egy hétre halassza el. A miniszter közbelépése kellő eredménnyel járt, és a pénteki igazgatósági ülést az utolsó pil­lanatban lefújták. Az ügyet most, már, értesülé­sünk szerint, maga a miniszter vette a kezébe és minden garancia megvan arra, hogy a liga sors­a­­felől néhány napon belül a kedvező döntés be fog következni. A liga 26 éve áll fenn, még a németeket meg­előzőleg állított fel Magyarországon az első hadi­árvaházat. Ezenfelül több szülő-, tanonc- és cse­csemőotthona, szeretetháza van, Sopronban, Ecse­ren, Cegléden, Vácon, Makón, Rákosszentmihályon különböző jótékony intézményeket tart fenn, nem is beszélve a budapesti székházról. A Trefort ucca 3. szára alatti palotában hetvenágyas mint­akór ház van Zander-, röntgenintézettel együtt és ennek működé­sére nézve jellemző az, hogy naponta a legkiválóbb egyetemi orvostanárok önzetlen közreműködésével hat-nyolc sebészeti műtétet végeznek el. ... A liga tartozásai nem haladják meg vagyonát, nem passzív, hanem csak immobil. Működése a gondjai alá vett gyermekek egész életére kihat, a háború óta több, mint ezer örökbefogadást bo­nyolított le és érdekes, hogy a liga neveltjei kö­zött két egyetemi tanár is van már és ezenfelül a magyar kereskedelmi és ipari világ számos kapacitását ugyancsak a liga neveltette. Az intéz­mény megszüntetése tehát nemcsak a közjóté­konyságnak, hanem a magyar társadalomnak is súlyos károsodást jelentene. Az osztálysorsjáték hétfői húzásának nyereményjegyzékéből XXV. sorsjáték. 5. osztály, 5. nap, február 23. Az osztálysorsjáték hétfői húzásán a következő na­gyobb nyereményeket húzták ki: 100 000 pengőt nyert: 47943. 15.000 pengőt nyert: 33308. 10.000 pengőt nyert: 34593. 2000 pengőt nyertek: 43123 71176 1000 pengőt nyertek: 24838 24915 37280 65436 71254. 800 pengőt nyertek: 16607 20712 21901 30317 66226. 600 pengőt nyertek: 24463 26899 34391 59551 62765 65156 68529 71553. 500 pengőt nyertek: 1657 10010 11319 21561 24925 26475 27769 32174 37085 38855 44965 64545 66769 74085, 100 pengőt nyertek: 4880 7239 8832 8893 12299 12583 13820 14426 15222 15457 17773 21063 23092 26234 27457 30734 30971 32263 32696 34414 36418 38640 38883 40663 44641 47474 49703 52661 52889 52926 53269 53­559 55592 55786 56264 59184 70779 71348 71669 72005 72138 73468 74205 75072 77174 77848 79101 80269 82086. 300 pengőt, nyertek: 192 215 565 978 1088 2844 3692 4185 4740 6433 8076 9343 10259 11802 12314 12740 14403 14589 15218 16455 16493 18102 18898 19222 22443 24489 25936 25453 25622 27126 27344 30300 31641­ 31756 34045 34102 35229 ,­ISIOG 38195 38533 40119 40297 40516 40818­­44188 46514 46523 47038 48099 49064 49738 49847 50319 50696 50858 51735 51958 52204 52481 52532 53101 55049 56999 58865 59089 59612 61619 62426 64702 65018 66343 67605 67113 68047 62209 68730,68890 69545 70228 70231 70832 71239 72596 73036 74022 75538 75948 77236 77506 77795 82232 82291 82467 82577 83001 83466. Bélrenyheség, a máj és az epeutak bántalmai, gyomor- és bél­hurut, aranyeres bajok esetén a természetes »Ferenc József« keserűvíz gyorsan és fájdalom nélkül megszünteti a hasiszervek pangását. Sokévi kórházi tapasztalat igazolja, hogy a Ferenc József víz használata a bélműködést kitűnően szabá­lyozza. A Ferenc József keserűvíz gyógyszer­tárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kap­ható.

Next