Pesti Napló, 1931. július (82. évfolyam, 146–172. szám)
1931-07-26 / 168. szám
40 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1931 július 26. Óvatosan a szerénységgel! Irta: FEJKS JENŐ — Kezdjék meg a gyilkos urak! —volt a szellemes felelet, mikor a halálbüntetés eltörlése került napirendre. Hagyják abba az emberölést ők, akkor mi se akasztlunk, gulatinozunk, sor,tüzelünk többet. Te, kedves embertárs, akit vallás, iskola, édesszülő szerénységre, egyszerűségre tanított, vigyázz ezzel az erényeddel! Mert amíg te szelíden eltörölöd a halálbüntetést, addig a többiek legyilkolják a szerénységedet. Némelyik annyira merészkedik, sőt, hogy minél szerényebbnek tud tégedet, annál szemtelenebb lesz hozzád. Ha te lehajtod a fejed, ő ráteszi a cipőjét. Ha te erre hallgatsz, a porig aláz meg. Nincs is más célja ezzel, minthogy megbüntessen a szerénységedért. Ezt a büntetést te meg is érdemled. Mert kenyérrel dobtad vissza, ahelyett, hogy egy súlyos kővel kezdted volna. Mire esetleg ő kenyérrel közeledett volna hozzád. Ne érts félre, kedves szerény embertárs. Nem arról van szó, hogy zsebed tele legyen középsúlyú kavicsokkal a célból, hogy habelebalázs minden arra jövőt megdobálj, méghozzá ama titkos reménnyel, hogy kenyerét majd veled megossza. Nem, ez a zsarolás egy neme volna, melyért joggal kijárna neked az emberiség megvetése. Ok nélkül ne dobálózz kövekkel. Gondold meg, hogy ártatlanokat is eltalálhatnál velük. Azonban óvatosan a kenyérrel! Jól nézd meg magadnak azt, akihez szerénységgel — mely különben is igazi természeted — közeledel. Takarékoskodj a kinccsel. Ne pocsékold el akárkire, hiszen elsősorban neki artasz vele. A te szerénységed fabatkát sem ér, ha azt észre sem veszik. A bűnös pedig te leszel, egyedül te," mert amíg te a saját erényeidben úszkálsz, ő a víz alá nyom tégedet. De vele szemben is vétkezel, mert ahelyett, hogy őt arra a rózsákkal szegélyezett útra térítenéd, melynek a végén ott ragyog az emberi boldogság, csinálsz belőle te egy vízalá nyomat. Öntözöd szemtelensége kaktuszát. Segíted abban, hogy a te elnyomód legyen, ahelyett, hogy egy jól irányzott büntetőrúgással leszednéd a papírmasétrónról, melyet stréberségből, felesleges hencegésből, l'art pour ,l'azt megalázási szándékból magának összevacakolt. Ehez a szégyentrón-shoz te is hozzájárulsz méhány bíborra festett párnázattak Miért? Mert mereven kitartasz doktrínáid mellett: »Szerénynek lenni, mindig, minden körülmények között.« Azt hiszed, hogy ezért az erényedért általános tisztelet a jutalom. Nézz körül, kedves, szegény tévtanárom, add össze, hogy az elismerés kevésszámú drágaköve között mennyi az útszéli göröngy! Nézz végig a sok perfidián, gőgön, neveletlenségen, komédián, ami mind válasz a szerénységedre... gondolj csak a köszönésre, a társadalom e becstelen találmányára! Elfelejted, hogy egy röpke köszönésben mennyi fájdalom ért már szegény flagellánsom, melyette önsanyargatom? Ne tápláld a szemtelenséged, légy óvatos a nemes mamna szétosztásánál. Térítsd vissza a rossz irányba indulót. Vedd magadnak a fáradságot, hogy megnézd, kivel állsz szemben. Minden tan lehet jó is, rossz is. A vak nem látja a szép színeket. A süket nem hallja a szép zenét. Ne szavalj verset az alvónak. Ébreszd fel, ha azt akarod, hogy megértsen. Hogy ne mondja, hogy gyáva vagy, mert tűröd az ő szemtelenségét, melyet ő tudatosan és fokozatosan felsrófal, ameddig csak lehet. Hogy ne mondja rád, hogy egy »senkid vagy, mert mindig ilyen alázatos vagy. Ne higgye rólad, hogy nem látsz. Embertársaidnak tartozol ezzel. Te okos vagy, hiszen neked talán nem fáj a sok apró komiszság. De gondold meg, hogy még a szerénységnél is szebb tulajdonság az önzetlenség. Ha jó vagy másokhoz. Igazán pedig csak úgy lehetsz jó, ha füstölővel jársz. És az éjjeli bogarat irgalmatlanul befüstölöd a takaréktűzhely alá. Azután addig nem engeded ki, míg szerény pilléré nem vedlik ő is , Óvatosan a szerénységgel. Hogy szerény lehess, ki kell irtanod a szerényteleneket. |JECpJI&BB_ sz&KAcsKgwyV8 aroimh^ Dl£TAS fozes házi cukrászat és a írta: PODRUZSIK BÉLA Ara Ili.— penna. E könyvben mesteri módon van egybefoglalva „. .iiVii I, mindaz, amit a főzésről, cukrászatról, de küt B^BHülönösen az összes diétás ételekről tudni kell. Kapható Az Est könyvkereskedésében, VII., Erzsébet körút 18-20. Vidékit csakis az összeg előzetes beküldése ellenében szállítunk Nagy jogi vita indult meg a bankszünet alatt tartott árverések és végrehajtások miatt Nyilatkozik a végrehajtási csoport tanácselnöke (Saját tudósítónktól.) A kormánynak a háromnapos bankszünetre vonatkozó rendeletét jogászkörökben többféleképpen értelmezték. Ez aztán nemcsak a jogi, de a gazdasági életben is meglehetős izgalmakat idézett elő. Különösen afölött a kérdés fölött folyik a leghevesebb vita, hogy a bankszünet tartama alatt a végrehajtások és az árverések megtarthatók voltak-e. A rendelet megjelenése napján ugyanis a végrehajtók egypár óráig nem teljesítették a hitelezőknek az árverések és végrehajtások megtartására irányuló kérelmét, mert a rendelet erre nézve nem egészen világosan rendelkezett. Később azonban, minthogy illetékes helyen úgy magyarázták a rendeletet, hogy a rendelet azokra a követelésekre, melyek a rendelet megjelenését megelőző időkben jártak le. — nem vonatkozik, és így a végrehajtásokat és árveréseket ezeken a napokon is meg kell tartani, a végrehajtók foganatosították ezeken a napokon is a végrehajtási cselekményeket. E három nap alatt csak Budapesten körülbelül 300 árverést és körülbelül ugyanennyi végrehajtást tartottak meg, a vidéki árverések száma eddig még ismeretlen. Az árverésekkel és végrehajtásokkal kapcsolatban általában az a vélemény alakult ki, nemcsak a szomorú sorsra jutott végrehajtást szenvedők, de a jogászkörökben is, hogy a háromnapos bankszünet alatt a végrehajtási cselekmények foganatosítása úgy az adós, mint a hitelező szempontjából igazságtalan volt, mert általános az a felfogás, hogy nem lehet az adóstól százszázalékos teljesítést kényszereszközökkel követelni akkor, mikor a teljesítési lehetőséget megszorításokkal korlátozzák. A hitelező szempontjából egyéb okok mellett pedig azért is veszélyesnek tartják, hogy a bankszünnapokon árveréseket tartottak, mert ma még senki sem tudhatja, hogy az árverések megtartása miatt keletkezett kártérítési perekben a bíróságok milyen álláspontot fognak elfoglalni. Éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy ebben a fontos kérdésben néhány érdekes nyilatkozatot közöljünk. Dr. Medzihradszky Jenő nyilatkozata Dr. Medzihradszky Jenő törvényszéki tanácselnök, ki a budapesti központi járásbíróságon a végrehajtási csoport fellebbviteli tanácsát vezeti, következőket mondotta: — Különösen abban a tekintetben nagyon elágazók a vélemények, hogy a kritikus napokon (július 11—16) lehetett-e végrehajtást és árverést foganatosítani. Hallottam olyan értelmezésről, mely szerint az adós csak azon kötelezettségeit nem köteles teljesíteni, amelyek július 14—16. napján váltak esedékessé. Ez az értelmezés semmivel sem alapozható meg. A rendelet az esedékesség időpontja szempontjából semmi megkülönböztetést nem tesz és így irreleváns, hogy a teljesítési kötelezettség éppen a kritikus napokon vagy már azokat megelőzően állott-e be. Adós mindkét esetben fel van mentve a három nap alatt a teljesítési kötelezettségek alól s így abból, hogy e három nap alatt nem teljesített, reá semminemű joghátrány nem származhatik. Ha az adós részére három napi nyugalmi idő biztosíttatott, úgy ebből logikusan arra lehet s kell következtetnünk, hogy a teljesítés kikényszerítését célzó végrehajtási cselekmények sem foganatosíthatók vele szemben. A rendeletnek az a kifejezése, hogy e napokat úgy kell tekinteni, mint a vasárnapokat, voltaképpen nem fedli a rendelet célját s nem áll összhangban annak további rendelkezéseivel. Az egyébként érvényben levő jogszabályok szerint a Gergely naptár szerinti közönséges ünnepnapon, tehát vasárnap is, csak azon végrehajtási cselekmények foganatosíthatók, melyek avégett szükségesek, hogy a végrehajtató követelése biztosítva legyen. Maga a vasárnapi jelleg nem zárná ki a biztosítási végrehajtás, zárlat, sőt a bírói gyakorlat értelmében a kielégítési végrehajtás foganatosítását sem. A rendelet szövegezése tehát már azért sem volt helyes, mert generális szabályként állította fel, hogy a kritikus napok vasárnap jellegével ruháztassanak fel és csak mint e szabály következményét állít fel oly tilalmakat, melyek a vasárnapi intézkedések tilalmát. Ellenben le lehet vonni azt a következtetést, már a végrehajtási törvény alapján is, hogy árverést, mint immár nem a követelés biztosítását, hanem mint kielégítést célzó végrehajtási cselekményt, a vasárnapnak tekintendő napokon foganatosítani nem volt szabad. Kétségtelen, hogy az adósnak az árverés megkezdéséig joga és lehetősége van a követelést kiegyenlíteni és így az árverés megtartását megakadályozni. Az esetek túlnyomó részében ez csak úgy lehetséges, hogy az adós a rendezés céljából kölcsönt vett fel, azt is tudjuk, tapasztalatból, hogy ezt az utolsó, legbiztosabb, de legnehezebben elérhető mentőeszközt az adósok az utolsó napokban akkor veszik igénybe, midőn az árverés elhárítását célzó, rendelkezésükre álló minden egyéb módot és eszközt már eredménytelenül kimerítette. Ámde a rendelet eltiltja, hogy a pénzintézetek e mostani kritikus napok alatt teljes fizetéseket eszközöljenek és az adós tehát, aki esetleg kölcsön útján, vagy a közpénztárakból valamely címen járó, vagy igénybevehető összegekkel tudná az árverést feje felől elhárítani, meg van fosztva ennek lehetőségétől. Nem méltánytalan, sőt jogtalan, vagy mondjuk, immorális-e az, hogyha a korlátozás egyik oldalon elvonja az adósoktól a rendezés lehetőségét, ugyanakkor a másik oldalon erre való tekintet nélkül megengedi az árverés megtartását. De az árverés sikere is kockára lehet téve, ha például azok, akik vevőként kívántak részt venni az árverésen, a vételár lefizetéséhez szükséges összeget éppen a rendeletben foglalt tilalom folytán nem képesek felvenni. — Hivatalosan nincs tudomásom róla, csak a lapókban olvasom, hogy miniszterközi tanácskozás után a központi járásbíróság elnökét (miért nem az összes bíróságokat?) arról értesítették, hogy a kormány intenciója szerint a rendelet ellenére a három bankszüneti napra kitűzött árveréseket és végrehajtásokat nem kell felfüggeszteni. Kétségtelen, hogy a rendelet alkotói elsősorban vannak hivatva arra, hogy a rendelet intencióját kétség esetében megvilágítsák, nem tagadható azonban a bírónak azon joga sem, hogy a kiadott rendeletet lelkiismerete és legjobb meggyőződése szerint értelmezze, annál inkább, mert ő van közelebb a gyakorlati élethez, ő ismeri azokat az eseteket, körülményeket, melyeket az élet produkál és melyekkel a törvényhozás és rendeletalkotók gyakran nem számolnak, mert nem is számolhatnak. Dr. Beck Salamon nyilatkozata Dr. Beck Salamon, a Budapesti Kereskedelmi Testület ügyésze, a korlátozás ideje alatti árverésekről így nyilatkozott: " A vita kiindulópontja, hogy a minisztérium rendelete az árverésekről hallgat. Kérdés azonban, hogy vájjon valójában néma-e a rendelet. A végrehajtási törvény 107. szakasza értelmében az árverési eljárás a helyszínen azzal kezdődik, hogy a végrehajtó a kielégítési összeget és járulékait felszámítja és ha a végrehajtást szenvedő ezt ki nem fizeti, akkor kezdődik meg az árverés, az egyes tárgyak eladása. A végrehajtási törvény rendelkezésének lényege az adós azon jogának felállítása, hogy a felszámított összeg kifizetése ellenében az árverést, magától elháríthatja. A törvény azonban a végrehajtó számára a felszámítást kötelezővé teszi és az árverésnek a fizetés hiányában való eszközlése mégis azt az értelmet adja a törvénynek, hogy az adóst ezen utolsó időpontban is terheli a fizetési kötelezettség és ennek a kötelezettség meg nem tartásának szankciója az árverés tényleges megtartása. Ebből az következik, hogy az adós az árverés napján teljesíteni köteles, aminek erejét nem rontja le az, hogy az adós már korábban is köteles volt teljesíteni. A végrehajtási törvény ezen rendelkezését a remdelettel egybevetve nyilván az előbb megállapított teljesítési kötelezettségre is kihat a rendeletnek az a szakasza, hogy az adóstól a kritikus három nap alatt teljesítés nem követelhető, és így a nemteljesítéshez fűzött szankció gyanánt előírt árverés sem tartható meg. Más kérdés, hogy jogpolitikai okokból nem lett volna-e indokolt kifejezetten is elrendelni, hogy a kritikus három nap alatt árverés nem tartható. Így folyik a vita a jogászok között a gazdasági válság által produkált rendkívüli helvétre?!! jele?! egyártattan nem folynak, jóijti a biszwitási