Pesti Napló, 1932. december (83. évfolyam, 270-294. szám)

1932-12-25 / 290. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1932 december 25 Gróf Esterházy Ferenc: aktíva 0*5, passzíva 4*7 millió pengő Felesége kívánságára szombaton megindult a kényszeregyességi eljárás a tatai hitbizomány urával szemben — Ötven százalékot ajánlottak fel a hitelezőknek — Esterházy Móric gróf részt vesz a szanálásban — Bábolnára kerül a volt udvari ménes Egy főúri életregény Károly király barátságától fejlövésen és fizetésképtelenségen át a bayreuthi opera karmesteri pulpitusáig (Saját tudósítónktól­) Szombaton délben a gőri törvényszék karácsonyi ünnepre készülő csendjét páratlan érdekességű esemény zavarta meg: a törvény­szék kényszeregyességi tanácsá­nak iktatójában megjelent gróf Esterházy Ferencné, szül. Zichy Mária grófnő jogi képviselője, aki ügyfele megbízásából­­ a kényszeregyességi eljárás megin­dítását kérte a grófnő gondnok­sága alatt álló férjével, gróf Es­terházy Ferenccel, a tatai Ester­házy-hitbizomány tulajdonosával szemben. A kényszeregyességi fihk/ Bacnnzy Ferenc beadvány röviden utal arra, hogy a grófnak vagyonjogi szempontból nincs szabad rendelkező joga, miután az árvaszék tavaly fele­ségét nevezte ki gondnokává. Ami a kényszer­egyességi eljárás alá vont követelések és tarto­zások státusát illeti, a beadvány szerint a gróf nevén mindössze 16 hold föld áll, ezenkívül a ta­tai ménes, a pezsgőgyári készletek és a nem je­lentős mennyiségű terménykészletek alkotják az egész aktív vagyont, amelynek értéke ezek sze­rint nem haladja meg a félmillió pengőt. Ehez járulnak a 22.000 holdas tatatóvárosi hitbizo­­mánynak jövedelmei. Ezzel szemben a kényszeregyességi eljárás útján kielégítésre kerülő tartozások összegét 2.200.000 pengőben állapítja meg a beadványhoz csatolt státus-kimutatás és ennek alapján a grófné, mint gondnok az összes hitelezőknek 50 százalékos kvótát ajánlott fel, amely 1933 július 1-én egy összegben válik esedékessé. Az 1000 pen­gőn aluli hitelezők csoportját azonban a grófné kiemelte ebből a komplexumból, hogy részükre teljes 100 százalékos kielégítést­­biztosíthasson, ami mindenesetre szociális érzésről tesz tanúsá­got.Bár Győrött ismerik az Esterházy hitbizo­mány meglehetősen zilált anyagi ügyeit, a kény­­szeregyesség megkérése, ami a fizetésképtelen arisztokrácia körében páratlanul áll, igen nagy feltűnést keltett és a tanácselnök intézkedésére még a karácsonyi szünet előtt megtették az intéz­kedéseket az eljárás megindítására. Úgy tudjuk, hogy a győri törvényszék a maga illetékességét állapította meg ebben az ügyben, az iratokat nem fogja áttenni az Országos Hitelvédő Egylethez és nyomban a karácsonyi vakáció után meg fog tör­ténni a vagyonfelügyelő kinevezése. Ezzel az Esterházy-család története olyan állomáshoz ért el, amely méltán tarthat számot a nagyközönség érdeklődésére. A kényszeregyességet közvetlenül megelőzött eseményekről és a vagyoni összeomlás hátteré­ről a következőket sikerült megtudnunk: Károly király barátja, aki nem ért a pénzhez Gróf Esterházy Ferencet, aki most 37 éves, meghitt kapcsolatok fűzték az elhunyt Károly ki­rályhoz, akinek a háború alatt egy ideig parancs-­ őrtisztje is volt. A gróf később a frontra való be­osztását kérte és az olasz harctéren 1918-ban súlyos fejlövést kapott, amelynek nyomait részben még ma is szenvedi. Fél arca teljesen meg van bé­nulva. Atyja halála után a tatai hitbizományt mint legidősebb fiúgyemek örökölte, míg a pápa-ugodi hitbizomány öccsére, Tamás grófra szállt. A kettős hitbizomány gondnokául a törvényszék gróf Es­terházy Móricot, a volt miniszterelnököt nevezte ki, aki Ferenc és Tamás gróf nagybátyja. Megbí­zatása azonban csak a fiúk nagykorúságáig szólt s ettől fogva Móric gróf nem szólt bele unokaöccsei­­nek ügyeibe Csak pár héttel ezelőtt, amikor az ösz­­szeomlás már elkerülhetetlennek látszott, kezdett ismét foglalkozni az ügyekkel és a grófné az ő előzetes hozzájárulásával kérte meg a kényszer­­egyességet, amit az adott helyzetben gróf Ester­házy Móric is egyedül helyes megoldásnak látott. Ezzel szemben magát Ferenc grófot a példát­lanul álló kényszeregyességi eljárás mindenkép­pen passzív áldozatát a pénzügyek egyáltalában nem érdeklik, nincs is semmi érzéke ahoz, hogy ilyen ügyekkel bármilyen formában foglalkozzék és feleségének gondnokául való kirendelése volta­képpen ezért történt. Ferenc gróf soha nem költe­kezett és a volt udvari ménes 10 évvel ezelőtt tör­tént megvásárlására kívül nem is voltak olyan passziói, amelyek vagyoni és jövedelmi viszo­nyain túlmenő kiadásokat okozhattak volna. Udvari ménes, zene és báró Neuenstein Viszont az eredetileg 30 tagú világhírű mé­nest nagy áldozat árán szerezte meg, rengeteg költséget emésztett fel a ménes fentartása is és úgy halljuk, hogy a bábolnai állami ménesbirtok a most deklarált fizetésképtelenséggel kapcsolat­ban átvette a ménes állományának egy részét, amelyet Bábolnán fedezési célokra fognak fel­használni. Az állam azonban csak a ménes tartá­sát vállalta magára, viszont semmiféle fizetési kötelezettségbe nem bocsátkozott. Még egy passziója volt Ferenc grófnak: a zene. Zenei stúdiumoknak szentelte minden ide­jét és hozzáértők nagy zenei tehetséget látnak benne, akinek kibontakozását és érvényesülését azonban erősen gátolta, hogy későn kezdett zené­vel foglalkozni. Tény az, hogy Ferenc gróf a vi­lág minden ismert hangszerén játszik s önálló szerzeményei már több ízben bemutatásra kerül­tek Bécsben és a­ budapesti stúdióban is. A gróf harctéri sebesüléséből felgyógyulva Bécsbe költözött, ott tanult a leghíresebb­ meste­rektől és Strauss Richárdot, akinek közvetlen baráti környezetéhez tartozik, szintén mesteréül vallja. A Zichy Mária grófnővel kötött házassága után,, amelyből egy fiúgyermek származott, a hit­bizomány ügyeinek intézését báró Neuenstein Ferd,ináradra bízta, akit teljhatalommal ruházott fel. Neuenstein óriási, a birto­k jövedelmezőségé­vel arányban nem álló invesztíciókra határozta el magát, emellett spekulatív vállalkozásokba is bo­csátkozott, amelyek súlyos­­veszteségekkel jártak. A négy évi teljhatalmú gazdálkodásnak, amelynek ideje alatt sem a gróf, de a grófnő sem törődött az uradalom ügyeivel, az volt az eredménye, hogy a történelmi hírű s minden szempontból a legjob­ban megalapozott gazdaság a tönk szélére jutott. A feleség, mint gondnok és jószág­kormányzó A történteken már keveset változtatott, hogy báró Neuenstein Ferdinándot azonnali hatállyal elbocsátották állásából, azóta nem is neveztek ki új jószágkormányzót, hanem a 22.000 holdas h­itbi­­zománnyak és a hozzátartozó vállalatoknak maga a grófné állt az élükre, mint Esterházy Ferenc grófnak az árveszék által kirendelt gondnoka, aki azóta reggeltől-estig tárgyal a felekkel, dirigálja az uradalom központi irodáját, amely a grófné el­lenjegyzése nélkül semmit nem tehet és egy fillért ki nem utalhat. A grófné hihetetlen energiával, szorgalommal és felkészültséggel próbálta rendbe­hozni az ügyeket, ami azonban az adott viszonyok között neki sem sikerült. Most, hogy a fizetésképtelenség nyílt dekla­rálására sor került, a grófi házaspár elhatározta, hogy az új helyzetnek társadalmi téren is levonja konzekvenciáit. Ezért feladták bécsi lakásukat, amely az ottani zenei élet előkelőségeinek volt a találkozó helye és néhány nappal ezelőtt a tatai uradalom évtizedek óta lakatlanul álló ősi kasté­lyába költöztek. A kastély túlnyomó nagy részét költségkímélés céljából lezárva tartják, s csak egy kisebb lakosztályt rendeztek be a masaik számára. A kastély a benne levő felbecsülhetetlen ér­tékű műkincsekkel és a hatalmas parkkal együtt a hitbizományhoz tartozik, amely elidegeníthe­tetlen, így tehát ezeket a vagyontárgyakat nem vonják be a kényszeregyességi eljárásba sem. A grófnőnek azonban, aki férjének néhány váltótar­tozásáért kezességet vállalt. 1400 holdas saját bir­toka is van, amely nem hitbizományi vagyon. Úgy tudjuk, hogy a házastársak között nem állt fenn vagyonközösség s valószínű, hogy az ügyek rendezhetők lesznek anélkül, hogy a grófnő hozo­mányul kapott magánvagyonának a kényszer­­egyességbe való belevonására sor kerülhetne A nyugdíjasok eldorádója A hitbizomány jövedelmeinek tekintélyes ré­szét azok a szolgáltatások teszik, amelyeket a Ma­gyar Általános Kőszénbánya terrágium címén­­fizet. A tatai kőszenet ugyanis az uradalom terü­letén bányásszák és a terrágium összege, amely, a kitermelt szén mennyiségéhez igazodik, évről évre 700—800.000 pengő közt változik. Ennek az összegnek azonban csak mintegy a felével rendel­kezik szabadon a gróf, illetve a grófné, míg má­sik fele a hitbizományt illeti meg és attól el nem vonható. A téglagyár, amely egyike volt az uradalom leglukratívabb vállalkozásainak, pár év óta vesz-t­­teséggel dolgozik és ezért a bérlő részvénytársa­ság a haszonbért sem tudta megfizetni, úgyhogy az uradalom mint hitelező áll vele szembe. A­ téglagyár területéhez pár évvel ezelőtt a volt­ jó­szágkormányzó 16 hold kiterjedésű agyagos terü­,­letet vásárolt s ez az egyedüli földbirtok, amelyii magának a grófnak a nevén áll s mint a hitbizo­­mányon kívül álló földvagyon a kényszeregyes­ségi státus aktívái közt­­szerepel. Mint már jeleztük, a hitbizománynak a kény­­szeregyességi eljáráson kívül álló terhei harm­ad­­iémillió pengőre becsülhetők. A bevételek már régóta nem fedezik a kiadásoknak egy részét sem. Az adók összege eléri a hároms­zázezer pen­gőt és a grófi házaspár állampolgári, kötelesség­teljesítése mellett szól, hogy a fizetésképtelenség bejelentésekor mindössze 65.000 pengővel tartozott az államkincstárnak, amelynek követelése termé­szetesen 100%-os kielégítésre tart igényt. Ugyan­ilyen elbírálás alá tartozik azonban az évenkívél 80.000 pengőt kitevő nyugdíjteher is, amely úgy állt elő, hogy Ferenc gróf nagyatyja egész külön­leges nyugdíjszabályzatot statuált a maga ura­dalmában. Ezek szerint minden alkalmazott 5 évi szolgálat után eléri a nyugdíjképességet. E statú­tum értelmében, amelynek rendelkezését a hitbi­zomány örökösei is kötelezőnek ismerték el, ezidő­­szerint, nem kevesebb, mint 90 nyugdíjasa van a tatai hitbizománynak, míg a központi iroda sze­mélyzeti fizetése mintegy 200.000 pengőt igényel egy évben. A pénzemberek, Coburg­ és Bayreuth A hitelezők sorában számos ismert bécsi pénz­­közvetítő van, akik a grófot kontrolálhatatlan ka­matok mellett segítették ki pénzzavarából kisebb­­nagyobb kölcsönökkel. A grófné nem akarja egyes hitelezőit esetleg hátrányos helyzetbe juttatni, ezért választotta­ azt a megoldást, amely mellett a hitelezők, 1000 pengő követelésen felül, egyforma alapon lesznek kielégíthetők. A kitűzött cél az, hogy a jövő év július 1-én ezen az alapon kifizes­sék az összes követeléseket s ezzel bázist és lehető* séget teremtsenek az uradalom szanálására. S most következik ennek a szokatlan ügynek furcsa happy­ endje: gróf Esterházy Ferenc meg­­hívást kapott a coburgi udvari Operaháztól, hogy mint karmester vegyen részt a januárban kez­dődő négy hónapos előadásokon. A gróf ezt a meg­hívást elfogadta, úgyhogy a kényszeregyességi ügy lebonyolítása alatt ő a coburgi Operaház előadásait fogja dirigálni. Valószínű, hogy a­­­egyhónapos ciklus leteltével csak rövid időre­ tér vissza a tatai kastélyba, mert a nyári előadá­sokra már Bayreuthba kapott meghívást, ahol a híres Wagner-Operaelőadásokat fogja vezényelni­ éppen akkor, amikor felesége és kirendelt gond­noka az utolsó kvótákat fizeti majd ki a hi­tel­­zőknek. K. B. 3 filléres borotválkozás! A megélhetési nehézségek része olcsóbbá és kényelmesebbé tették a fér- , mely az eddigi 20—30 perces önborotválkozási időt emellett 2 percre szán­nak önborotválkozását is. Körülbelül 3 fillérre szállt le a borotválkozás , látotta le. Ideje volt, hogy végre a Morisson-krém révén modernizálódott ára az új angol találmány, a Dr. Morisson borotváló krém használatival,­­ a borotválkozás. VILLAMOSSÁG­­ A LEVEGŐBŐL: Kari Ander­sen kopenhágai cipész találmányát egymillió dol­lárért vette meg a­ General Motors amerikai autó­gyár. Andersen a levegőben lévő Villamosságot vonja ki egy gép segítségével. A képen: Andersen bemutatja találmányát a kopenhágai riporterek­nek­­

Next