Pesti Napló, 1934. december (85. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-01 / 271. szám
Szombat Budapest, 1934 november 30 Munka és program híján néhány tetszhalott ülés után el akarják napolni a Házat. Amelyet nem tudnak foglalkoztatni. Most tél van. Napsütötte enyhe tél, de mégis tél. És ezt azért állapítjuk meg ilyen pontosan, mert ebből jön, hogy már rég elmúlt a nyár. Az a nyár, amikor dekoratív minisztertanácsokat tartottak Pannonhalmán és a Bakonyban országépítő programmal. Akkor úgy hallottuk, úgy olvastuk, hogy itt lesz munka, program, tennivaló a bőségek bőségében. Országépítés, nemzetújítás. A bakony—pannonhalmi tanácskozásokra pedig jött hosszú vakáció és azután néhány formális ülés után szinte lélegzetét veszti a parlament. Mi ez! A kormány nem akarja foglalkoztatni az országgyűlést. A kormány pártjának semmi mondanivalója az ország és nép számára. És az ellenzéknek? Ott is elnémultak? Miért engedik, hogy hamvába haljon a magyar közélet, halálos dermedtségbe essen a parlament, de különösen a mai időkben, amikor több európai országban életveszélyes idők járnak az egész intézményre. Ez így nem helyes. Mi nem szaladhatunk mai külső divatok után, amelyekről egy távolabbi történelmi szemlélet meg fogja állapítani, hogy szabadság- és kultúrellenes hóbortok voltak. Magyarországnak szüksége van parlamentre, a parlamentnek szüksége van munkára, országnak és nemzetnek alkotmányos közéletre. Nálunk a parlamentarizmus nemzeti élettörvény, amit nem lehet elaltatni. Hol a pannonhalom—bakonyi program! Hol a munka menetrendje. Alkotások vázlatai. Javaslatok, ötletek, ideák. Hol a közélet vérkeringése! Hol a termékenység. Itt egy új magyar nemzedék vár az élet kapujában. Ez a nemzedék dolgozni akar. Folytatni azt, ami 190 nyarán oly tragikusan elszakadt. Folytatni kell az életet, gyakorolni a közéletet. A parlamentarizmust nem szelíden elszenderíteni. Tél van. Lássunk már valamit abból a nyári vetésből. Kánikulában, amire fogadkoztunk, csináljuk is meg a télen, amelynek csak egy programja lehet: munka, munka, munka! Vihar a fürdőkádban, — ez a »vihar a pohár vízben« legújabb aktuális változata. A főváros közgyűlésén zajlott a nagy fürdővita, melynek során egy városatya, Láng Lajos igen érdekes dolgokat mondott. A főváros fürdőüzemeiről beszélt, főképpen a Gellértről és a Széchenyiről, melyekre az utóbbi években óriási tőkéket költött a város. Ezek a tőkék nem hozzák meg a kamataikat, a fürdők bevétele rendszeresen csökken. Mi történt tulajdonképpen a fürdőkád körül? Megindullt évekkel ezelőtt egy nagyszerű kampány, ezzel a jelszóval: Budapest fürdőváros. A legnagyobb sikerekkel kecsegtetett ez a mozgalom. Budapestről valóban ki lehetne építeni Közép-Európa egyik legnagyobbstílű fürdővárosát. Meg vannak hozzá a gyógyerejű forrásaink és nagy fürdőintézményeink. Mindössze arra volna szükség, hogy helyes üzleti organizációval minél nagyobb, gyógyulást kereső tömegek számára tegyük hozzáférhetővé a fürdőinket. Mindez nem történt meg. A hatalmas beruházások után mi következett? Nagyszerű, szép, előkelő kivitelű fürdőink továbbra is megmaradtak egyszerű »tisztasági fürdőknek«. Ez pedig ma, a fürdőszoba századában már nem túlságosan nagy üzlet- Tisztasági fürdőt otthon is lehet venni. A külföldi, aki Budapestre jön, szállodája fürdőszobájában tisztálkodik. Fürdőink tehát rosszul mennek, a nagy beruházások gyümölcse késik. Van azonban egy kivételes eset. A Rudas-fürdőben bevezették a rádiumfürdőket. Eddig csak nyolc kád van, ahol rádiumfürdőt lehet venni, de ez a nyolc kád nagyobb jövedelemmel jár, mint a Gellért-fürdő bevétele. Ebben a nyolc kádban gyógyulást keresnek a betegek, a nyolc kád versenyen felül áll és remekül»forgalmaz«. Tanulni kell ebből. A legkülönbözőbb fürdőgyógymódokra kell »átállítani« fővárosunk fürdőintézeteit, hogy ezzel a mostanában divatos szóval éljünk. Budapest fürdővárosnak, sőt gyógyfürdővárosnak meg kell végre valósulnia. Ha ez sikerül, nem lesznek többé deficites fürdőink és gyógyforrásaink átalakulnak kiapadhatatlan jövedelemforrásokká. PESTI NAPLÓ 1934 december 15 légy büszke: a te fiaid az alkotó munka területén is otthon vannak, ha a rágalmazásban nem is olyan tehetségesek, mint az ellenségei. Ők nem rágalommal harcolnak a rágalom ellen, ők ehez nem értenek. Az ő nevüket ne ott keresd, ahol politikai intrikákról írnak a lapok. Az ő neveiket hátrább találod a lapokban, túl a politikán, a művészet rovatában. A művészet rovatában szerte a világon, könyvkereskedések némán beszélő kirakatában, múzeumok csöndes termeiben, képtárak falán, koncerttermek dobogóin, színházak reflektorfényében, filmvásznon, mindenütt. Emeld fel a fejedet Magyarország: a te fiaid az egész világon otthon vannak. És az egész világon helytállnak érted, alkotó zsenialitásuk sugárzó fényével árnyékba borítva azokat, akiknek nincs más fegyverük az élet küzdőterein, csak a rosszakarat, az intrika és a rágalom. A Ház részleteiben is elfogadta az erdőtörvényt Elfogadták Zsitvay turistaszakaszát . December 11-én lesz a legközelebbi ülés (Saját tudósítónktól.) A t. Ház részleteiben is letárgyalta és elfogadta az új erdőtörvényt és nem kezdte meg a napirenden szereplő apróbb javaslatok, jelentések és mentelmi ügyek tárgyalását. Almássy László ült az elnöki székben, Kállay földművelési miniszter a bársonyszékben hallgatta a paragrafusok gyors morzsolódását, időnként nyilatkoznia kellett apróbb módosító indítványokról. — ... paragrafus meg nem támadhatván, elfogadottnak jelentem ki, — mondotta Almásy László. Ezt mondta tízszer, húszszor egymásután és a képviselő urak hallgattak, a második emeleti karzatra felvonultatott 100—120 egyenruhás leányiskolás növendék áhitatosan bámészkodott be a terembe, tanulták, hogy készül a törvény. Egyik paragrafus a másikat kergette. Később a »meg nem támadtatván« elmaradt és csak azt hallottuk: — Elfogadottnak jelentem ki ... a szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Azután elmaradt a »jelentem ki« és még gyorsabban haladt a »részletes tárgyalás«. Mire százhoz ért az elnök, már csak a paragrafusszámokat mondta. (Gróf Esterházy Móric száznál felállt, feszülten figyelt az elnöki emelvény felé. A 137-ik szakaszhoz iratkozott fel valami megjegyzéssel, nem akarta elmulasztani.) Százötvennél hirtelen megtorpant a tempó. Hírnök jött és jelentette, hogy a belügyminiszter nincs a Házban, nélküle nem lehet megkezdeni a kisebb javaslatok tárgyalását, tehát lassítani kellene az iramot, hogy az erdőtörvénnyel kihúzzák az ülést. , Czettler Jenő ül az elnöki székbe. — Kétszázadik szakasz... — mondta és a jegyző felé fordult. Patacsi Dénes jegyző megigazította a szemüvegét és elkezdte felolvasni a szakaszt. Lassan, messzecsengő hangon, minden szót hangsúlyozva. A módosítást javasló szónokok elkezdtek hosszú indokolásokat mondani. Báró Biedermann Imre előadó minden módosítással lement a miniszterhez, visszatért az előadói emelvényre és kicsit meghosszabbította a mondatokat, amelyekkel a t. Házhoz fordult. Zsitvay Tibor bőségesen megindokolta: miért helyteleníti, hogy a törvényben mellőzni akarják a »turista« megjelölést. Bármennyire tiszteli az Akadémia magyarító szándékait, nem titkolhatja el véleményét, hogy a »természetélvező«, sőt a »természetjáró« sem fedi pontosan a turista fogalmát. »Természetélvező«, ez esetleg később átmegy a köztudatba, most azonban még semmit sem fejez ki a közönség számára abból, amit ki akarnak fejezni vele. A »turista« ezek után bejutott a törvénybe. Zárójelben. Szép lassan fogytak-fogyogattak a paragrafusok. A földművelési miniszter elfogadta Zsitvay 312-ik paragrafusát a turistaérdekek védelméről és kormányrendeleti rendezéséről. Az óramutató szép lassan haladt előre és mire odáig jutott, hogy haza lehetett menni, — december 11-ig — éppen végeztek a nagy erdőtörvénnyel. A képviselőház ülése A képviselőház pénteki ülését délután öt órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Folytatták az erdőtörvény részletes vitáját a 19. szakasz tárgyalásával. A 21. szakasznál, amely a rovarirtósegélyekről intézkedik, Petrovácz Gyula kérte, hogy a rovarirtás címén ne lehessen aránytalanul nagy terhet róni a tulajdonosra. Gróf Esterházy Móric azt kívánta, hogy a rovarirtás címén adható segélyek összegét maximálják. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter kijelentette: a végrehajtási utasításban gondoskodni fog arról, hogy a rovarirtás címén nagy megterhelés ne érje az erdőbirtokosokat. A segélyösszegek maximálására nem hajlandó. A szakaszt változatlanul elfogadták. A 39. szakasznál, amely az erdőmérnökök alkalmazásáról szól, gróf Esterházy Móric kérdezte a minisztert, hogy a háromezer hold — amelyen felül erdőmérnök alkalmazása kötelező — birtoktestenként vagy összesítve értendő-e. Kállay földművelésügyi miniszter azt válaszolta, hogy ez a kérdés csak a józan ész szabályai szerint oldható meg. Ha két birtoktestet pár kilométer választ el, akkor egy erdőnek kell számítani. Ha azonban vármegyék választják el, nem lehet egy erdőnek tekinteni. A végrehajtási utasításban igyekszik pontosan körvonalazni ezt a kérdést. Ami a háromezer holdas számot illeti, elismeri, hogy a mezőgazdasági életben az ilyen meghatározások nem szerencsések, így volt ez a földreformnál is, ahol ezer holdon felüli birtokot nagybirtoknak minősítettek, tekintet nélkül annak jövedelmezőségére. A gazdasági életből ki kellene küszöbölni, az ilyen mechanikus meghatározást, itt azonban nem tud szerencsésebb megoldást találni. A szakaszt változatlanul elfogadták. A 41. és 46. szakasznál báró Inkey Pál stiláris módosításokat terjesztett elő, amelyeket elfogadtak. Az 58. szakasznál Petrovácz Gyula módosítást nyújtott be, amelynek értelmében csak a diplomás erdőmérnököket lehet erdészeknek nevezni. Brandt Vilmos az erdészeti és vadászati alkalmazottak érdekében azt kérte, hogy a miniszter erdészi, alerdészi címet adományozhasson a négy középiskolát végzett és tizenöt évi gyakorlattal rendelkező erdő- és vadőröknek. Kállay miniszter Petrovácz Gyula indítványát nem fogadta el. Brandt Vilmos, felszólalására kijelentette, hogy teljes megértéssel és elismeréssel van az erdő- és vadőrök iránt ise a javasolt irányban nem tart szükségesnek törvényes rendelkezést. A 131. szakasznál gróf Esterházy Móric megnyugtató, kijelentést kért arra nézve, hogy a bankokra nem fognak bízni erdőtelepítést. Kállay Miklós: Én elém még soha nem jutott az a gondolat, hogy a bankok fásítsanak. Csak a sajtó egy része foglalkozott ezzel a tervvel- Természetes tehát, hogy a szakszövegezésnél erre gondolnunk sem kellett. A 212. szakasznál Zsitvay Tibor a turisták szempontjából stiláris módosítást javasolt és azoknak a terepeknek védelem alá helyezését kérte, amelyek sziklamászás és síelés gyakorlására alkalmasak. Báró Biedermann Imre előadó Zsitvay indítványa alapján stiláris módosítást terjesztett be, amelyet a Ház elfogadott. A 221. szakasznál Zsitvay Tibor a kisajátítási jognak természetvédelmi szempontból való korlátozását kívánta. Fenyő Miksa védelembe vette a meglévő üzemeket. Az üzemek természetvédelmi okok miatt való áthelyezése maguknak az üzemeknek és az államnak is kárt okozna. Kállay földművelési miniszter elfogadta Zsitvay indítványát és a Ház ezzel a pótlékkal fogadta el a szakaszt. A 222. szakasznál Zsitvay Tibor az aggteleki és más barlangok nagy idegenforgalmi jelentőségére hívta fel a figyelmet és ezek érdekében terjesztett be indítványt, amelyet a miniszter és a Ház elfogadott. Zsitvay bejelentette azt is, hogy az aggteleki barlanggal kapcsolatos jogok a turista szövetség kezébe kerültek, s a szövetség tá i. Emeld fel a fejed Magyarország, esett, szép, szomorú, fejed emeld fel és nézz London felé. Nézz London felé, ahol egy nagy nemzet ünnepén rólad beszéltek, érted rajongtak, a te művészeidet választották ki Európa minden országának művészei közül, hogy képet fessenek, hogy szobrot formáljanak, hogy dalt teremtsenek. Emeld fel a fejed Magyarország, ne hajolj meg és ne törj össze a rágalmak alatt, ne törődj a gyűlölet sarával, amellyel Genfben megdobáltak, — nézz London felé, ahol magyar művészek újra fényessé tették a nevedet. Anglia új hercegi párjának portréját magyar művész festette, szobraikat magyar művész formálta, az óriás lakodalom ünnepi dalát, amelytől tegnap egész Anglia visszhangzott, magyar muzsikus komponálta. Nézz csak oda »esett szép szomorú fejeddel« Magyarország, keresd csak ott, ahol a művészetet méltányolják, keresd csak azokat, akik rágalmakat szórtak ellened. Keresd csak a jugoszláv fesztészetet, a jugoszláv szobrászától, a jugoszláv zenét. Keresd csak, keresd. Mert ott, ahol alkotó munkáról van szó, tehetségről van szó, művészetről vagy tudományról van szó, ott velük nem akadhatsz össze. Emeld fel a fejed és Előkelt a gyűjtő hagyatékából származó KÖNYVEK díszkiállítású, amatőrkötésű illusztrált művészet, erkölcstörténeti és irodalmi művek, METSZETEK perzsa miniatűrök, japán fametszetek magyar történelmi és városképek, KÉZIRATOK kerülnek aukcióra rendkívül alacsony árakon, december 3-in és 5-én LANTOS AUKCIÓJÁN IV., MÚZEUM KÖRÚT 3. SZÁM Az aukció mindennap d. u./jó-kor kezdődik. A kiállítás megtekinthető égési napon át és vasárnap (2-án) d. e. 10 órától 2 óráig. Katalógus a helyszínen kapható