Pesti Napló, 1937. március (88. évfolyam, 49–71. szám)
1937-03-02 / 49. szám
2 Kedd PESTI NAPLÓ 1937 március 55 Meghűléses betegségeknél rheumatikus és köszvényes fájdalmaknál, idegfájdalmaknál és fejfájásnál, valamint az ízületekben és tagokban való fájdalmaknál Togal-tabletták gyorsan és biztosan hatnak. Togal teljesen ártalmatlan. Egy kisérlet meggyőz! Minden gyógyszertárban. P 1.80 nagyon, nagyon sokat vár a választójogi reformjától; legelsősorban azt várja tőle, hogy visszaadja teljesen a falu adminisztrációjának és vezető társadalmának azt a nagyszerű függetlenségét, amelyre akkora szüksége van az egész falunak is, de az egész országnak is. A nagyvárosban is suttogva kószál a hír, meg a pletyka, a legbárgyúbb pletyka is, hogy »hogy terjed« a demagógia, az importjelszó a falvakban, hol itt, hol ott bukkanva fel a lidérctűz, mondjuk meg mindjárt, hogy az a lidérctűz, amely utána nem futnak. Mindenesetre nagyon sok túlzás van az álhíreknek e sajátságos suttogó hírszolgálatában — túl sokat adni rájuk kár, de ép akkora kár volna, nem törődni vele s nem venni észre, hogy egyes helyeken valóban, megdöbbentőn egyéni és társasutazásban csatangoltak a szélsőséges jelszavak, az uszításnak, heccelődésnek, nép"bolondításnak vándorfrázisai. Ez nem szimptóma , mert a szimptóma Valaminek a tünete, míg itt, a szimptómában, a jelszavak karavánjában ki is merül maga a tény is. Aki ismeri a magyar falu hagyományíiű, vallásos derék népét, az tudja, hogy ez a demagógia nem verhet fészket sehol a magyar földön. De a demagógia nemcsak hatásában tűrhetetlen és kártékony , hanem kártékony önmagában is, kártékony: zenebonása által, kártékony még lármájában is, kártékony látszataiban is, amelyeket könnyen elszédíthető emberek fantáziájában kelthet. S mert kártékony; szükség van arra, hogy megzabolázzák, sőt szükség van arra, hogy egyetlen faluban ne találhasson magának betörési pontot. Ehhez szükség van a magyar falu életének védelmére, fejlesztésére is, szükség van arra, hogy a falu adminisztrációja, de a falu egész vehető társadalma rendületlenül teljesítse azt a nagy hivatást, amelynek nemzetépítő jelentőségére ma a kormány több tagja is, élükön a miniszterelnökkel rámutattak. GÉZA RegényeS DUSÁN ! Irta: Hunyady Sándor Az ünnepi vacsora tereferéje alatt Sztratimirovics őrnagy véletlenül kiköpte, hogy mialatt ők így szórakoznak, rossz éjszakája lesz a járás volt főszolgabírójának. »Miért ? — kérdezte Dusán. — Rendes ember!« Az őrnagy elmesélte, hogy gyanús idegeneket láttak nála, besúgták, hogy fegyvereket rejteget a lakásán. Dusán a fogát szítta: »persze, nem volt szíve beszolgáltatni a vadászpuskáit«. A teológus elpirult. Eszébe jutott, hogy ő ennek az embernek az ágyneműjében hát Félénken szót emelt mellette: »Én nem tudok róla semmi rosszat!« »A jegyző tud!* — felelte az őrnagy. A társalgás tovább hullámzott. Arról is beszéltek, hogy milyen röviden végeznek manapság mindenkivel, aki az állam biztonsága ellen vétkezik. »Észre sem veszi, már föl is húzták!* — mondta az őrnagy és az akasztás mozdulatát mutatta a kezével. Irina közel járt hozzá, hogy elájuljon. Nem volt csöppet sem kevésbé szerelmes, mint abban a pillanatban, amikor a főbíró megcsókolta a szemöldökét és egy másodpercig érezte karjának szorítását. Sőt még erjedtebb, feszítőbb volt benne az elnyomott indulat. Forrt, mint a must. Csak az éltette, hogy Losonczy a közelében van. Csakaz adott neki erőt, hogy félig-meddig elaltassa Dusán gyanúját, mert a másik férfit féltette, akit most »farkasok vesznek körül«. Megmenteni. Hozzárohanni. Ez jó ürügy volt, horry láthaan. Gyötrelmesen örült a, gondolatnak, hogy látni fogja. Keresztre feszítve várta, amíg a vacsora véget ér. A feketekávét sem osztotta ki. Eltűnt. A vállára kapta szobájában perzsabundáját. És úgy, ahogy volt, selyem estélyi ruhában, vékony atlaszcipőben nekivágott a havas, szeles, fekete éjszakának. Dusán nem vehette észre, hogy a felesége nincs ott a szalonban a hemzsegő Vendégek között. Benne a húszesztendős baráti vonzalom melege támadt föl, olyan erővel, hogy egészen elnyomta a féltékenységet és a gyanakvást. »Mégsem hagyhatom benne a szószban! — gondolta. — Leszaladok hozzá, figyelmeztetem, hogyha valami féltenivalója van, dugja el, ha muszáj, szaladjon!« Biztatta magát. »Én jó szerb vagyok. De ha valaki a húszesztendős barátját benne hagyja a pácban, az se nem jó szerb, se nem rossz szerb, az ronda fráter!...« »Igaz! Pénzt is viszek magammal! Hátha el kell szöknie! Legyen nála pénz!« Kinyitotta a dolgozószobában a kis Wertheim-szekrényt, kimarkolt egy kötetnyi százast. Szmokingban volt, fél lakkcipőben. És mivel, amit érzett, mégsem Szerelem volt, engedett az okosságnak, megkereste a kalucsniját. Irina csak két perccel előtte indult el. Ha nappal van, megláthatta volna a feleségét, amint vadul gázol keresztül a piac térdig érő haván. A jegyző ezalatt gyanús levelek után kutatott, a főbíró lakásán. Kifordította az íróasztal fiókjait a földre. Fitymálva turkált a borítékok között. Aztán az áldozatára nézett: — Nincs véletlenül valami érdekes dolog a zsebében, nagyságos úri! Várjon csak! Megtapogatom egy kicsit! — és vigyorogva megindult a főbíró felé, Kosty megmotozza. Losonczy irtózva hátrált: —» Hosszám ne nyúljon! — RaffleeSoflotta az öklét. Leütöm, ha hozzám mer érni a mocskos kezével! Gruicsnak mérhetetlen gyönyört szerzett, hogy a hatalom mozdulatával odainthetett a katonáknak: — Fogják meg a nagyságos urat! Irina keresztülbotlott a lelőtt kutya tetemén, végigrohant a belső tornácon és abban a pillanatban nyitott be a szobába, amikor a szuronyos bakák megindultak a főbíró felé. Fölsikoltott. A katonák közé vetette magát, megkapta és félretolta az egyik puska csövét: — Sztani! Megálljatok!! — rettegés, gyűlölet és megvetés volt a hangjában. — Ezért viseltek fegyvert ?!! A haja kibomlott, a bundája kinyílt, mutatta pompás, esti ruháját, finom atlaszcipőjén, selyemharisnyáján olvadni kezdett a hó. Vizes hónyomokat, parfümillatot hozott magával. Borzasztó ijedelemmel odalépett a főbíróhoz, átkarolta a nyakát, a szeme a duplájára tágult. — Mit akarnak csinálni magával ! — suttogta. A férfin földöntúli büszkeség és boldogság hulláma ömlött végig: — Semmi baj, Irina! Csak szekíroznák? — gyöngéden leoldotta, nyakáról az asszony karját. — Vigyázzon, drágám, nincs semmi értelme, hogy kompromittálja magát! — Törődöm is én azzal! — mondta a vad állatok erejével Irina. A főbíró mellére bújt. Könyörgött- Parancsolt: — Szorítson magához! Éreseni akarom! Losonczy átfogta az asszony vállát, magához vonta. Úgy álltak a szoba közepén, a szenvedély olyan mozdulatlan méltóságával, hogy a katonák bámulva eltátották a szájukat***†irtotta* kdrettaBifct - 666 romániai óvoda közül egy se magyar — Csehszlovákiában minden harmadik nap elkoboznak egy lapot Megdöbbentő adatokat sorolt fel a romániai és csehszlovákiai magyarság helyzetéről Kenéz professzor (Saját, tudósítónktól.) A tudományegyetem kisebbségjogi intézetében Kenéz Béla professzor folytatta a múlt héten megkezdett előadását az utódállamokban élő magyarság sorsáról. Az előadáson megjelent József Ferenc főherceg is. Kenéz professzor megdöbbentő eseteket sorolt fel az utódállamok magyarságának élet- és vagyonbiztonságáról. A csehek és szerbek impériuma alatt sokszorosan több embert ítéltek el politikai bűncselekményekért, mint a magyar Uralom idején. A román csendőrség ok nélkül előállítja, botozza a magyarokat A magyarok templomainak ablakából kitördelik a piros és földszínű táblákat, mert ezek irredenta színek, viszont a magyarokat a románok brutalitásai ellen nem védik meg. A sinfalvai magyarellenes atrocitások tettesei büntetlenek maradtak, de az újságírót, aki hű tudósítást köött a törvényszéki tárgyalásról, államellenes izgatás miatt bezárták. A Csehek Nógrád és Gömör megye minden magyar gazdasági egyletét bezárták, a Felvidéken több mint száz magyar vonatkozású szobrot törtek össze és még a kripták magyar feliratait is eltávolítják. — Hallatlan terrorral üldözik a sajtót — mondotta Kenéz professzor. — Csehszlovákiában átlag minden harmadik napra esik egy lapelkobzás. Romániában a magyar újságírókat titkos tárgyalásokon ítélik el a szabadságvesztésen kívül internálásra és az újságírástól eltiltják őket. Dühöng a választási terror és így Romániában az 1933-iki választáson a magyarok mindössze tizenegy mandátumot tudtak szerezni az őket számarányuknál fogva megillető harminc helyett. Talán fenyegetőbb a jogfosztás a közoktatásügy és a földreform terén. A Felvidéken 88 községbe, ahol több mint negyven magyar iskolaköteles van, nincs magyar elemi iskola. A magyaroknak hetven polgári és tizenegy középiskolával, hetvenhárom középiskolai osztállyal kevesebbjük van, mint számarányuk szerint megilletné őket. A Ku téri földön 34.000 betelepített cseh számára három középiskolában vannak párhuzamos cseh osztályok, a V»Ma .««Ilt. részére csak a beregszászi főgimnáziumban. Romániában futtt óvoda közt egyetlen magyarnyelvű sincs. A magyar felekezeti iskolákat egyre-másra zárják be. A magyar elemi iskolák száma, tizenöt év alatt 1120-szal fogyott. — Nemcsak szellemi, de anyagi javaiból is kiforgatják a magyarságot.. Cseh légionáriusokat telepítettek színmagyar vidékekre. Erdélyben kíméletlenül bejtották végre az agrárreformot, nem egy esetben egykétholdas földecskéjüktől is megfosztva a magyar hadirokkantakat és hadiözvegyeket. Hárommillió holdat, vettek el a magyaroktól telepítés címén. A magyar földbirtokosok ezen a címen másfélmilliárd pengő kárt szenvedtek. A magyar felekezetek 372.000 hold földjéből 314.000-re tette rá kezét az állam. A magyar vállalatokat „racionalizálják”. A Felvidék ipara a cseh állami közszállításokban csak ötszázalékos részesedést kap, s régi virágzó iparát felfalta a cseh gyáripar. Nagyváradon a román impérium tizenöt éve alatt IZOO-tal fogyott a magyar iparosok Tordan XftSS-len 47 ma-, gyárkereskedő zárta be üzletét. A Felvidék gyarmati sorsát jellemzi, hogy az 1936-35 között eltelt tíz év alatt 2400 mm-en hagyták el szünőföljüket, minden tizennegyedik felvidéki lokos hazátlanná lett. Kénéz professzor végül megállapította, hogy a nemzetközi szerződéseknek a kisebbségek jogait védő rendelkezéseit nem tartották meg, ennélfogva a területi rendelkezéseik, s így maguk a szerződések teljes egészükben érvénytelenek. A Nemzetek Szövetségétől a múltak tapasztalatai alapján alig lehet eredményes vntézkedést várni. Célszerűbb lenne a kisebbségek védelmét egyenesen a hágai állandó nemzetközi bíróságra bízni, amely pártatlan nemzetközi bizottság útján, helyszínért vizsgáltatná meg a panaszokat. . Az előadás-sorozatot jövő hétfőn hat órakor folyttatják. Ezeken Dezső a Shinamedence problémáiról tart előadást. Grazani állapota egyre javul - - a. Addisa-Abeba, március Graziani tábornagy, alkirály állapota esfőre javul, úgyhogy néhány nap múlva már teljesen felgyógyul. Frugoni tanár, kezelőorvos kijelentette, hogy komplikációktól egyáltalában nem kell tartani. Az alkirály betegszobájából továbbra is ellátja hivatali teendőit.