Pesti Napló, 1939. március (90. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
6 Szerda Több magyart a hazának! * Békés a múlt évben megelőzte a többi megyéket azzal, hogy szabályrendeletet alkotott a házasulandók kötelező orvosi megvizsgálásáról. Nemcsak társadalmi, hanem orvosi körökben is történtek ez ellen igen komoly felszólalások. Én sem könnyen tudnék megbarátkozni ezzel a reformmal, bár igen súlyos érveket lehet felhozni mellette. Nekem furcsa, hogy a legradikálisabb (amerikai) államok vonakodtak ily nagy mértékben beleavatkozni az egyéni életbe, ellenben nálunk, hol mindent, ami progresszív, szinte nemzetellenes bűnnek tüntetnek fel a politika elvakultjai, a törvényhozás helyett, egy municipális szabályrendelettel intézkedtek ilyen fontos dologban. Azonban ismétlem, hogy idegenkedésem nem zárja ki azt, hogy a kérdés alapos tanulmányozása után esetleg helyeselném ezt a reformot, mert nemcsak ellene, hanem mellette is súlyos érveket lehet felhozni. Most Békés vármegye egy nagy lépéssel tovább ment ezen a téren, ami azt a gondolatot ébreszti fel bennem, hogy ezek a reformtervek talán nem is Békésben születtek, hanem ez a megye az a terület, amelyen kísérleteznek a reformmal, mely ha itt beválik, országszerte meg fog valósulni. Békés vármegye új szabályrendelete minden nőt, aki »örvendetes állapotba« jut, arra kötelez, hogy legkésőbben állapotának ötödik hónapjában orvosnál jelentkezzék, aki őt az örvendetes esemény bekövetkezéséig gondozni fogja, elsősorban abból a célból, hogy élő és életképes gyermek jöjjön a világra. A megokolás népegészségügyi. De e mellett arra is lehet gondolni, hogy tízezer újszülött közül ötezer leány, ötezer fiú és ötezer újszülött fiú közül a statisztika szerint kétezerötszáz eléri a húszéves kort. Az, hogy minél több felnőtt férfi álljon készen a haza szolgálatára, olyan gondolat, melyet minden magyar csak helyeselhet. Aki ezt a célt nem helyeselné, annak magyarsága én előttem is gyanússá válnék. Nem arról beszélek tehát, hogy a cél helyes-e vagy sem, hanem arról, hogy az eszköz alkalmas-e a cél elérésének elősegítésére vagy sem? Népesedési politika nálunk még eddig nem volt, sőt ma sincsen. A háború előtt ha egy év alatt százezer ember kivándorolt, ezt az állam nem kifogásolta, szt elősegítette. (Lásd a Fiuméban épített állami kivándorló kaszárnyákat.) Ma is szabad bárkinek kivándorolni, kivéve a hadköteleseket. A csecsemőgondozás- 1 -nak és az állami gyermekvédelemnek nem népesedési politikai, hanem emberbaráti jellege van. Erőteljes és céltudatos népesedési politika csak Olasz- és Németországban van. Németországnak a nép szaporodását célzó régebbi (de a Il. Birodalom idejéből való) intézkedései közül most csak azt az egyet említem, hogy az úgynevezett törvénytelen gyermeket egyenlőjogúvá tették az úgynevezett törvényes származású gyermekkel. Ellenben figyelemreméltók az új adótörvény népesedéspolitikai rendelkezései. A nőtlenek, hajadonok, özvegyeik, elváltak és gyermektelen házaspárok adóját tizenkét és fél százalékkal felemelték. Ha egy »agglegénynek« négyezer márka jövedelme volt, a pártadón, stbin kívül állami adó gyanánt fizetett hatszáznagyven márkát, — ezután fizetni fog hétszázhúsz márkát. A házasság a III. Birodalomban állampolgári kötelesség, tehát a huszonnégyéves fiú is »agglegény«, ha nem nősül meg és a húszéves hajadon is fizeti az »agglegényadót«, ha van jövedelme. Azonban a hajadon, az elvált nő és az özvegy nő mentes az agglegényadó alól, ha gyermeke van. Az új házaspároknak öt évet engednek annak bebizonyítására, hogy népesedési politika szempontjából beválnak; ha öt év alatt sem születik gyermekük, a gyermektelen házaspárok külön adóját fizetik, mely a jövedelem negyvenöt százalékáig terjedhet. (Az agglegényadó nagy jövedelem esetén az összes jövedelem ötvenöt százalékáig emelkedhetik.) Ezzel szemben minden gyermek születésekor csökkentik a szülők adóját és akiknek hat gyermekük van, azok már semmi adót semfizetnek. A német adópolitikát is a népesedési politika szolgálatába állították most, februárban, pedig már az eddigi intézkedések is, melyek sok régi felfogással szakítottak, eredményesek voltak, mert 1933-tól 1937 végéig a III. Birodalomban a születések száma 31,3 százalékkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt Ausztriában a születések száma 10,6 százalékkal csökkent. A legnagyobb érdeklődéssel várom, hogy azok az intézkedések, melyekkel a III. Birodalomban nagy eredményt értek el, be fognak-e válni Ausztriában is. Lehet, hogy nem. Ugyanis ez a természettudományi értelemben vett faj és a népjellem kérdése. Mi azonban nemcsak faj és népjellem tekintetében vagyunk egészen mások, hanem gazdasági tekintetben is: munkanélküliektől és százezrektől (vagy millióktól), kiknek jövedelme a törvényben megállapított létminimumon alul van, agglegényadóval nem lehetne a népesedésre számbavehető befolyást gyakorolni. Ma még kérdésesnek tartom, hogy Békés megye legújabb szabályrendeletének meglesz-e az az eredménye, melyet tőle várnak. A közvetlen cél a természetes vagy mesterséges, elvetélések megakadályozása. Nem tudom remélni, hogy ezt a célt el fogják érni. Miután a bejelentés a terhesség ötödik hónapjának elmúlta előtt teljesítendő, ahol van az az orvos, aki elég tudós annak a megállapítására, hogy valamely elvetélés az ötödik hónap eltelte előtt vagy eltelte után történt-e! Mit szólnak a jogászok egy olyan jogszabály megállapításához, mely a bűncselekményt oly naptári időponttól teszi függővé, de ez az időpont megbízhatóan sohasem állapítható meg! Attól tartok, hogy aki nem akarja magát az új szabályrendeletnek alávetni, gondoskodni fog róla, hogy megszabaduljon magzatától az ötödik hónap befejezte előtt. Az elvetélések kilencven százaléka eddig is a terhesség első szakaszára esett, melyre a békési szabályrendelet nem terjed ki. Bár nem várok tőle közvetlen eredményt, a békési reform mégsem felesleges, mert ha nem tud is megoldani egy nagyon fontos kérdést, felhívja rá a közfigyelmet. Sőt haladást is látok benne, mert egy bűncselekmény ügyében, melyben az állam eddig csak a megtorlást alkalmazta, áttér a megelőzés útján való védekezésre. Hiba talán csak abban lesz, hogy a helyes cél érdekében választott helyes úton egyedül egészségügyi intézkedést tesznek, holott ez a probléma csak harmadrészben egészségügyi, ellenben harmadrészben társadalmi (erkölcsi), harmadrészben pedig gazdasági kérdés. TESTI NAPLÓ 1939 március 1 Túlságosan vérmes embereknél, kiváltkért akiknél az igen nagy nedvdússág mindenféle kellemetlen tünete, mint gyors elfáradás, elbágyadás, a teltség érzete, gyakran jelentkezik, kitűnő hatással szokott járni, ha néhány hétig naponta reggel, éhgyomorra egy pohár természetes »Ferenc József« keserűvizet isznak. Kérdezze meg orvosát. A Frontharcosszövetség elnöksége felhatalmazást kapott egyes csoportok feloszlatására (Saját tudósítónktól.) Az Országos Frontharcos Szövetség országos intézőbizottsága gróf Takách-Tolvay József elnöklete alatt ülést tartott. Gróf Takách-Tolvay elnöki megnyitójában beszámolt a miniszterelnökkel és hivatalos tényezőkkel folytatott tárgyalásokról. Ezután Kertész Elemér országos alelnök előterjesztésében letárgyalta a szövetség időszerű kérdéseit és folyó ügyeit. Az ülés egyhangúan tudomásul vette, hogy a Szövetség országos elnöksége gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz küldöttségileg eljuttatta a zsidótörvénnyel kapcsolatos és annak idején visszautasított úgynevezett I. számú javaslatát. Eszerint a javaslat szerint a Frontharcos Szövetség azt indítványozza, hogy a II. zsidótörvény szigorító rendelkezései alól vétessenek ki azok a frontharcosok is, akik a tűzharcostörvény kihirdetése előtt — tehát 1938 január 9. — a Károlycsapatkereszt igazolványnak már birtokában voltak. Az értekezlet megnyugvással vette tudomásul, hogy az országos elnökség a Szövetség belső fegyelmének biztosítása végett egyes kerületi vezetők ellen fegyelmi eljárást indított. Egyben vitéz Martsekényi Imre, dr. Juhász Ödön, lovag Kempsky Lénárd, vitéz Komárnoky Gyula és Tóth Zsigmond felszólalásai és javaslatai után az értekezlet felhatalmazást adott, hogy az olyan frontharcoscsoportoknál, ahol túlzó, egyoldalú próbálkozások és törekvések valósággal gátolják a keresztény frontharcosok irányító és harmonikus működési lehetőségét, továbbá állandó hírlapi vitatkozásaikkal szinte provokálják a jobboldali közvéleményt, a szövetség elnöksége a legjobb belátása szerint tegye meg az illető csoportok feloszlatására és teljes újjászervezésére vonatkozó szükséges intézkedéseket. Az intézőbizottság örömmel vette tudomásul, hogy az országos elnökség a budapesti III. kerületi főcsoport vezető tisztjévé dr. vitéz Pólya Antal min. tanácsos, e. e. századost, a IX. kerületi főcsoport vezetőtisztjévé pedig dr. Litteczky Lajos központi osztályvezető ny. századost nevezte ki. A külpolitika új útjai Praznovszky Iván előadása (Saját tudósítónktól.) Nagy és előkelő hallgatóság előtt tartotta meg tegnap este Praznovszky Iván ny. rk. követ és meghatalmazott miniszter „A külpolitika új útjai« címmel előadását a Cobden Szövetségben. Az illusztris előadót Halasi-Fischer Ödön, a szövetség elnöke üdvözölte. Az előadó kifejtette, hogy egy-egy korszak külpolitikája rendszerint egy-két nagy problémára vezethető vissza. Nagy események, változások, háború, békeszerződések ezeket a problémákat elintézik, vagy maguktól megszűnnek és egészen új, a változott helyzetnek megfelelően megváltozott külpolitikai törekvések kerülnek napirendre. A mai külpolitika új útjainak kiindulópontját a totális államok keletkezésében, illetőleg abban találhatjuk meg, mikor azok külpolitikai törekvésekben egymás mellé állottak, szóval a Róma—Berlin tengely jelenti a külpolitika új útjait. Az új problémákkal megváltozott a technika is. A komplikált diplomáciai jegyzékváltások és sok személy bekapcsolásával folytatott közvetett tárgyalások helyett az új gyakorlat a közvetlen érintkezést helyezte, nagyon helyesen, előtérbe. Chamberlain müncheni repülőútja a világháború előtt elképzelhetetlen lett volna, pedig valószínűleg egy hasonló közvetlen tárgyalás az utolsó órában talán a világháborút is megakadályozhatta volna. A totális államok népies politikájának megfelelően a külpolitikában az úgynevezett népakarat és nemzeti ideálok is jobban érvényesülnek, noha ez inkább csak külsőség, a lényeg ma is a tömegek által nehezen érthető politikai és gazdasági kérdések mikénti rendezése. Praznovszky azután kifejtette két totális állam, Németország és Olaszország belső átalakulását és megmagyarázta, hogy az ellenfelek hibáiból hogyan talált egymásra az azelőtt ellentétes külpolitikát folytató Róma és Berlin. Az abesszin kérdésben Anglia és Franciaország saját érdekei ellen cselekedett a szankciókkal. Mondhatjuk, hogy az Anschluss zavartalan létrejötte Abesszíniában dőlt már el. Németország gazdasági helyzetéből folyóan expanzív gazdasági politikát folytat Európában a szomszédos agrárországokkal kapcsolatban, aminek politikai vonatkozásai is vannak. Viszont a koloniális kérdések felvetése, beleértve Tuniszt, mint olasz követelést is, egyrészt összeforrasztja Angliát tengerentúli domíniumaival és gyarmataival, másrészt megteremtette a francia belpolitikában a nemzeti egységet. Az európai egyensúly politikája van most kialakulóban. A spanyol kérdés, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia magatartása fogja eldönteni az egyensúly problémáját. — Ami Magyarország sorsát illeti, — fejezte be előadását Praznovszky — a revízió legalább részbeni megvalósítása, geográfiai fekvésünk, gazdasági helyzetünk és sok más tényező kifejezetten a Hama-Berlin tengelyhez fűzte országunk külpolitikáját. Rendkívül nagy politikai bölcseségre, fegyelmezett belső egységre van szükség, hogy a most kialakulóban lévő európai egyensúly létrejöttében érdekeinket megóvhassuk. Agyonlőtte magát egy vendéglőben Csibi Ferenc gazdasági tisztviselő (Saját tudósítónktól.) Különös körülmények között lőtte magát agyon kedden délben a Kerepesi út 24. számú házban Kormány János vendéglőjében Csibi Ferenc gazdasági tisztviselő. Délelőtt 9 órakor egy férfi lépett a vendéglőbe és a söntésben barackpálinkát ivott. Gyors egymásutánban több poharat lehajtott, félóra alatt négy deci pálinkát megivott. Ezután megkérte a vendéglősnél hogy levelet írhasson, rendelt még egy félliter pálinkát, leült az egyik belső szobába, levelet írt és ivott. Később megrendelte a tizedik decit is, azt is megitta. Kormánynénak gyanús volt a vendég viselkedése: a lakásból kihívta urát, aki bement a vendéghez. Neki is azt mondta az ismeretlen, hogy utazni készül. Féltizenegy óra tájban fizetett és tovább írta a leveleket. Tizenegy órakor bement hozzá egy pincér, ezt kiküldte a Kerepesi útra, nézze meg, van-e taxi. A pincér alig ért a söntésbe, revolverdörrenést hallott a belső szobából. Beszaladt és legnagyobb megdöbbenésére véres fejjel, az asztalra borulva találta a vendéget. A kihívott mentők már nem tudtak rajta segíteni, meghalt. Pisztolyával halántékon lőtte magát. Az asztalon két megcímezett búcsúlevelet találtak, az egyiket Somfay Gézának, a másikat egy hozzátartozójának címezte. Egy papírszeleten a rendőrséget kérte, hogy hívjanak fel telefonon egy trafikot és adjanak értesítést az öngyilkosságról. A XIV. kerületi rendőrkapitányságról kiszállott rendőri bizottságegállapította, hogy az öngyilkos Csibi Ferenc 11 éves gazdasági tisztviselő.