Pesti Napló, 1939. május (90. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-07 / 104. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1919 május 7 A HONVÉDELMI NAPLÓ Feltámad a félhold Irta: Nyiry László ny. vezérkari ezredes A tengelyhatalmak és a »demokratikus blokk« nagy diplomáciai mérkőzése, mint tudjuk, a Balkánra is kiterjeszkedett. A nyugati hatalmak mindent elkövetnek, hogy a Balkán-szövetséget, amelynek egyik legszámottevőbb tényezője Törökország, érdekkörükbe vonják, így természetes, ha a világ néhai Atatürk országa iránt, amely a nemzeti öntudatra ébredt Iszlám 400 milliós óriás testének közelkeleti viharsarkában fekszik, fokozottabb érdeklődést tanúsít. , A régi Ezeregyéjszaka bűvös varázsa mindig megihlette a »frengit«, az idegent. Ma azonban a félhold sarlója még erősebben csillog érdeklődésünk szemszögében, mert a világ az új háborút talán nem is nyugat felől várja, hanem »Ex Oriente lux«. Ma ugyanis az a helyzet, hogy esetleg már belátható időn belül tengerré terebélyesednek a mohamedán sivatag homokjából fakadt nemzetfolyamok és megerősödött súllyal szólhat bele Európa ügyeibe Törökország is. Kertész Róbert, az illusztris író és újságíró »Feltámad a félhold« című most megjelent hatalmas műve az Iszlám második nagy szökőáradatáról is megemlékezik Nyugat és Észak ellen és rendkívül érdekes megvilágításban emlékezik meg arról a Törökországról is, amely ma a Balkán-szövetség egyik legjelentősebb oszlopa. Tekintsünk bele művébe és szakítsunk ki néhány részletet leírásaiból. 1915 tavaszaiban vagyunk. Kairói ügynökök jelentik, hogy az antant 80.000 embert vont össze Egyptomban. Újzélandi és ausztráliai hadiönkéntesek Gallipoli ostromára készülnek. A félsziget partvonala 78 kilométer hosszú és a német Liman von Sanders tábornok főparancsnok tudatában van annak, hogy az ellenség összefogott erőkkel vezetett egységes támadása könnyen áttörheti és szétzúzhatja a török ellenállást. 1915 április 25-én, egy vasárnapon, amikor a köd megülte a tengert, kísérteties látvány bontakozik ki: acélszürke páncélosok fürge brit, francia rombolók és óriási csapatszállító hajók közelednek a török partok felé. A brit vezérkar terve az ausztráliai csapatokkal a kabatepei síkságon partraszállni és Maidoszig előnyomulva a török állások kulcspontját, a Csonk Bair nevű hegycsúcsot elfoglalni. A csapatok Ali Burnu-nál érik el a partot. Toronyirányban támadnak az említett hegycsúcsra. A közelben csak a 19-ik török hadosztály táborozik. Az ozmánoknak sejtelmük sincs arról, milyen nagy dráma bontakozik ki előttük. A hadosztálytábornok 5 óra 30 perckor gyakorlatot rendel el és miközben a török harcosok gyakorlat közben felkapaszkodnak a Csonk- Bari lejtőin, saját őrjáratokkal találkoznak. Ezek kifulladva jelentik, hogy az angolok Ari-Burunál partraszállottak. Küldönc vágtat a szomszédos 9-ik ozmán hadosztályhoz. A 19-ik hadosztály parancsnoka nem más, mint az elegáns Mustafa Kemal, az egykori macedón forradalmár és szaloniki összeesküvő. Érzi, hogy perceken múlik minden. Első kérdése, hogy gyakorló vagy éles töltény van-e a legénységnél? — Éles! — felelik az ezredparancsnokok. Mustafa Kemal tábornok kezébe veszi a térképet és az iránytűt. Pillanatok alatt tájékozódik és azután 200 emberrel a hegycsúcs felé rohan. Briefesznadrágján élesen világít a hajnali napfényben a vörös sáv. Katonái hűségesen követik mind nagyobb és nagyobb tömegekben, támadó alakzatban. Fenn a hegycsúcson a parancsnokok megállapítják, hogy az angolok elővédjei 150 méternyire alattuk most kapaszkodnak fel a sziklás szerpentinutakon. A hadosztályparancsnok pillanatok alatt kiadja harcintézkedéseit, majd pár perc múlva eldördül az 57-esek első sortüze. Az ausztráliaiak meginognak, de azért harchoz fejlődnek. Az ütközet lassan kifejlődik. Hegyi ütegek öszvérei ügetnek a hegycsúcsra. A tábornok személyesen irányítja az első lemozdonyozott lövegek tüzét. A puskacsövek forróak, a géppuskák hűtőjéből sziszegve párolog a felforralt víz, a sebesültek nyöszörögnek, a haldoklók sóhajtoznak, de Mustafa Kemal emberei megtartják állásaikat. A csonk-baki csata estig tartott. Az angolok nem érhették el hadműveleti céljaikat, mert nem jutottak túl a hegyoldalon. A vitéz török 57-eseket bár megtizedelte a harc, két arab ezred kötelékei felbomlottak, de az ausztráliaiak rohama sem ma, sem másnap nem sikerült. A törökök erősítéseket kaptak és az antant nagy garral bevezetett rajtaütésszerű támadása meghiúsult. A hegycsúcson úgy harcolt Mustafa Kemal, mint az ördög és csapatai egy lépést sem hátráltak. Kertész Róbert könyve szemünk elé tárja és élénk színekkel ecseteli azt a békét, amelyet a tudatlanság, a gyűlölet és képmutatás jegyében készítettek elő Törökország részére. Villám-csapásként érte Mustafa Kemal nemzetét az a halálos ítélet, amely szerint »Maradék Törökország« mindössze Anatóliából állna, Smyrna nélkül, stb. A sévresi feltételek hozták magukkal, hogy Törökország minden polgára most már félretéve egyenetlenséget és széthúzást, mint egy ember állott Kemal mögé. 1920 július 23-án pedig megindul a görögök támadása Konstantin király parancsára azért, hogy az ázsiai és európai Törökország testéből nekik is jusson valami. A nagyhatalmak kegye azonban ingatag volt. Az első görög sikerek után az antánt cserbenhagyta Venizelosz. Ekkor történt, hogy Kemal brutális őszinteséggel így fakadt ki az idegen újságírók előtt: — Az egyetlen egészséges kormányforma egy ember abszolút uralma. Mindenki teljesítse narancsaimat ... Hűségesen követte ezt az utasítást Izmet Inemü, a török front főparancsnoka is, a török köztársaság mostani elnöke. Kemal 300 kilométerrel visszavonta csapatait és a Szakaria folyam betonállásaiban várta be a görögök támadását. 1921 augusztus 24-én kezdődött meg a híres szakariai csata, amelyet méltán nevezhetünk a világháborút követő hadjáratok egyik legkegyetlenebb ütközetének. 14 napon keresztül pokollá változott a folyó két partja. A görög tüzérség pergőtűzzel készítette elő a gyalogsági rohamhullámok támadását. Alagcos faluban, egy földes parasztszobában feküdt kórágyán a török fővezér, Mustafa Kemal. Maláriarohamok kínozták és harcintézkedéseit magas lázzal diktálta tollba. Bár 14 napot töltött ruhában és csizmában, mégis teljesítette kötelességét mint hadvezér és mint török katonatiszt. A 14-ik nap éjszakáján hajnali 2 órakor telefonhoz hívják a török fővezért. Kemal láztól csillogó szemei felragyognak. Fevszi tábornok jelenti, hogy a görögök visszavonulnak... . . A görög rohamoszlopok visszavonulásának irányát felperzselt falvak és üszkös romhalmazok jelezték. Sivatagot hagytak maguk után és mindenkit legyilkoltak, aki elébük került. Kemal a Jevet kapja érdemeinek elismeréséül. A török fővezér most további hadseregeket szervez, hogy Kis-Ázsia földjéről végleg kiüldözze az ellenséget. 1922 augusztus havában pedig összegyűjti ezredparancsnokait egy »hadsereg futballmérkőzés megbeszélése végett«. Amikor az ezredparancsnokok megjelentek nála, nagy meglepetésükre Kemal értesítette őket, hogy a futballmérkőzés csak ürügy volt. Döntő támadást készített elő a görög hadsereg roncsainak végleges megsemmisítése végett. És augusztus 24-én, amikor a diplomáciai testület tagjai az elegáns gyönyörű dámákkal frakkban és klakkban szórakoztak Kemálnál, a fővezér megszökött az estélyről. Autóba vetette magát és egy-két óra alatt megjelent a török főhadiszálláson. Éjfélkor kiadta világtörténelmileg híres parancsát: »Előre a Földközi tengerig«. Hajnali 4 órakor megdördültek a török ütegek és délutánra, amikor a nap lehanyatlott a Marmara vizébe, nem volt többé görög front. Egész görög hadosztályokat vertek atomokra a török rohamcsapatok. Ezredek semmisültek meg és a hömpölygő emberáradat nyomában tornyosuló hulladombokon az égi sötétjében kóbor kutyák és falank sólymok lakmároztak. Szmirna paradicsomi édenkertjeiből a borzalom országa lett. Megcsonkított gyermekholttestek, halálra gyötört, megbecstelenített asszonyok hevertek a füstölgő romok között. De a menekülő görögöket a vezérkar óraműpontosságú irányítása mellett nyomon követték a törökök gyorsan mozgó alakulatai, a lovasság, a gépesített alakulatok és a tankezredek. A törökök fogságába esett a görög fővezér és helyettese is Trikupisz és Dionisz tábornokok. A győztes török fővezér cigarettával és kávéval kínálta meg őket. Mialatt pedig a török üldöző csapatok feltartóztatás nélkül verték puhává a görög csapatroncsokat, azalatt a győztes nemzeti hőst egy párizsi eleganciával öltözködő hölgy kereste fel, felajánlván neki családi palotájukat. A szép Latife Hanum volt a látogató, aki megbabonázva leste a daliás Gházi szavait. Harmadnapra megtartották az esküvőt. Ez azonban egy pillanatra sem tartotta távol Mustafa Kemalt attól, hogy a békefeltételeket most már ő diktálja és a nagyhatalmakkal elfogadtassa az ankarai békepontokat, a becsületes, tisztességes békét. Kertész Róbert könyve úttörő munka. Művében megelevenedik előttünk az iszlám élete, kezdve Mohameden, akinek valláserkölcsi tanításait úgyszólván percek alatt megértjük és átérezzük. Végigvezet minket a »szürke farkas országán«, az ébredő Egyiptomon és Arábián át a világnak azokba a részeibe, amelynek népei, a nemzeti megújhodás ösvényére lépve, még ugyancsak felkavarhatják a világ békéjét. EMLÉKEZZÜNK! Május 7. 1915. A győzelmes gorlicei csatát követő üldözésünk közben a 20. honvédhadosztály e napon Mezőlaborctól észkra támadta meg a szívós védelemre befészkelődött oroszokat. A támadás közben csapataink kiválóan bátor és eredményes vezetése terén többen kitüntették magukat, így Barna Kornél, Molnár József századosok, majd többen mások. Kiválóan bátor és hősi önfeláldozásukkal tüntették ki magukat a I. honvédgyalogezredbeli Kiss Imre őrmester, valamint Nagy József és Nyisztor János tizedesek, akik elsőknek törtek be az oroszok árkaiba, ahol mindhárman hősi halált haltak. Kitüntette még magát Bozó Pál alezredes is, aki mint zászlóaljparancsnok az oroszok egy csoportját saját kezdeményezéséből megtámadván, hadosztálya győzelmének kivívsát lényegesen előmozdította. Május 8. 1915. A gorlicei csatát követőleg a német és osztrák, magyar seregtestek üldöző zömei a Visztokát érték el, ahol az orosz 3. hadsereg ellenállása e napon végleg összeomlott. Ugyanakkor az Erdős Kárpátokban az orosz 8. hadsereg is megkezdte az általános visszavonulást, amelynek nyomán saját csapataink átlépték a magyar határgerincet. Ettől kezdve már egyelten orosz sem volt magyar földön. A magyar csapatok a Himnusz hangjai mellett üldözték tovább az ellenséget. Az oroszok azonban az uzsok—sambori vasútvonaltól keletre még jól kiépített állásokban védelmezték magukat. A korszerű gyalogság A Kárpátalját felszabadító erők gyalogos és gyorsan mozgó egységekből álltak. A gyorsan mozgó csapatok jelentősége e hadműveleteknél mérhetetlen volt Az ő alkalmazásuk nélkül nem érte volna olyan váratlanul a cseheket a honvédség előretörése. Idejük lett volna ellenállásukat újból és újból megszervezni és a felszabadítás sokkal több vérbe került volna. A faltörő kos szerepét azonban, mint mindig, a Kárpátalján is a gyalogság jelentette. Ő nyitott utat a hátul levő gyorscsapatok számára. A gyorscsapatok eseménydöntő fontossága mellett tehát nem szabad elfeledkezni arról, hogy a háború legáldozatosabb hőse és a fegyvernemek királynője minden újszerűség és korszerűsége ellenére is változatlanul a gyalogság maradt. A gyalogság dönti el a csatákat és az ő vállán nyugszik a harc igazi terhe. A többi fegyvernem csak támogatja őt. Mert egyedül a gyalogság van képesítve arra, hogy bármely terepen, bármily viszonyok között, bármely napszakban alkalmazhassuk. A hadseregek zömét ezért mindenütt a gyalogság képezi ma is. A mai gyalogság persze már nem a régi idők gyalogsága. A korszerű technika ráhúzta új ruháját a gyalogos fegyvernemre is. Ahhoz, hogy a gyalogság feladatát, a »rohamot« és a »közelharcot« végre tudja hajtani, már nem elég a régi szervezet és a régi fegyverzet. A korszerű ellenség ellen nem elég már a puska. A gyalogságot meg kellett erősíteni más harceszközökkel is, hogy hivatását be tudja tölteni és hozzá tudjon férkőzni az ellenség állásaihoz. A világháború gyalogsága még alig állt másból, mint puskásokból, egy-két géppuskából és pár telefonistából. Ma a gyalogság tele van korszerű hadigépekkel és talán a legváltozatosabb összetételű fegyverneme a hadseregnek. A gyalogos ma már nem jár feltétlenül gyalog. Sokszor kocsin, sokszor kerékpáron vagy gépkocsin. A gyalogezredekben nemcsak tömött sorokban gyalogló puskás századok menetelnek, hanem hosszú soruk van a lóháton szállított vagy fogatolt harceszközöknek is. A korszerű gyalogság fel van vértezve minden ellenséggel szemben. Tele van gyorstüzelő golyószórókkal, lóháton vagy kocsin szállított géppuskákkal, harckocsielhárító ágyúkkal, tüzérségi tűzhatású aknavetőkkel, gránátvetőkkel és fel van szerelve műszaki eszközökkel is. Rádiói, távbeszélőkészülékei, fényjelzői vannak és külön szakképzett alakulatai a robbantások végrehajtására, műszaki akadályok telepítésére és az adódó műszaki munkák elvégzésére. A gyalogság önálló egészet képez a harcban. Ha kell, magára hagyva is meg tudja oldani feladatát. Ez az igazi jelentősége. A gyalogos, a »baka« tehát a hadsereg legfontosabb fegyverneme. Tanuljuk meg értékelni és becsülni ezt a hős fegyvernemet, mert gyalogság nélkül nincs és nem is lehet háború. Darálóköveket HIUS 4, más rendszert darálókból raktárból szálas Hámozógép smirglikópengeket legjobban is legolcsóbban készít és járt VARGA OTTÓ LAJOS csiszolóárugyár Budapest, VI. Fövény acca 89. Telefón: 914—93