Petőfi-album. Adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról - A Pesti Napló kiadása (1907)

Kéry Gyula: Petőfi gyermek- és diákkora

barnabőrű gyermeke volt, kinek dajkája a kapu küszöbén ült s a gyermeket ölében tartva, énekelgetett. A széphangú dajkát el is nevezték a szomszédok Nótás Zsuzsinak. E sorok írója, mikor 1894-ben Kis- Kőrösön járt, Petőfi dajkáját még életben találta. A töpörödött öreg anyóka könnyező szemmel beszélte el, hogy 16 éven át szolgált Petrovicséknál és büszkén emlegette, hogy ő ringatta egykoron ölében és altatgatta dallal Magyarország dicsőségét! A kis Sándor a hatodik esztendeig Félegyházán töltötte gyermekéveit. A szülők a gyermek keresztszüleivel, Martíny Károly és Víczián Jánosékkal állandó jó ismeretségben éltek és a gyermeket gyakran Kis-Kőrösre vitték, ahol ott tartózkodása idején is látogatta. Ezideig a cseperedő gyermek nem járt rendszeresen iskolába. 1828 májusában azonban apja Kecskemétre vitte az evangélikus elemi iskolába, Petrovics üzleti dolgokban gyakran eljárt Kecskemétre s ott feleségének rokonához, Hrúz Mihály gazdálkodóhoz, szállt. Ő beszélte rá Petrovicsot, hogy fiát hozza Kecskemétre s járassa az ottani evangélikus iskolába, hol az időben a szigorúságáról és rend­­szeretetéről híres Schifferdecker Dániel volt a tanító. Petrovics el is hozta fiát s miután az iskolába beíratta, Hrúzék gondjaira bízta. Hrúz Mihály öt gyermeke közül a két kisebbik fiú, Mihály és Benjámin, szintén az evangélikus iskolába járt. A Hrúzék háza mintegy 50 lépésnyire volt az iskola­­épülettől, azon a helyen, ahol most a Beretvás-fogadó van. Hrúz felesége korán elhalván, a legidősebb leány, Erzsébet, volt a család gondozója. ő gondozta a kis Sándort is, kit nagyon szeretett és tréfásan Vícskó­nak (valószínűen a Petrovics név után) szólítgatott. És a kis Vicskó vígan élte napjait Kecskeméten, s míg az iskolában szorgalmasan tanulta az ábécét, otthon sokat játszott a homokban, ami gyönge szervezetére jótékony hatással volt. Venyige-pálcikával a kezében gyakran be-beszaladt az utcáról és kérte Erzsi nénit, hogy csináljon neki ostort. Alkonyatkor a gyermekek rendesen körülülték az asztalt. Ilyenkor Hrúz Erzsébet meséket mondott a gyermekeknek, melyekben a kis Sándornak nagy gyönyörűsége tellett. Hrúz Erzsébet bizonyára hatással lehetett a fejlődő gyermek lelkére. Akik ismerték, azt mondják A budapesti piarista­ gimnázium épületének az a része, amelyben Petőfi tanterme volt

Next