Pharmorient, 2003 (12. évfolyam, 123-134. szám)

2003-01-01 / 123. szám

Gyógyszerhiány 15 év után Zavar, bizonytalanság alakult ki januárra a gyógyszerpiacon a gyártók, a forgalmazók és a la­kosság körében. A forgalom a megelőző időszak­ban a bizonytalanságnak megfelelően - a korábbi évektől eltérően - jelentősen ingadozott. A csökke­nés és azt követő dinamikus forgalomnövekedés hiányokat eredményez, amit a programozott terme­lés átszervezésével sem lehet egyik napról a másik­ra eltüntetni. Egy átlagosnak tekinthető megfigyelt patikakörben a 2001. és a 2002. évi havi forgalmak alakulását mutatjuk be az ábrán. A 2002. évben a decemberi forgalom több, mint 15 százalékkal ha­ladta meg az előző havit. Az előzetes adatok szerint a 2003. januári forgalom is jelentős lesz. A sok éves adatok és trendek, valamint a valós igények alapján a felfutás nem volt prognosztizálható és csak ideig­lenesnek tekinthető a gyógyszerek egy jelentős csoportjánál. A „spejzolás” nem csak pillanatnyi zavarokat képes okozni a hiány megjelenésével, hanem a „há­zi patikákba” került készítmények egy jelentős ré­sze később nem is kerül felhasználásra, így a ve­szélyes hulladékok mennyiségét növeli. Ennek eredményeként 1988 óta először gyógyszerhiány lett a magyar patikákban. Mi is történt eddig? Volt egy három éves meg­állapodás, amelyről tavasszal az új kormány még úgy vélekedett, hogy a megállapodást be fogja tar­tani, de azzal érvelt, hogy a költségvetés és a gyógyszerek lakossági ára miatti probléma e meg­állapodás módosítására kényszeríti. Ezt követően ősszel elkészült a kormány javaslata az új megálla­podásra (nem a módosításra), amelyet minden, az eredeti megállapodást aláíró fél megkapott és a cé­gek ezt jelentős arányban véleményezték is. Majd ez az új megállapodás-tervezet eltűnt a süllyesztő­ben, továbbra erről szó nem esett annak ellenére, hogy kormányhatározat kötelezte a minisztériumo­kat a megállapodás szeptember 1-jei megkötésére. Júliusban az egészségbiztosító pénztár új feltétele­ket hirdetett meg mind az ártárgyalásokra, mind a jogszabályi változtatásokra. Ezt követően augusz­tus-szeptemberben ártárgyalásoknak nevezett meg­beszélésekre került sor annak ellenére, hogy május végéig a létező gyógyszerekre az ártárgyalások be­fejeződtek és arról jegyzőkönyvek készültek. A második ártárgyalást követően az OEP jelentős ár­­csökkentésről és új generikus gyógyszerek kihirde­téséről beszélt október hónapra, de ez sem történt meg annak ellenére, hogy ez nem a gyártók, hanem az egészségügy érdeke lett volna. A nagy nehezen rendeződött árkérdések és az úgynevezett árvolumen-megállapodások nehézkes létrehozása után különböző időpontok hangzottak el az új gyógyszerárak és új termékek kihirdetésé­re. 2003. január 1., január 15., február 1. egymás után a bevezetés dátumának vélték a piac szereplői ezeket az időpontokat. A kihirdetés január közepé­ig nem történt meg. A meglehetősen szervezetlen és hiteltelen folyamat meghozta az eredményét. A gyártói, a forgalmazói, a kiskereskedői kör és a la­kosság is teljes bizonytalanságba került. Több mint fél éve befejeződtek a tárgyalások a gyártók és az OEP között, de a tárgyaláson meghatározott árak kihirdetését két hónapig hiába várják a piac szerep­lői. Nem értik a gyártók, forgalmazók, hogy miért volt képtelen az érintett két minisztérium az új árak és gyógyszerek kihirdetésére. A listákat ellenőrzés­re már december elején megkapták, azokat több al­kalommal egyeztették, legutoljára december vé­gén. A javításhoz szükséges észrevételeiket időben eljuttatták a döntéshozókhoz. A kihirdetés elmara­dása miatt nem jelentek meg az október óta beha­rangozott életmentő gyógyszerek és új kezelési le­hetőségek. A tervezhetetlen és bizonytalan helyzet vezetett indokolatlan felvásárlásokhoz, készletezé­sekhez, ezért lett hiánycikk több alapvető gyógy­szer, például láz- és fájdalomcsillapítók. A hiány az új gyógyszerárak és támogatások várhatóan február 1-i bevezetésével megoldódni látszik. Vannak azonban más veszélyek, amelyek mind abból erednek, hogy a gyógyszerpiac szabá­lyozása az utóbbi félévben megbomlott. A kor­mány nem tartja magát ahhoz a hároméves megál­lapodáshoz, melyet elődje kötött a gyártókkal a 2001-2003 évekre. Új megállapodást nem kötött a piaci szereplőkkel, ezért nagy a bizonytalanság a gyártókban és a gyógyszerpiac többi szereplőjé­ben. A bizonytalanság megszüntethető lenne, ha a kormányzati szervek minél előbb többéves megál­ XII. évfolyam, 2003. január PHARMORIENT 123 i'I 1

Next