Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 5. A magyar irodalom a XIX. század első harmadában (Budapest, 1932)
A közérdekű irodalom
AZ IRODALOMTÖRTÉNET ÉS KRITIKA. 171 Csokonai Vitéz Mihály (1773—1805) debreceni költő. — Pályájáról: az életét és munkáit tárgyaló részben. — Himfy-méltatása és Dayka-bírálata hivatott kritikusnak mutatják. (Az előbbi Dorottyájának előszavában, az utóbbi Kazinczy Ferenc Levelezésének III. kötetében jelent meg.) Verses munkáihoz fűzött előszavaiban és jegyzeteiben irodalomtörténeti tájékozottságának és esztétikai képzettségének kiváló jeleit adta. (Harsányi István és Gulyás József kiadása: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Három kötet. Budapest, 1922.) Dessewffy József gróf (1771—1843) felsőtiszavidéki földbirtokos, a M. T. Akadémia tagja. — Pályájáról: a költők között. — Három nevezetes vitája volt: az elsőben megtámadta Széchenyi István Hitelét, a másodikban Bajza Józseffel szemben Döbrentei Gábor védelmére kelt, a harmadikban Toldy Ferenccel került összeütközésbe akkor, amikor arról volt szó, hogy kinek ítéljék oda az 1833-ra szóló nagyjutalmat: Kisfaludy Sándornak-e vagy Vörösmarty Mihálynak? Dessewffy József az idősebb költő mellett emelt szót, Toldy Ferenc az ifjabb költő elsőbbségét vitatta, az Akadémia végül is úgy döntött, hogy a két versenytárs között megosztotta a jutalmat. Ezt az eljárást Kisfaludy Sándor hívei méltánytalannak, Vörösmarty Mihály barátai igazságtalannak tartották; az utóbbiak annál jobban zúgolódtak, mert Toldy Ferenc szerencsés párhuzamot vont a két költő pályája között, ellenben Dessewffy József nem valami sikerülten mondott bírálatot a régi nemzedék és az új nemzedék két ünnepelt poétájáról. Döbrentei Gábor (1786—1851) királyi tisztviselő, a M. T. Akadémia tagja. — Pályájáról, a költők között. — Esztétikai vonatkozású cikkeinek közreadását az Erdélyi Múzeumban kezdte meg (A hexameterrel élés kezdete a régi s új nemzetek között, Észrevételek az életírás teóriájáról, A kritikákról) s a Tudományos Gyűjteményben és a Felsőmagyarországi Minervában folytatta. Irodalomtörténeti nevezetességű a kolozsvári drámai pályázatról közzétett beszámolója. (Erdélyi Múzeum, 1818.) Katona József erre a pályázatra küldte be Bánk Bánjának első kidolgozását, kéziratáról Döbrentei Gábor bírálati jelentésében semmi megjegyzés sincs, a befejezetlenül maradt beszámoló csak Bolyai Farkas három tragédiájával, Tokody János szomorújátékával (A pártosság tüze) és egy névtelen drámaíró pályaművével (Kun László) foglalkozott. Döbrentei Gábornak általában helyes dramaturgiai