Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 5. A magyar irodalom a XIX. század első harmadában (Budapest, 1932)
Csokonai Vitéz Mihály
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY SZÍNMŰVEI. 357 Csurgói tanítványai előadták még egy másik vígjátékát is: Cultura. (1800.) A jelentéktelen kísérletben két ifjú versenyez a földesúr leányának kezéért s a magyarabb lelkű ifjú lesz a győztes. — A drámaíró a prózai elbeszélésben is próbát tett: A csókok. Történet az aranyidőből négy könyvben. (Idillszerű elbeszélése, Melites és Rozália érzékeny története, fellengző stílusú ógörög történet. A szerző irodalmi mintái s részben forrásai: Gessner, Tasso, Guarini, Marini.) — Tudományos értekezései a poétika körébe vágnak: Az ázsiai poézisról, Az anakreoni dalokról, Élőbeszéd a Kleist-forditáshoz, Az epopéeáról, A magyar verscsinálásról. — Mindezen munkáinak teljes szövege Harsányi István és Gulyás József kiadásában. Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Három kötet. Budapest, 1922. Irodalom. — Toldy Ferenc: A magyar költészet története. II. köt. Pest, 1854. — U. az: A magyar nemzeti irodalom története rövid előadásban. I. köt. 3. kiad. Pest, 1872. — Ifj. Szinnyei József: Csokonai vígjátékai. Figyelő, 1875. évf. — Haraszti Gyula: Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1880. — U. az: Kotzebue és Csokonai. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1888. évf. — Radnai Rezső: Esztétikai törekvések Magyarországon 1772—1817. Budapest, 1889. — Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. köt. 6. kiad. Budapest, 1890. — Bayer József: A magyar drámairodalom története. I. köt. Budapest, 1897. — Tolnai Vilmos: Csokonai Vitéz Mihály verstani nézetei. Budapesti evangélikus gimnázium értesítője. 1899.— Rubinyi Mózes: Csokonai és a magyar nyelvtudomány. Magyar Nyelvőr, 1905. évf. — Versényi György: Életképi elemek Csokonai költészetében. Erdélyi Múzeum, 1905. évf.— Haraszti Gyula: Csokonai Vitéz Mihály. Képes magyar irodalomtörténet. Szerk. Beöthy Zsolt és Radics Ferenc. I. köt. 3. kiad. Budapest, 1906. — Ferenczi Zoltán: Csokonai. Budapest, 1907. — Widder Salamon: Csokonai mint nyelvújító. Magyar Nyelvőr. 1908. évf. — Császár Elemér: Csokonai. Budapesti Szemle, 1909. évf. — Gesztesi Gyula: Csokonai és a nyelvújítás. Budapest, 1910. — Nicolini Eugénia: Az érzelmes tündérjáték. Raimund hatása a magyar drámairodalomra. Budapest, 1912. — Dobóczki Pál: Népies alakok az irodalomban a népies irány előtt. Budapest, 1912.— Gönczy István: Kotzebue és vigjátékíróink. Szatmárnémeti, 1913. — U. az: Csokonai Özvegy Kamyónéja. Irodalom-