Politikai Ujdonságok, 1856 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1856-11-26 / 48. szám

Pest, november 26. 1856. 48. szám. Második évi folyam. A „Politikai újdonságok“ hetenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek meg. Előfizetési díj :­julius-decemberig, azaz 6 hónapra Budapesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a „Vasárnapi újsággal“ együtt (5 hónapra 3 ft, egész évre 6 ft pgy. A ,,Politikai újdonságok“ kiadó­ hivatala, egyetem-utcza 4. szám. Seregm­ozgalmak. A Fekete-tengert az azovi tengerrel Krimia keleti részén Kerts mellett egy szoros köti össze, mellynek északi csúcsán Jenikale orosz erőd áll. E helyen minap az orosz hatóság­ és egy angol hajó parancsnoka közt ollynemű súrlódás történt, melly a két kormány közötti különben is feszült viszonynál fogva, könnyen nagyobb vi­szály rugójává válhatott volna. Egy „Bagger“ nevű angol ágyúna­szád t. i. a Fekete-tenger keleti partjain orosz tengeri rablókat vett űzőbe, kik sócsempészet közben néhány török hajót lefoglaltak. Az orosz tengeri rablók a Fekete-tengerről a kertsi szoroson át az azovi tengerre menekültek s az angol ágyúnaszád oda is követni akarta őket, midőn Jenikaléhez érve, az ottani erőd parancsnoka ágyút süt­­tetett az érkező elé, bár — franczia lapok állítása szerint — csak vak töltéssel s felhivó jelül arra, hogy a hajó parancsnoka tegye magát érintkezésbe az erőddel s ennek parancsnokát az angol hajó itt létének okáról és további czéljairól értesitse. Az angol ágyúna­szád azonban tovább haladván a szoroson felfelé, az orosz ágyúlövés másodszor és harmadszor is ismételve jön, de mindig csak vak töl­téssel, mire azután az angol hajó megállóit. E hajó­­s Jenikale orosz parancsnoka ekkor értekezésbe bocsátkoztak; az angol kapitány a feltartóztatást sérelemnek tekinté, az orosz parancsnok az átkelést nem akarta megengedni s nem bírván megegyezni, végre abban ál­lapodtak meg, hogy a kérdéses ügy elintézése a konstantinápolyi angol és orosz követekre bízassák, a­kiknek kölcsönös felvilágosí­tásai a viszályt teljesen ki is egyenlítették. A nápolyi öbölben nov. 11-én egy angol és egy franczia fregatt jelent meg, de rövid tartózkodás után tovább ment. Palermo kikö­tőjében egy angol gőzös és kisebb hajó horgonyoz. Athénből jött tudósítás szerint az angol és franczia foglaló csa­patok azonnal eltávoznak Görögországból, mihelyt Otto király haza érkezik, ő felsége pedig 15-én érkezett a pyraeusi kikötőbe. 16-án az országgyűlést hat hétre napolta el a kormány. Málta mellé több angol sorhajó érkezett. A franczia kormány Duroc gőzkorvettet küldi a perzsa öbölbe, hogy ott az angol hajóhad mozgalmait szemmel tartsa.*" HETI KRÓNIKA. Ausztria. Császár és Császárné Ő Felségeik f. hó 17-én reggel indulván el Bécsből, este 9 órakor Laibachba érkeztek. — 18-án délelőtt Csá­szár Ő Felsége a polgári és katonai közhelyeket, Császárné Ő Fel­sége pedig az Orsolyazárdát és a kisdedóvodát meglátogatni s a színházi disz előadás után az ünnepies kivilágítást megtekinteni méltóztattak. 19-én reggel Ő Felségeik jelen voltak az Orsolyatem­­­plomban Császárné Ő Felsége névünnepe alkalmára tartott isteni szolgálaton; a délelőtt többi része nyilvános intézetek megszemlélé­sével telt el; délután 5 órakor Császár Ő Felségénél ebédre magas állású urak gyűltek össze; este fényes bál volt, mellyben Ö Felsé­geik másfél óra hosszat mulattak.— 20-án reggel Ö Felségeik Adels­­bergig vasúton s onnan tovább Trieszt felé utaztak, hova az nap este megérkezvén, 21-én Császár Ő Felsége a csapatok fölött szem­lét tartani, a közintézeteket, hivatalokat és vasúti munkálatokat megtekinteni s azután Császárné Ő Felségével együtt a község ren­dezte ünnepélyen megjelenni s végre a Triesztben lévő konzulok­nak audiencziát adni méltóztatott. Délutáni 5 órakor számos terí­tékű császári ebéd, azután díszelőadás a színházban. A tervezett ki­világításnak a dühöngő szél miatt el kellett maradnia. 22-én Csá­szár Ő Felsége az őrültek házát, a központi tengerészeti hivatalt, a kikötő hivatalt s a múzeumot látogatta meg; a szűnni nem akaró vihar a tengeri kirándulást, melly e napra volt kitűzve, meggátolta. 23-án misehallgatás után Ő Felsége magán audiencziákat osztott s déli 12 órakor Ö Felségeik egy gőzösön, mellyet 11 más gőzös ki­sért, Miramare és Nabrezina felé sétahajózásra rándultak ki A vá­ros kivilágítása e nap estéjére volt kitűzve. Ö Császári Felségeik idősb leánya Zsófia főherczegasszony ő fensége 22-én este „Erzsébet“ gőzössel szerencsésen Velenczébe érkezett. Ö Felségeik Velenczében mulatása alatt rendes fut­ári közleke­dés fogja az érintkezést Bécs és Velencze közt fenntartani; ő Felsége legmagasabb irodája által kisérve folytonos összeköttetésben marad a jelentékeny államügyekkel. Albrecht Föherczeg-Főkormányzó ur­a cs. Fensége, Hildegard Föherczegasszony s Mária Terézia és Mah­id főherczegnek ö cs. fen­ségeikkel­, hó 22-én délután külön vonattal Bécsből Budára érkezett. Ferdinand Miksa Főherczeg ö cs. fensége jegyese Sarolta belga főherczegnő 16­2 éves. Egy franczia lap különösen kiemeli külső és benső szép tulajdonait, mellyeket az őt ismerők nem tudnak eléggé magasztalni. Nőhozománya bizonyosan jelentékeny lesz, miután atyja Leopold király gazdag és bőkezű. Állítják, hogy e házasság nem csak üledéken, de kölcsönös szívbeli vonzalmon is épül. E lapok utóbbi számában írtuk, hogy báró Hübner Párisban utasítást nyert a franczia külügyminiszternél tudakozódni, minémü legyen azon viszony, mellyet gróf Morny franczia koronázási követ Pétervárott a franczia és orosz kormány közt sző. E tudakozódásra t. i. az adott alkalmat, hogy gróf Morny Sándor czárnak igen szíve­sen látott vendége s az utóbbi időkben — midőn az orosz-franczia szövetség valószínűvé kezdett válni — már már arról volt szó, hogy Morny a tisziti béke alapján akarja ezt megkötni Ausztria s főkép Anglia ellen. Ezen aggodalmakat báró Bourqueney franczia követ Bécsben eleinte csak gyöngén, de legújabb hír szerint egészen eloszlatta, kijelentvén, hogy Francziaország szilárdul el van hatá­rozva politikáját azon elvekhez mérni, mellyek a decemberi szö­vetségben vannak kifejezve. Francziaország: A császárné Fontainebleauban néhány napot óhajtván tölteni, a császár kis számú meghittebb vendéggel rövid időre e várkas­télyba menend; a nagy ünnepélyek azonban elmaradnak. Marquis Antonini nápolyi követ f. hó 20-án kapta ki útlevelét. A diplomatiai viszony a nápolyi és párisi udvar közt a szerint vég­kép megszakadt ; e szakadás tartama alatt a Párisban lévő nápolyi alattvalók védelmét a porosz követség veszi át. Napoleon császár végkép el van határozva a Dunafejedelemsé­­gek egyesítését kívánni s czélja az, hogy Angliát is szorosan e po­litikához csatolja. Innen fejthető meg azon látszólagos közeledés, melly az utóbbi időkben Anglia és Francziaország közt történt. Ez utóbbinak uralkodója t. i. reá vette az orosz kormányt, hogy Bel­grádot engedje át s a Kigyószigetnek semleges területté nyilvánítá­sába egyezzék, és igy az angol-ausztriai kivonatokat teljesítse , de ezért viszont azt kívánja, hogy 1 ör már most Anglia se ellenezze a fejedelemségek egyesítését; 2-or az ausztriai sereg a fejedelemsé­gekből, az angol hajóhad a Fekete tengerről vonuljon el s 3-or a pá­risi békekötés czikkei teljesitetvén, gyűljön össze az utócongressus. — Ámde Anglia 1-er a Dunafejedelemségek egyesitéséről máig sem akar tudni; 2-or a Fekete tengerről nem megy el hajóival, mert tél­nek idején az ausztriai seregek sem vonulhatnak haza s 3-or az utó­congressus szükségét nem látja. Illy körülmények közt a nyugati hatalmak közti közeledés ép olly látszólagos csak, mint az orosz sűrű barátsággal való felhagyás s bár Bourqueney bécsi követ a decemberi szövetséget emlegeti és Morny grófnak Pétervárból visszahivatásáról szó is van , azért az élesebb látásúak a háttérben még mindig orosz-franczia bensőséget

Next