Politikai Ujdonságok, 1868 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1868-01-01 / 1. szám

nek fentartása mellett, hogy a magyarországi bi­zottságba a társországok mily mód- és arány­ban vegyenek részt, később fog megállapíttatni, a kormány egyelőre annyit óhajt kimondatni, hogy az idézett törvény e §­ban foglalt rendeleté­nek teljesítésekor a jelenleg megválasztandó ta­gok közül annyian fognak kilépni, a­mennyi a társországok részére határoztatni fog, s e társor­szági bizottsági tagoknak azok fognának helyt adni, kik a választásnál legkevesebb szavazatot nyer­tek. Addig is tehát, míg a bizottság megválasz­tásának ideje a többször idézett törvény értelmé­ben elérkezettnek fog találtatni, a kormány a kö­vetkező végzést hozza javaslatba: 1) Az 1867. XII. t. sz. 29. §-a rendelete folytán a magyar országgyűlés a bizottság tagjai­nak számát 60-ban állapítja meg. 2) ezen szám a képv. és főrendiház között úgy osztatik fel, hogy a képviselőház 40, a fő­rendiház 20 tagot választ, kikhez a képv. ház részéről még 10 póttag választatik. 3) az 1867. XII. t. sz. 69. §-sa értelmében a társországok ezen bizottság tagjainak megválasz­tása esetére a jelenleg megválasztott tagok közül annyi fog kilépni, mennyit a társországok bizott­ság­ tagjainak száma tenni fog, és pedig azon ta­gok fognak kilépni, kik a választásnál legkevesebb szavazatot nyertek. Az egyenlő számú szavazatot nyerők közt a kilépésre nézve sorsolás fog határozni. A ház kivonatára a jegyző újból felolvassa a kormány e végzési javaslatát. Bónis Sámuelnek nincs az ellen észrevétele, hogy e javaslat tanácskozás alá vétessék, de azt hiszi, hogy a végrehajtásnak, t. i. a választásnak, csak akkor érkezett el az ideje, ha a feltételek teljesítve lesznek, vagyis a törvények szentesít­­tetnek. Eötvös báró kijelenti, hogy a kormány is így érti. A ház erre a végzés tárgyalását péntekre tűzi ki. Ülés vége 12 órakor. A képviselőház ülése dec­ember 27-én. Elnök: Somssich Pál. A miniszterek közül jelen vannak: gr. Andrássy Gyula miniszterelnök, b. Wenkheim Béla, gr. Mik­ó Imre, Lónyay Meny­hért, Dorove István, b. Eötvös József miniszterek. A keddi ülés jegyzőkönyve hitelesittetvén, elnök az irományokat jelentette be, ezek közt Kossuth Ferencznek a képviselőségről lemondá­sát tartalmazó levelét. Baranya megye központi választmánya fel fog szólíttatni új képviselőválasz­tás eszközlésére. Azután néhány kérvény jelentetett be és lé­tetett a kérvényi bizottsághoz. Felvétetvén a napirend, olvastatott a delega­­tiv tagjainak megválasztása tárgyában a kormány által előterjesztett határozati javaslat. Az általá­nos tárgyalást senki sem kívánván, a javaslat a részletes tárgyalások alapjául egyértelműleg elfo­gadtatott. A pontonkénti tárgyalás megkezdettén, az 1-ső pont észrevétel nélkül egyhangúlag elfogad­tatott. A 2-dik pontnál fölszólalt és a következő in­dítványt terjesztő elő Bezerédj László: „Miután a delegációk ter­mészete különbözik azon országos küldöttségek­től, melyek döntő határozatot nem hozhattak, indítványozom, hogy ezen szám a képviselő és főrendi ház közt úgy oszlatnék fel, hogy a képvi­selőház 45, a főrendi ház 15 tagot válaszezon.“ Horváth Károly az esetre, ha Bezerédj indít­ványa el nem fogadtatnék, kijelentetni kívánná, hogy e választás minden további következtetés nélkül történik, vagyis praecedenst nem képezhet. Wenkheim Béla b. belügyminiszter a régi szokás mellett szóllal fel, t. i. hogy a felsőház válaszsza egy­harmadát a küldöttségnek, mivel nem tartja szabályszerű eljárásnak, hogy ezen kérdés, mely lényeges kapcsolatban van a főrendi­ház rendezésének kérdésével, ezúttal per tangen­­tem intéztessék el. Szavazásra kerülvén a sor, átalános felállás által a többséget nem lehet­ kivenni; ebből hosz­­szabb vita fejlődött ki, melyben a miniszterelnök azt kéri, hogy Bezerédj indítványát írásba adja be, s ez kinyomatni és tárgyaltatni határoztassék. A 24 képviselő azonban névleges szavazást kért, mire az elnök a kérdést következőleg tete fel: „Bezerédj indítványát elfogadja-e a ház, igen, vagy nem?“ A szavazás eredménye volt, hogy 397 igazolt képviselő közül: 109-en Bezerédj indítványa mel­lett, 130 pedig ez ellen szavaztak, míg 149 az ülé­sen jelen nem volt; 8 képviselő pedig kinyilat­koztatta, hogy nem akar szavazni; e szerint Be­zerédj indítványa 21 szótöbbséggel elvettetett. Ezután Horváth Károly módosítványa nagy többséggel elfogadtatván, a 3-ik pont tárgyalá­sára tértek át. A 3-ik pontnál Horváth Lajos a szerkezetet úgy akarja kiegészíttetni, hogy a kilépett tagok a póttagok között foglaljanak helyet, a­mi egy­hangúlag elfogadtatott. Ezek után a szerkezet újra felolvastatván, egész terjedelmében elfogadtatott. Most a napirend második tárgyára kerülvén a sor, a magyar korona alatti vasutak és csator­nák külön összpontosított telekkönyvezéséről szóló törvényjavaslat tárgy­altatott, melyet is a központi bizottság, némi irányi javításokkal, elfogadásra ajánlt. E jelentés tárgyalása a legközelebbi ülésre tűzetett ki. B. Eötvös József miniszter jelenti, hogy Ő Felsége a királyné a ház szerencse kívonatait a legszívélyesebben fogadta. (Éljenzés.) Elnök a holnapi ülés napirendjének második pontjául a delegátusok megválasztását véli kitűz­­hetőnek. Tisza Kálmán, T. képviselőház! Azt gondo­lom, hogy az, várjon holnap lehet-e szavazni vagy nem, attól függ, teljesíttettek-e azon előfeltételek, melyeknek teljesíttetniök kell. Ezen előfeltételek elseje, mint jól tudjuk mindnyájan, az: vájjon sanctionáltatott-e azon három törvényjavaslat, melynek a XII. t. sz. szerint meg kell előzni a delegátiók választását, —vagy nem? (Helyeslés.) A második feltétel az, hogy a közös minisztérium elválasztatott-e Ő Felsége többi országai és tar­tományai minisztériumától, és a harmadik az, hogy azon országok és tartományok teljes alkot­mány birtokába helyezték-e vagy, nem? Azt gon­dolom, hogy ha ezen három feltételre nézve hiva­talos nyilatkozatot és értesítést kaphatunk, azon esetben igenis választhatunk holnap, de ha nem kapunk, mindaddig, míg nem kapunk, nem vá­laszthatunk. (Helyeslés balról.) Zsedényi Eduárd azt hiszi, hogy a delegatio tagjait meg lehetne azért választani, annak kije­lentése mellett, hogy a delegativ addig nem ül össze, míg a közös minisztérium kinevezve nincs. Bónis Sámuel azonban ezt el nem fogadja, s ugyanoly értelemben nyilatkozik, mint Tisza Kálmán. Elnök ez értelemben mondván ki a határo­zatot, az ülést d. u. 2 óra tájban eloszlatja. A felsőház ülése decz. 28-kán. Elnök: Majláth György országbíró. Tárgy: a delegátusok választása. A kormány részéről jelen vannak: gr. An­drássy Gyula miniszterelnök, b. Wenkheim Béla belügyminiszter urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Wenkheim Béla b. kijelenti, hogy ő felsége a királyné a főrendek hódolatteljes szerencseki­­vánatait legkegyelmesebben fogadta, mit a főren­dek tudomására juttatni kötelességének tartja. (Zajos éljenzés.) Radich Ákos: Méltóságos elnök, méltósá­­gos főrendek! a képviselőház megbízása folytán van szerencsém ő cs. kir. apost. felsége által a közösügyi költségekről, az államadósságokból vállalandó évi járulékról, a vám- és kereskedelmi szövetségről, az izraeliták egyenjogúsításáról polgári és politikai tekintetben, továbbá az 1868-as első évharmada folytán viselendő közter­hekről szóló szentesitett törvényczikkelyeket, ő felségének a szentesítésre vonatkozó legmagasabb kir. leiratát és végre az 1867. XII­­. sz. alapján választandó delegatio iránt a kormány részéről előterjesztett és a képviselőház által elfogadott határozati javaslatot tiszteletteljesen a mélt. főren­diház asztalára letenni. Majthényi László olvassa ő felsége legma­gasabb kéziratát. A főrendek felállva hallgatják. Gr. Andrássy Gyula: ő Felsége legmaga­sabb leiratának kiegészítéséül tudatja, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok miniszté­riumának megalakítása iránt is méltóztatott leg­magasabb felhatalmazó rendeletet kiadni, miután e szerint mindazon feltételek teljesítvék, me­lyekhez a törvény végképeni életbeléptetése kötve van. Ajánlja a felső házbeli delegátusok megvá­lasztását. Elnök: A felolvasott szentesített törvények átküldött példányát megőrzés végett az országos levéltárba letétetni fogom A közösügyi bizottság megválasztásáról szóló határozati javaslatot tár­gyalás alá vétetem. Majthényi László olvassa a határozati javas­latról szóló képviselőházi jegyzőkönyvet. Gr. Cziráky nem látja szükségesnek, hogy e kérdésnél is szigorúan megtartassák a házrend s a határozati javaslat előbb kinyomassék és szét­­osztassék s csak azután tárgyaltassék. Azonnali tárgyalást ajánl. Csak azt jegyzi még meg, hogy a póttagokhoz is válaszszanak a főrendek maguk részéről öt tagot. Elnök: Méltóztassanak azok, kik gr. Cziráky ő exclja indítványát pártolják, azt felállás által nyilvánítani. Az egész ház feláll. Elnök felolvastatja a határozati javaslatot , pontonkinti megvitatás végett. Gr. Cziráky: Miután a képviselőház 10 póttagot választott, a főrendek részéről 5 tag választandó, és pedig előbb a rendes és azután külön a póttagok. Az indítvány elfogadtatik. Külön szavaznak a rendes­, külön a póttagokra. Rendes tagokat a következők választattak meg: Haynald Lajos kalocsai érsek 79, gr. Erdődy Sándor 77, gr. Pálffy József 76, b. Sennyei Pál 75, gr. Majláth Antal 75, gr. Széchen Antal 75, gr. Eszterházy Pál 72, gr. Szapáry Antal 71, gr. Csáky László 65, Szögyény M. László 56, gr. Széchenyi Imre 54, Mih­ailovich Miklós bácsi főispán 52, b. Vay Miklós 45, gr. Károlyi György 43, Rajner Pál barsi főispán 41-et nyert. Öt tagra nézve hiányozván az általános többség, azok megválasztása, valamint a pótta­goké a következő napra halasztatott. A képviselőhöz ülése deczember 28-án. Elnök: Szentiványi Károly. A kormány részé­ről jelen vannak: Andrássy Gyula, gr. miniszterel­nök, Eötvös József b., Mikó Imre gr., Gorove Ist­ván miniszterek. Ülés kezdete d. e. 10 órakor. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Elnök: a beérkezett kérvényeket terjeszti elő, melyek a kérvényi bizottsághoz utasittatván, az ülést közbejött teendők miatt egy negyed órára felfüggeszti. A folytatólag megnyílt ülésben Elnökn ő felségének a magyar országgyűlés­hez intézett kegyelmes királyi leiratát mutatja be. Csengery Imre jegyző olvassa a királyi le­iratot, melyben a szokott formák között azt adja tudtul ő Felsége országgyűlésünknek, hogy a qvótáról, államadósság viseléséről és a vám és kereskedelmi szövetségről szóló magyar törvénye­ket szentesíti. Egyszersmind tudtul adja azt is, hogy az említett tárgyakra , a közös ügyek keze­lésének módjára a birodalom Lajthántól levő or­szágainak képviselete által előterjesztett törvénye­ket hasonlókép szentesítette. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház! Midőn ő felsége legmagasabb leírásában említett­­szentesített törvényeket átadni szerencsém volna, egyszersmind a legkegyelmesebb kir. leiratot ki­egészítőjé, van szerencsém a t. ház tudomására hozni, hogy hivatalosan értesíttettem arról is, mi­szerint a bírák, tanácsban képviselt országok és tartományok részére alakítandó minisztérium alakítására nézve ő felsége részéről az előlege­s meghatalmazó rendelet is kiadatott. Miután e szerint mindazon feltételek telje­sítve vannak, melyekhez e törvények értelmében azoknak életbeléptetése kötve volt, van szeren­csém a t. házat felkérni, méltóztassék azoknak ki­hirdetését, egyszersmind a delegátiók tagjainak megválasztását elrendelni. (Helyeslés.) A kir. legmagasabb leiratban említett törvé­­nyeken kívül van szerencsém jelenteni, hogy ő felsége egyszersmind az izraeliták egyenjogyosí­­tására vonatkozó, — és az 1868-ik évben viselendő közterhekről szóló törvényt is szentesíteni méltóz­tatott,­ hogy e szerint tehát mindezen törvények a mai naptól életbeléptetteknek tekintendők. Ghyczy Kálmán: a közösügyi törvény életbe­léptetése feltételéül az van kiszabva, hogy a tel­jes és valódi alkotmányosság ő­felsége többi or­szágaiban és tartományaiban is életbe lépjen ; másik feltétel az, hogy a közös ügyek kezelésére nézve a magyar országgyűlés által megállapított módoza­tokhoz ő Felsége többi tartományai is hozzájárul­janak. Ezek megtörténte iránt felvilágosítást kér a minisztertől.

Next