Politikai Ujdonságok, 1869 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1869-01-13 / 2. szám
egy pillanat, melyben a vállalkozók legjobb akaratuk mellett sem folytathatják a munkálatokat, és még eddig befektetett tőkéik veszélyeztetésével is kényteleníttetnek a további építkezésekkel felhagyni. Volt erre már eset Németországban, sőt a gazdag és hatalmas Francziaországban is, ahol nyakra-főre kezdték meg a vasútépítést, de egyszerre kiderült, hogy a vállalkozók rosszul számítottak, mert a tőkebirtokosok kifogytak a pénzmagból, s ha maga az állam nem siet segítségükre, a válság és roppant veszteség kikerülhetlenné válik. Ezen megpróbáltatás itt Magyarországban sem maradna el, ha szerencsénkre időközben meg nem érjük azon szerencsés kor- ha esete szakot, melyben, hogy úgy fejezzük ki magunkat,a tőkepénz mozgósítva lett. A haladás, polgárosodás és hitel mai korszakában a külföldi tőkepénzes már teljes bizalommal fordul idegen tartományok felé. Az jól tudják, hogy mindenütt igazságos törvények uralkodnak, s hogy aki kölcsönt adott vagy beruházásokat tett bármely európai országban, befektetett pénze a törvények oltalma alatt áll, még oly időkben is, amidőn a különböző államok között netán háború keletkezvén, a nemzetközi viszonyok megváltoznak. Mai nap a tulajdon szentsége mindenütt elismerve van, s ha például Francziaországgal vagy Poroszországgal háborúba elegyednénk, azon franczia vagy porosz tőkepénzes, aki nálunk kezdett valamely vállalatba, jól tudja, hogy a politikai harczok az ő magánköveteléseinek jogszerűségét meg nem változtatják. Innen látszik, mily jóltevő hatása van a haladásnak és polgárosodásnak. Európában lakunk, jogunk van tehát a világ ezen legműveltebb részének előnyeit élvezni. És a magyar nemzet méltó lesz ezen nagy népcsaládokban helyét elfoglalni. A legközelebbi országgyűlés első ülésszaka ugyan még mindig a hiányok utánpótlására lesz utasítva, de előttünk fekvén más előhaladottabb nemzetek tapasztalatai, ha reformkérdéseink megoldásához kezdünk, minden tárgyban kész munka álland előttünk, s igy sokkal rövidebb idő alatt utól érhetjük azokat, kik csak sok tapasztalás és sok tévedés után találhatták meg azon utat, melyen ma oly biztos sikerrel haladhatnak előre. Békésebb hangulat a keleti kérdésben. — (Előleges konferenczia.) Az idegen hatalmak külképviselői előértekezletet tartottak e hó 4-én a franczia külügyi hivatalban, s ezen tanácskozás annak föltevésére jogosít, hogy a hatalmak egyetértenek a fenforgó viszályra nézve. Mindemellett a párisi börze lanyha volt jan. 5-én azon hír következtében, mely szerint Orosz- és Törökország olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek a konferenczia elnapolását idézhetik elő. Ezen börzehír azonban alaptalannak nyilváníttatik, valamint az is, hogy a görög külügyi miniszter a konferenczia elnapolását kívánta; hasonlóképen alaptalan, hogy Oroszország a konferenczia tanácskozásának kiterjesztését, nevezetesen az 1856-os szerződés bizonyos pontjaira való visszatérést kivánta volna. De mindamellett, hogy ezen hírek alaptalanok, jellemzők a politikai és pénzügyi körök felfogására nézve, amennyiben úgy látszik, hogy mégsem várnak kedvező eredményt teljes biztonsággal. Ilyen föltevésre méltán jogosít a porosz félhivatalos „Provinz. Corresp.“ közleménye, amely szerint azt hiszik, hogy a konferenczia kedvező eredményre jutand néhány nap alatt, ha előre nem látott események nem jönek közbe. (Omer basa táborából.) Larissából írják: Omer basa már eddig örömest megbüntette volna a görögök vakmerőségét, de egy részről a konferenczia, más részről pedig a thessaliai és epirusi bizonytalan helyzet által kezei meg vannak kötve. Már sok faluban örömtüzeket gyújtanak György király tiszteletére. Ezért Omer basa jelentékeny erősbítést kért. Decz. 28-án azon bizonyos hírt vette, hogy 13,000 albániai jan. 20 ig táborba vonul; továbbá, hogy az egyiptomi alkirály 16,000 embert küldene az alexandriai salonichii után. Ekkép Omer basa 70—80,000 emberre szaporodik; ezután — mintegy 20,000 embert Thessaliában és Epirusban hátrahagyva — e haderővel megkezdheti Athene elleni vonulását. Hogy a görög lelkesültség elpárolog, mihelyt a emberek a tekintélyes számú rendes török katonasággal szemben találja magát, — azt bizonyosnak tekinthetni. Az albánok elegendők lesznek az utat egész Athénéig elegyengetni. A görög hadsereg mindez óráig még csak papíron létezik, s az amerikai milliók és fegyverek még csak —ígéret tanain, hogy méltóságod Syrában köztudomásra juttassa, mikép a görög járművek, melyek jelenleg itt állomásoznak, egyedül azon czélt tűzték maguk elé, hogy az „Enosis“ korzárhajót szemmel tartsák, s ez oly kötelesség, amelyet közmegelégedésre hiszek megoldhatni. Legkevésbbé sem szándékom, fenyegetni e helyet, vagy ennek lakóit, kikkel, a mennyire lehet, jó egyetértésben kivánok maradni — Hobbart. Ezt követi Hobbart basa jegyzéke a „Forbin“ és „Wall“ parancsnokaihoz s az idegen hatalmak syrai consulaihoz. Syra, 1868. decz. 21. Uraim! Utasitásaim vannak, miszerint az „Enosis“ meneteit beszüntessem, s vagy alásülyeszszem, vagy valami módon zár alá helyezzem e gőzhajót, hogy elítéltetése perczéig tengerre ne szállhasson. Helyreállíthatják-e önök a békét, vagy kénytelen leszek szigorú rendszabályokhoz nyúlni? Azt is hallom, hogy ugyanazon társaságnak egy második gőzöse is horgonyoz állig fegyverben a kitörőben. A „Krétáról“ szólok. Állítják előttem, miképp hajón nyolcz ágyú van; ha ez áll, úgy ezt is kénytelen vagyok szemmel tartani. De úgy lehet, hogy én e tekintetben roszul értesültem. Ha kedvező feleletet nem nyerek, felkérem önöket mindamellett tudatni a syraiakkal és a görög fregátok kapitányaival, hogy egy utalásban nincs szándékom valakinek ártalmára lenni. Én kizárólag az „Enosishoz“ tartom magamat. — Hobbart. E napokban egy manotát fogtak el, ki altengernagy az epirusi albánokat hűtlenségre és a sereg- A lapok a közelebbi napokban az ifjú törökök harczias manifestumáról tettek említést a Porta és az európai islam javára. Ezzel ellentétben az „Ind. Beige“ Zia-Beynek következő iratát hozza: „Passy jan. 3. Szerkesztő úr! Az ön párisi levelezője írja önnek decz. 31-ről, hogy az ifjú törökök a török-görög ügyben manifestumot bocsátottak ki, melyben a harczias nézeteknek tömjéneztek. Az ön levelezője hozzáteszi továbbá, miszerint az ifjú törökök nem elégedtek meg a puszta szóval, hanem egyszersmind 25 ezer darab fegyvert vásároltak össze. Kérem szerkesztő úr, ez alaptalan híreket lapjában megcáfolni. Az ifjú törökök a konferencziára vonatkozólag semmi manifestumot nem bocsátottak ki és nem is látják szükségesnek, hogy fegyvereket küldjenek az ottomán császárságnak, mely senkire nem szorul, hogy oly kis ország ellen,mint a görög, háborút viseljen.“ből való megszökésre akart csábítani. Egy manifestumban, melyet mindenkinek mutogatott, ez áll: „György király alatt minden vallás egyenjogú lesz, az albánok a hadsereg szivét fogják képezni s a törökök epirusi és thessaliai birtokai az ő tulajdonaikká lesznek Minden szökevény foglalót és havidijat kap s jövője biztosittatik, stb.“ Az epirusi főutakat bizonyos pontokon egy tiszt alatt 40 ember szállja meg. E rendszabály oda mutat, hogy Omer basa előre akar nyomulni s szem előtt tartja, hogy öszszeköttetése a birodalom belsejével biztosítva legyen. A főhadiszálláson nagy tevékenység uralkodik. Omer basa maga naponkint 8 órát dolgozik, pedig ő már 67 éves. Mit dolgozik? azt természetesen nem közölhetjük, annyit azonban mondhatunk, hogy kitűnő haditerv dolgoztatott ki. Az öreg serdar tudvalevőleg jó stratégista, azonkívül ügyes segédei vannak: francziák, lengyelek és magyarok képezik törzskarának legjobb erőit. A fegyelem a hadseregben rendkívül szigorú. A katonák magaviselete is kifogás4 órakor megnyílt! Már most az a kérdés, hogy minő eredményt várhatunk a konferencziától? Ezen kérdésre feleletül szolgálhatnak az európai sajtó némely irányadó lapjainak nézetei. A „Nordd. Alig. Ztg.“ sötét nézetnek tartja azon lapok véleményét, a talán. Január 1-től kezdve az egész hadsereg melyek szerint nem vezetend eredményre a közemberek úgy, mint a tisztek — kétszeres zsoldot kap. (Részletes tudósítások és okmányok.) Közöltük volt lapunkban Hobbart basának a syrai praefectusához intézett levelét. Jelenleg előttünk fekszik a görög válasz, s a további levelezés Hobbart és a görög praefectus között. Első ide vonatkozó irat a praefectus felelete Hobbart basának azon felhívására, hogy az „Enosis“ ügyében egy bizottság hivassák össze. A felelet így hangzik: Hobbart basa ellentengernagyhoz, 1868. deczember 14. Mai napon kelt iratára válaszolva van szerencsém tudatni önnel, hogy miután nem tartom magam illetékesnek ily nagy fontosságú ügyben saját felelősségemre intézkedni, rögtön egy gőzöst indítok Athénbe, hogy az ön kívánatot a görög kormány elé terjeszszem, melynek határozatát sietni fogok önnel tudatni. Egyszersmind felkérem önt, legyen meggyőződve, hogy amennyire csak tőlem függ, az „Enosis“ gőzös nem fogja elhagyni a syrai kikötőt. — Darcopulo, a Cycladok praofectusa. A porta tengernagya erre következőleg válaszolt: APN1. A Cycladok prefectusa ő méltóságához 1868. decz. 14. Uram! Van szerencsém méltóságod értesiteni levelének vételéről, köszönetemet fejezvén ki azon gyorsaságért, melylyel ön ez ügyben eljárt. Olajkonferenczia. Szerinte a hatalmak közvetítési kísérletének eredménytelensége azon harczvágyó török körök értelmében történnék, amelyek a „Turquie“-t használják közlönyül. A „Times“ egy nevezetes czikket közöl, amelyben sürgeti az angol kormányt, maradjon meg a párisi szerződés által megpecsételt s Törökország fentartására nézve kedvező politika mellett. „Ha e politika öszszeférhetlennek bizonyult volna a török birodalom lakosainak érdekével — írja a „Times“ — ha Törökország nem teljesítette volna azon kötelességeket, amelyek minden kormányra nézve szabályozók, akkor nem bírhatná Angolországot egy élhetetlen állam fentartására sem az orosz túlsúly miatti aggodalom, sem valami más tekintet. Megfordítva állván a dolog, biztosítási szerződés nélkül is kötelesség tartózkodni olyatén cselekménytől, amely a Porta megbuktatására céloz, miután Oroszország húzná főleg a hasznot ezen katasztrófából. Ma a görögök a támadók, s czéljuk: kezökbe keritni a hatalmat kelet keresztyénei fölött s felállitni a byzanti császárságot. Mindazonáltal nevezetes körülmény, hogy a törökországi keresztyének a görögök hatalmának lerázására törekesznek inkább, mint a török uralom alól való szabadulásra. Ennélfogva az utolsó A konferenczia jan. 9-én délután 14