1924, Posta (Magyar Királyi Posta Rendeletek Tára, 1924. 1-77. szám)
1924-06-16 / 44. szám
44. szám 253 Ha a címzett hatóság, hivatal vagy hivatalos közeg arról győződik meg, hogy a feladó magánfél valamelyik törvényre, vagy rendeletre hivatkozással visszaélve, avagy hivatalos felszólításra magánügyben jogtalanul adta fel levélpostai küldeményét bérmentetlenül, az esetről a boríték csatolása mellett az illetékes postaigazgatóságot értesíti, amely a díj beszedése és a jövedéki áthágás megtorlása iránt intézkedik. Ugyanezt az eljárást kell követni akkor is, ha valamely hatósághoz, hivatalhoz beosztott egyén magánlevelezést hivatalosként, avagy a hivatalos levelezések között továbbítana. Az átalányt fizető szerv részére magánfél által nem hivatalos felszólításra bérmentetlenül vagy elégtelenül bérmentesítve feladott küldemény után a hiányzó díjhoz a szabályszerű pótdíjat is hozzá kell számítani és az egész összeget a feladótól utólagosan akár kényszer útján is beszedni, mely célból a címzett szerv a borítékot (levelezőlapot elintézés után), amelyre a feladó nevét és pontos címét feljegyzi, — a kézbesítő postahivatalnak átszolgáltatni köteles. Valamely hatóság által feladott átalányozott levélpostai küldeményt sem a kézbesítéskor, sem visszakézbesítés esetén portóval megterhelni nem lehet. (Kivétel a 4. §. 8. bekezdésében említett eset.) 4. §. Az átalányozott küldemények feladása. Az átalányozási rendszerbe tartozó minden hatóság stb. az átalányozás alá eső küldeményeit lapszámozott és a felvevő postahivatal által hitelesített postai feladókönyvvel a felvevő postai alkalmazott kezeibe adva köteles postára adni. Ilyeneket tehát a levélgyűjtő szekrényben elhelyezni nem szabad. A feladásnak rendszerint ugyanannál a postahivatalnál kell történnie. Kivétel csak oly helyeken lehet, ahol több postahivatal működik s az egyik meghosszabbított felvételi szolgálatot tart, vagy attól a hivataltól a levelezést gyorsabban továbbítják, mely esetben ennél a hivatalnál is történhetik a feladás. A feladókönyv hitelesítési záradéka, amelyet a felvételnél rendszerint igénybevett postahivatal ír a könyvbe, tünteti fel azt a postahivatalt (hivatalokat), ahol a küldemények feladhatók. A hitelesítési záradékot értelemszerűen a következő minta szerint kell szövegezni: „Ez a 98 oldalas postai feladókönyv a debreceni m. kir. államépitészeti hivatal átalányozott közönséges (3—72 oldal) és ajánlott (73—98 oldal) levélpostai küldeményeinek a debreceni 1. és 2. számú postahivataloknál való feladására szolgál. Debrecen 1, 1924. évi jun. 24. N. N. hivatalvezető.“ A lapszámozott feladókönyvet a feladó maga állítja vagy állíttatja elő s annak következő hasábokat kell tartalmaznia: folyószám, postára adás napja, ügyszám, címzett neve, rendeltetési hely, az ajánlási könyvben (részében) külön hasáb az ajánlási ragszám bevezetésére, úgy a közönséges, mint az ajánlott levélpostai küldemények feladókönyvében (részében) külön hasáb az esetleg lefizetett díjak (express) beírására és végül külön hasáb az átvételi keltés elismerés bejegyzésére. A közönséges levélpostai küldeményeket a feladókönyvbe egyenként, vagy darabszám szerint lehet beírni, míg az ajánlottakat tételenként a címadatokkal együtt kell bevezetni. Közönséges és ajánlott levélpostai küldeményeket elegyesen nem szabad a postai feladókönyvbe beírni, hanem az ajánlott küldeményeket a nem ajánlottaktól elkülönítetten, vagy a postai feladókönyv külön e célra fenntartott részébe, vagy külön hitelesített feladókönyvbe kell bevezetni. A küldeményeket a feladókönyvbe a feladónak kell bevezetnie, a felvevő postai közegnek ezt nem szabad megtennie. Az átalányt fizető hatóság stb. által a levélgyűjtő szekrénybe való helyezés utján feladott levélpostai küldeményt, ha felszerelés tekintetében kifogás alá nem is esnék, a posta „Levélgyűjtő szekrényben találtatott“ felírással látja el s a viteldíj kétszeresével, mint portóval terheli meg. Ezt azonban nem a címzettől, hanem a visszakérendő boríték alapján attól a feladótól szedi be, aki az átalányozás kedvezményében részesülő küldeményt levélgyűjtő-szekrénybe helyezte el, ahelyett, hogy szabályszerűen feladókönyv mellett adta volna fel. Ha átalányozott küldemények feladókönyv nélkül vitetnének a postára, a posta azokat, mint átalányozottakat nem fogadja el, hanem csak a szabályszerű viteldíj lerovása után veszi fel. Kivételesen feladókönyv használata nélkül akár a felvevő tisztviselő kezeihez, akár levélgyűjtő-szekrény útján adhatják fel közönséges hivatalos levélpostai küldeményeiket a hivatalos kiküldöttek, valamint azok a magánfelek is, akik hivatalos felszólításra intéznek levelet az átalányozásban résztvevő hatósághoz stb.-hez. Ezeknek a levélpostai küldeményeknek a díjai a kiküldő, illetve felszólító hatóság által fizetendő átalányában benfoglaltatnak. Ha a kiküldött az ilyen küldemény postára adásának tanúsítását kívánja és nem volna állandóan használt feladókönyve, úgy ennek beosztásával azonos beosztású papírlapra, melyet „Feladási lap“ felirattal lát el, feljegyzi a küldemény azonossági adatait. Az átvételt a felvevő postahivatal ezen ismeri el, az ajánlott kül •