1929, Posta (Rendeletek Tára a Magyar Királyi Posta részére, 1929. 1-48. szám)
1929-06-28 / 23. szám
23. számú állapodás értelmében úgy a tavaszi, mint az őszi menetrendváltozásokra vonatkozó előzetes tárgyalásokat az üzletvezetőségekkel az igazgatóság folytatja. Evégből a máv. üzletvezetőségei a tervezett változásokat közlik az érdekelt postaigazgatósággal, amely a saját vonalait érdeklő fenntartásokra, egyes vonatoknak levélposta-szállításra való felhasználására, valamint akkor, ha a meglévő vonatok közlekedési rendjében lényegesebb eltolódás nem történt, a vonatokban a postakocsi szállítására is az üzletvezetőségekkel az előkészítő tárgyalások alkalmával megállapodhatik. Egyéb változásokat azonban — még a megállapodás létesítése előtt — a postavezérigazgatósággal haladéktalanul közölni kell. Egyebekben a menetrendváltozással kapcsolatban a vonatoknak posta szállítására való felhasználása módjáról továbbra is a postavezérigazgatóság intézkedik. Az igazgatóság a menetrendváltozásokkal összefüggő részletes intézkedéseknél az 1929. évi március hó 22-én kelt 12.200/1929. számú rendeletben foglalt utasítások szerint járjon el. Nevezetesen a) a rovatolási változások a folytatólagosan kiadott rovatolási pótkimutatásokban közlendők a társigazgatóságokkal, a budapesti mozgópostafőnökségekkel és a budapesti 72. és 741. számú hivatalokkal, b) a menetrendváltozásnál érdekelt hivatalok (postaügynökségek) összes (közúti, pályaudvari, levélgyűjtő, kézbesítő) járatainak járatjelzőit, a hivatalok szolgálati átnézetét, rovatolási kimutatásait, nagyobb hivataloknál a közvetítésre kerülő zárlatok kimutatását, a vasúti menetek jegyzékelési mintáit, valamint a mozgó- (kalauz) posták rovatolási kimutatását újból ki kell adni, mégpedig oly időben, hogy a változásokat a személyzet még idejekorán elsajátíthassa. A székesfővárosi postahivatalokat — a rovatolási kimutatáson adott irányítási utasításon felül — még el kell látni az ország valamennyi postahivatalát felölelő, a menetrendváltozások alkalmával lehetőleg átdolgozott, a levél-, érték- és csomagküldemények irányítására vonatkozó kimutatásokkal. Minden postahivatal (postaügynökség) részére, amely naponként egynél több hivatallal áll rovatolási összeköttetésben, a rovatolási kimutatáson irányítási utasítást is kell adni. A felsorolt járati okmányok a P. U. Sz. rendelkezéseinek megfelelően és a postavezérigazgatóság által leadott járati segédokmányok mintájára és az azokban foglaltak szigorú szem előtt tartásával állítandók ki. A menetrendváltozással kapcsolatban a fürdő- és nyaralóhelyek postahivatalainak járati szolgálatára (gyűjtés, indítás, érkezés, kézbesítés) fokozott figyelmet kell fordítani. Erre nézve az igazgatóság készítsen tervezetet s mindarra nézve, amit saját hatáskörében nem valósíthat meg, idejében tegyen előterjesztést. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy a menetrendváltozásokkal kapcsolatos mindennemű berendezésnél a legnagyobb takarékosságot tartsa szem előtt. Az ú. n. kisegítő menetek vasárnapon és munkaszünetes ünnepnapon nem indítandók, továbbá nem szabad utaztatni — a Hegyeshalom—Budapest 52. sz. mp. kivételével — a Budapestre vasárnap reggel érkező mozgópostákkal a leadási szolgálatot végző tisztviselőket sem. A mozgó (kalauz) postai utazó személyzet útiilletményeinek összegére és számítására vonatkozóan az 1926. évi május hó 24-én kelt 17.946/926. sz., illetőleg az P. R. T. 1926. évi 64. számában közzétett 135.361. számú rendelet a mértékadó. A mozgópostai órapénzek kiszámításánál elvül szolgáljanak a következők: Mindenekelőtt a távollét (kimaradás) időtartama számítandó ki, amely a személyzetnek a kocsiba szállásától a mozgó (kalauz) postai menetnek a kiindulási állomásra való menetrendszerű visszaérkezéséig számít, úgy azonban, hogy a maradék percek teljes órának egészíttetnek ki. Ezután a végállomáson pihenőre fordított fenntartási idő számítandó ki, amely fenntartás nem más, mint a vonatnak a végállomásra való menetrendszerű érkezésétől a kocsiba újból való beszállásig számított órák összegéből alakult időtartam. A pihenő időtartamnál abban az esetben, ha az órák összege nem kerek óraszám, a megkezdett 45 perc és azon aluli percmennyiség nem számít pihenésnek, vagyis ez esetben csak a kerek óraszám veendő pihenő időnek, a 46 percen felüli percmennyiség azonban pihenő órára kerekítendő ki. A távolléti időtartamból a kikerekített pihenő órák levonása után fennmaradt óraszám adja a munkában töltött órák számát. A késedelmi órapénz számítására a P. R. T. 1910. évi 24-ik számában közzétett 2812. sz. rendelet az irányadó.