Postás Közlöny, 1945
1945-08-01
.aJOR MAGYAR POSTÁSOK ORSZÁGOS SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA A DEMOKRÁCIA ÚTJÁN Irta: Szentpéteri József szakszervezeti elitök. Hála a Szövetséges Nemzeteknek és a dicsőséges Vörös Hadseregnek, hogy hazánkat felszabadítva elűzték ellenségeinket, s megsemmisítették a magyarságot tönkretevő fasiszta, nyilas uralmat. Hazánkat feldúlták, sorsunkat ferde vágányokra vezették. De mi nem csüggedünk, mert a szabadság megadta részünkre a jogot az új élethez. Megadta, most már csak rá kell lépnünk a helyes útra, mely minden dolgozót elvezet az igazság sziklaszilárd alapjára felépített életnek kapujához. Ez az út pedig a • szabadság jegyében fogant •A demokrácia útja. Mi, magyar postások pedig megértve az idők szavát, régi életünk osztályszakadékait betemetve, a vihar által szétszórtak felkutatására, tömörítésére és a magyar demokratikus élet kiépítésére hívjuk a szaktársakat és szaktársnőket, hogy az osztálynélküli demokratikus postásság életét szebbé és boldogabbá tehessük. A Magyar Postások Országos Szabad Szakszervezete, mely a romok közötti úton, ha bukdácsolva is, de rendíthetetlenül halad a cél felé, rövid, de harcos életével már több ízben is tanúbizonyságát adta annak, hogy érdekeink kiharcolását osztatlan erővel képviseli és a már kiküzdött érdekeinket maradéktalanul meg is védi. Hogy a még előttünk álló nehéz harcokat, mindannyiunk érdekében sikeresen megvívhassa, hogy a fizikai romokon túl, a szellemi romokat is virágzó, termékeny televénnyé változtassa, formálhassa, szükségünk van minden demokratikusan gondolkodó szaktárs és szaktársnő segítőkészségére, hogy egységes munkálkodásunk ereje, termékenysége és haszna mindannyiunk boldogságának alapja legyen. A Magyar Postások Országos Szabad Szakszervezete abból a célból, hogy a vidéki szaktársaktól való eddigi elszigeteltségét megszüntesse és velük a szoros kapcsolatot fenntarthassa, felvilágosító, nevelő és harcos szakszervezeti lapot indít úttnak, mely a postások kezében harcos fegyver, védelemben pedig pajzs kell, hogy legyen. . E lapon keresztül, mely a Magyar Postások Szabad Szakszervezetének céljáról, munkájáról, tagjainak felvilágosításáról, neveléséről, harcairól és jogainak védelméről van kivaltva tájékozást nyújtani, kérem és hívom a vidéki szaktársakat és szaktársnőket, hogy, mint a budapesti szaktársak és szaktársnők tömörüljenek és megbízottaik útján kapcsolódjanak be a szakszervezeti életbe, hogy erőink egyesítésével az életjogokért folyó harcot intenzívebben folytathassuk. Annak a harcnak a kimenetele pedig, amelyet egyesült erővel folytatunk a demokratikus magyar élet kiépítéséért, egy cseppet sem kétséges. Mégis folynia kell mindaddig, amíg vakból a reakciónak fizikai és szellemi támadásai felismerhetők lesznek. A Magyar Postások Országos Szabad Szakszervezete szakmai képviselet, melynek keretében együtt küzd a szociáldemokrata, a kommunista kisgazda és a polgári parasztpárti szaktárs éppen úgy, mint a még ez időszerint párton kívül álló szaktárs vagy szaktársnő. A Magyar Postások Országos Szabad Szakszervezetéből tehát nem hiányozhat senki, mert itt nem egy párt, nem egy ember, hanem minden magyar postás sorsáért féljük a harc . A magyar postás társadalom évtizedeken keresztül a reakciós kapitalista kormányok igáját nyögte. Az új demokratikus élet lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy erőinket összefogva küzdhessünk jogainkért. E küzdelemben mindenkinek részt kell vennie, hogy egységes akaratunk sziklaszilárd támasza legyen minden jogos követelésünknek. E harc jegyében indítjuk útjára szakszervezeti lapunkat, e harcra hívunk minden szaktársat és szaktársnőt és ígérjük, hogy mindig velük és jövőjükért küzdünk. És jön világosság!“ Amikor a gyötrelem országútját jártuk s körülöttünk a reménytelenség sötétsége honolt, és már azt hittük, hogy nincs tovább, egy idézet jutott az eszünkbe: „Ember, küzdj és bízva bízzál!“ —, és ez a szerencsétlen, meggyötört magyarságküzdött és bízva bízott, és nem hiába, mert az ige testetütött, és lön világosság. Lön világosság és e fénynél megdöbbenve látta meg minden becsületes magyar ember, hogy a keresztek jegyében eljegyzett szellemi és lelki sötétség alatt, mily rettenetes pusztítást végeztek hazánkban, nemzeti életünkben és embertársaink lelkében azok, akink magukat a nemzet szocialistáinak s a szebb, hol tovább jövendő megvalósítóinak vallották. Hazánk romokban. Ezer évünknek minden kultúrafiktatása elpusztítva. Mezőgazdaságuuk, iparunk s kereskedelmünk tönkretéve, kifosztva, nincs má-' sunk, mint fanatikus há- tünk, hitünk és bizorral-j műnk egymásban, erőink- ben. Hisszük, hogy a múlt szervedéseiben, gyötrelmeiben összekovácsolódott minden becsületes ember lelke és a múltban félre- vezetett, de az újjászületett demokrácia tüzébel megtisztuló magyarság — a polkiol zsoldosai által földig rombolt, magyar élet romjaiból kiemelkedve — egységesen hozzáfog az építő munkához-Társadalmi életünkben a tisztulási folyamat most tart. Mindazok, akik egyéni célok s érdekek szolgálatában, vagy nemzetiségi, illetve vallási sovinizmustól elvakulva, az ezeréves „magyargyilkos germanizmus szolgálatába álltak, felelnek bűneikért. Felelniük kell és felelni is fognak, mert a bűn után bűnhődés jár, amit a törvény szab meg, ezt kívánja a nemzet és a dolgozó magyarság egyetemes érdeke. Azonban nem szabad megengednünk, hogy vélt, sok esetben meg sem történt sérelmek, azonkívül az egyéni bosszúk alapján megindult hajszák nyomán szakadás álljon be az egymásra talált dolgozó társadalom lelkében. A fájó sebeket enyhítse, gyógyítsa be a boldog jöv vendőbe vetet hitünk azon tudata, hogy — a múlt antiszociális népelnyomó rendszerének bűnén és el-követett borzalmain okulva — az átaluunk felépített boldog jövendőben min-dig egy utat járva fogunk élni és dolgozni hazánkért, mindannyiunkért Ebben az újjászülető hazában többé ne legyenek grófok és zsellérek, kegyelmesek és szolgáik, fajkutatók és hitvitázók, hanem legyenek a szabadság fényénél egymásra talált, a hazáért és a közösségért minden áldozatra kész magyarok. Mi postások pedig szintén hitet teszünk hogy minden erőnkkel, mindent vállalva csak egy cél fog lebegni előttünk: felépíteni a rombadöntött magyar hazát és a szétdúlt családi otthonokat. És ha mindazok, akik a magyarföldöm élni akarnak, kiveszik részüket a magasztos munkából, akkor a romok felettki fog sarjadni a magyar jövendő világa: a demokrácia alapjára felépített ,független Magyarország és — minden becsületes dolgozó jutalmául — a szabadságjegyében fogant, igazság és egyenlőség alapján álló Szabó József Arccal a posta felé adta : Kosza István Visszhanszzuk az ország? az újjáépítők kalapácsának zenéjétől, mindenki, aki becsületesen demokratikus magyar, ma erejét megfeszítve dolgozik a fasiszták által szétrombolt magyar ipar, közlekedés és posta újjáépítésén. Kétségtelen, hogy a vasutasok jó hírnevüket tetemes mértékben emelték azokkal a ragyogó eredményekkel, melyeket az újjáépítési versenyben elértek. A postások kissé háttérbe szorultak, kevesebb 670 esik róluk, pedig itt is vannak eredményeik. Mi az oka a lemaradásnak? Kétségtelen, az a nem egészséges hely