Postás Közlöny, 1947
1947-03-01
POSTÁS KÖZLÖNY A POLUS SZAKSZERVEZET HIVATALOS LAPJA A postások megtették kötelességüket Gyurkovics Károly elvtárs beszéde nemzetgyűlésen Az ország felszabadulása után a posta dolgozói áldozatkész munkával láttak hozzá a háború és a fasizmus okozta károk megszűntetéséhez, a postai üzem újjáépítéséhez. Mi, postások tudjuk, hogy ezt a munkát jól végeztük el. Most Gyurkovics Károly elvtárs, szakszervezetünk elnöke a nemzetgyűlés előtt mutatott rá a postások jól végzett eredményes munkájára és azokra az áldozatokra, melyeket a postások a boldogabb magyar jövendőért, a szabad, demokratikus Magyarország felépítéséért hoztak. A nemzetgyűlés február 27-i ülésén a közlekedésügyi minisztérium költségvetésének tárgyalásához Gyurkovics Károly elvtárs, mint a postás dolgozók legilletékesebb képviselője szólt hozzá. Beszéde elején hangoztatta, hogy nem akarja a postásokat a többi dolgozó fölé emelni, de kötelességének tartja, hogy a postások áldozatkész és eredményes munkájáról a szemlét gyűlést tájékoztassa. A magyar posta valamikor világhírű volt, — mondotta Gyurkovics elvtárs — megtörtént az a különleges eset, hogy Amerikából jött a levél „Kovács Istvánnak, Budapestre a Magyar Posta pedig a sok Kovács István közül az utcanévvel el nem látott levelet annak a Kovács Istvánnak, kézbesítette, akinek címezve volt. Ilyen legendásés híres volt a Magyar Posta és mi azt sikáljuk, hogy a demokratikus Magyarországnak hasonlóan világhírű postája legyen. Természetesen a világhírű magyar posta felett sem múlt el nyomtalanul a háború iszonyatos pusztítása. Addig, amíg békében 2742 postahivatal működött, a felszabaduláskor ezeknek csak 3 százaléka volt üzemképes. A gépjárműállomány teljesen elpusztult, a mozgópostakocsik 90 százaléka, a postaállomások lovai, majdnem összes kocsijai elpusztultak, a terepük romhalmazzá vált. Ma a posták 95 százaléka működik és az év végére valamennyi üzemben lesz. A mozgókocsik 98 százaléka, a gépjárművek 50 százaléka pótoltatott az 1938-as állapothoz viszonyítva. A lovaskocsik, kézikocsik, kerékpárok száma pedig már meghaladja az 1938-as létszámot.A lóállomány 70°/%-a pótolva van. Műszaki téren a légvezetékek, a távíró és távbeszélőhálózat 70 százaléka, a helyi kábelhálózat 60 százaléka, a távkábelhálózat 80 százaléka, az erősítő állomások és műszaki berendelések 85 százalékát részben elpusztították vagy nyugatra szállították. Az automata távbeszélőközpontok elpusztultak. A 129.000 állomást befogadó 712 automataközpont közül teljesen megsemmisült, a József, a Lipót és a Krisztina központ és nagyon sok mellékközpont. Eddig helyreállíttatott a légvezetékes hálózat 80 százaléka, a budapesti hálózat 90 százaléka, a vidéki városok kábelhálózatának 90 százaléka. Budapesten 65.000 előfizető van már eddig bekapcsolva, a vidéki távbeszélőközpontok 1881-es létszáma közül 1856 már üzemben van. Felépült a Budapest II. műsorszóró adó 150 méteres és a Budapest I. adó 314 méteres antennatornya. Ezt az eredményt csakis a posta személyzetének, munkásainak áldozatos munkája tette lehetővé. A postai intézmény dolgozói becsületesen, férfiasan a demokrácia iránti hűségükről téve bizonyságot száz százalékig megtették kötelességüket. Irgalmatlan nehéz körülmények között, fogvacogva, jéghideg munkahelyeken rongyoskodva, éhezve, dolgoztak, de szegényen, fázva és éhezve felépítettük az új, demokratikus Magyarország postáját. A folyó költségvetési év első öt hónapja 104 millió kiadással szemben 110 millió bevételt mutat fel, tehát a posta a közé a kevés állami üzem közé tartozik, mely ma sem dolgozik ráfizetéssel. A postának és a posta alkalmazottainak az a kérése, hogy a posta bevételi többleteit ne vigyék el, hogy tökéletesen újjászervezhessék ezt az intézményt, hogy feladatainak százszázalékig megfelelhessen, majd arra az időre, amikor gazdasági életünk, kereskedelmi életünk annyira fejlődik, hogy a posta intézményére rendkívül fontos feladatok hárulnak. Rengeteg sok kívánni való van a posta hivatalaiban és üzemeiben dolgozó személyzet rendelkezésére álló higiénikus berendezések tekintetében. Hállóhelyeik egészségtelenek. Olyan levegőben és olyan feltételek mellett kell a posta dolgozóinak dolgozatok, amilyenek között egy modern ország nem engedheti az embereit dolgozni. Ezután rátért Gyurkovics elvtárs a postamesteri személyzet államosításának kérdésére. Elodázhatatlan kötelessége a kormányzatnak a postamesteri személyzet államosítása. Egyedül Magyarország az ahol ez a középkori delizsánszos rendszer csökevénye még megmaradt. A demokratikus kormány vette magának azt a fáradtságot, hogy ezt a középkori csökevényt kiirtja, modernizálja és a postamesteri alkalmazottakat államosítja. Ezzel tökéletesebbé teszi ezeknek a szerveknek a működését és kiemeli ezeket az embereket abból a szörnyű szociális elnyomottságból, amelyben a postamesterek, postamesternők és a postamesteri alkalmazottak szenvednek. A posta dolgozói száz százalékig megtették kötelességüket, megtették pedig azért, mert az volt az érzésük és az volt a szándékuk, hogy ahelyett a világ helyett, mely egy emberöltő alatt most már kétszer ilyen nyomorúságba és szenvedésbe taszította a postásságot, egy újabb világot, egy tisztességesebb világot segítsenek építeni ebben az országban. Kovács István nemzetgyűlési képviselő beszédével kapcsolatban Gyurkovics elvtárs a következőket jegyzi meg: Ha a történelem kereke úgy fordul, hogy a szocializmus felé megy, akkor úgy is hiába akarunk a történelem kereke elé állni, mert a történelem kereke irgalmatlanul keresztülgázol azokon, akik előrehadadásában meg akarják gátolni. Kovács István beszédét ezzel fejezte be: éljen a magyar szabadság, éljen a haza. Én ehhez csak azt tehetem hozzá: a jövő évben lesz száz éve annak, hogy ezeknek az eszméknek, melyeket a Kossuth nóta fogalmazott meg, valósággá kellett volna válniok. Száz év alatt nem volt a magyarnak szabadsága ebben az országban és száz év óta ténfergett hazájában szabadság és jog nélkül a magyar nép. Én tehát beszédemet azzal fejezem be, hogy éljen a magyar nép soha el nem idegeníthető szabadsága, éljen a magyar dolgozó nép demokratikus jogot, békét, kenyeret biztosító magyar hazája. ■■■»«■■■■■•■■a TILTAKOZUNK...! A szakszervezet központi vezetősége 1947 január napján foglalkozott a leleplezett összeesküvéssel. Egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el, s utasította az elnökséget, hogy a határozatról a Szakszervezeti Tanácsot, a Miniszterelnökséget és a Belügyminisztériumot értesítse. A szakszervezet elnöksége a következő szövegű tiltakozást küldötte el : A Magyar Postások Országos Szabad Szakszervezetének központi vezetősége a legmélyebb felháborodással vette tudomásul és ítéli el a magyar nép elleni aljas összeesküvést. A magyar posta dolgozói nevében legőszintébb elismeréssel adózunk az államvédelmi szervek éber és eredményes munkájának. Követeljük az országvesztő, népnyomorító Horthy-diktatúrát visszaállítani akaró összeesküvők legszigorúbb megbüntetését és a hasonló szervezkedések megakadályozására megelőző intézkedések foganatosítását. Budapest, 1947 február 19-én. Elnök Főtitkár Postaalkalmazottak illetményeinek és nyugellátásának rendezése A Magyar Postások Országos Szabad Szakszervezetének a posta vezetőségével együtt legutóbbi időben elért legnagyobb sikere a postaalkalmazottak illetményeinek és nyugdíjának legújabb szabályozása. Nem kívánunk rámutatni azokra a nehéz tárgyalásokra és szellemi harcokra, melyek a rendelet életbelépését megelőzték. Csupán röviden, néhány sorban az elért eredményekről számolunk be az alábbiakban. Az illetményrendezés lényege annak elismerése, hogy a postaalkalmazottak súlyos és felelősségteljes munkát végeznek és munkájukkal nagyban hozzájárulnak az ország jólétének felemeléséhez. Épp ezért jövőben a vasutassággal egyenlő illetményben részesülünk és ez az illetmény egy fizetési osztállyal magasabb illetménynek felel meg, mintha más közszolgálatban volnánk. A rendelkezés előnye egyrészt, hogy jelentősen magasabban kezdjük a szolgálatunkat, mint amilyent az előző illetményrendelet biztosított, másrészt pedig fokozatos előlépést biztosít mindnyájunk számára oly módon, hogy 35 évi szolgálat után mindenki automatikusan elérheti szakára nézve megállapított legmagasabb fizetési fokozatot, nevezetesen a fogalmazási és mérnöki szakon az 5. fizetési fokozatot, a számvevőségi és forgalmi szakon a 7. fizetési fokozatot, a műszaki üzemi és kezelési szakon a 9. fizetési fokozatot, a műszaki segédszemélyzet és altiszti szakon a 11. fizetési fokozatot, betanított és távirdamunkási szakon a 13-ik, illetve a segédmunkási szakon a 18. fizetési fokozatot. Az automatikusan elérhető fizetési fokozaton felül személyi kiválasztás alapján külön kinevezésnek van még helye a rendeletben részletesen felsorolt fizetési fokozatokba. Az egyes fizetési fokozatokból a rendelethez csatolt táblázatban feltüntetett 3, illetve 2 évi várakozás után következő fizetési fokozatba lépünk elő. Ez alól az általános szabály alól a mozgópostakezelők, fémcsiszolók, hegyesztők, ólommal és savakkal dolgozók képeznek kivételt, akik minden fokozatban csak 2 évi várakozási időttöltenek el, amíg ebben a munkakörben állandóan foglalkoztatva vannak. A rendelet értelmében a postavezérigazgatóságnak minden postai alkalmazottat a rendszeresített új fizetési fokozatokba be kell sorolni. Értesülésünk szerint a vezérigazgatóság e munkálatokat már meg is kezdte és előreláthatólag mind a 22.000 besorolásra váró alkalmazottunk besorolása két hónap alatt meg is történik. A besorolás a szolgálati táblázatok, illetve a volt órabéresekre bekért besorolási lapok alapján történik, a beszámítható szolgálati idő figyelembevételével. E besorolás folytán azonban senki sem kerülhet alacsonyabb fizetési fokozatba, mint amilyent szerzett jog alapján, vagyis legutolsó kinevezése, illetőleg előlépése alapján a rendelethez mellékelt összehasonlító táblázat figyelembevétele mellett már elért. A besorolások végrehajtása során a 17.életév betöltése után megszakítás nélkül eltöltött szolgálati időt a nyugdíjtörvény szabályai szerint kell alapul venni, úgy hogy a szolgálatbalépés éve teljes évnek számít. A hadiéveket a csapatkedvezményeket és tanoncidőt a besorolásnál figyel