Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-16 / 137. (2950.) szám
* laÍxka £ lmM 1 Kommunista propaga letartóztatták a tembergi állami színház igazgatóját és két színészét Két forradalmi tendenciájú dráma előadása és egy kiáltvány aláírása keverte a színigazgatót a kommunistaság gyanújába Varsó, június 15. Lembergben tegnap feltünésrt keltő letartóztatásokat foganatosított a politikai rendőrség. A kommunista párt földalatti munkájában valló részvétel és kommunista propaganda gyanújával letartóztatták a leomibeTrgi állami színház igazgatóját, Leo von Schillert és két színészét. Schiller nemrégiben még egy moszkvai színházait igazgatott, szakkörökben kitűnő hírnévnek örvend s egyike Lengyelország nagystílű modern rendezőinek. A kommunista propaganda vádját azzal zúdította magába a színigazgató, hogy a lembergi színpadon előadatta egy orosz írónak kínai tárgyú, forradalmi tendenciájú drámáját, azonkívül színre hozott egy száz év előtti drámát, amelyben a cenzúrahatóságok utólag ügyesen leplezett kommunista tendenciát véltek felfedezni. Ezeken kívül rovására írják még a színigazgatónak, hogy aláírt egy nyilvános kiáltványt, amelyet a lengyel pacifisták egy Genfben összehívandó háborúelenes kongresszus érdekében bocsátottak ki- A kiáltványt egyébként Romaim Rolland és Einstein tanár, valamint az európai szellemi élet más prominensei is aláírták. KOMMENTÁROK • A SZÁZÉVES VÁROS Kissé korainak látszik a csikágói világkiállítással foglalkozni ezerkilencszázharminckettőben, amikor csak harmincnchháromban tartják meg és egyelőre Délnyugatamerika konkurrenciája a beszédtéma: a los-angelesi olimpiász, de odaátről már most oly kábító hírek érkeznek a világkiállítás előkészületeiről, hogy lehetetlen kitérni az amerikaiak erőfeszítései elől. Mert erőfeszítések. A yankeek mindenáron be akarják bizonyítani, hogy a prosperitás élő valóság s a gazdasági krízis csak nátha és köhécselés, ami két-három év alatt elmúlik. A csikágói világkiállításon a saját nagyságuk és hatalmuk emlékművét akarják megteremteni s nem félnek attól, hogy a dolog tényleg emlékmű lesz: az elmúlt nagyság és hatalom monumentális sírköve. Csikágót, a legamerikaibb várost választották. Newyork nem százszázalékosan Amerika, mint ahogy kikötőváros sohasem lehet egy ország vagy birodalom tipikus kifejezője. Newyork Európa kapuja, túl régi, túl nemzetközi, távolról sem oly lezárt amerikai egység, mint Csikágó. A világkiállítás városa 1833-ban keletkezett. Ma négymillió lakosa van. Legöregebb háza hatvan éves, legöregebb lakóira száztizennyolc — még emlékezhet, amikor vad trapperbandák és utolsó mohikánok száguldoztak át a város helyén elterülő „kietlen pusztaságon", vadállatok bőgtek az erdőben, liánok lógtak le az ősi fákról és a mocsaras rengetegekben csak puskás, bowie-késes és tornaibankos Old Shatterhandek közlekedhettek. Még kezdet erre, s ennek ellenére titokban emlékeláthatja, hogy a rézbőrük, a mérgeskígyók, az emberelők világában száz évvel ezelőtt ugyanezen a helyen nagyobb volt a közbiztonság, mint ma, az ötvenemeletes paloták és a negyven kilométeres sugárutak Csikágójában, mert az indiáni főnökök nem küldték az embert oly könnyen az örök vadászmezőkre, mint Al Capone bandái. Az a gigantikus borzalom, ami ma a Michigan tó partján áll, a világ nagyságra nézve ötödik városa és száz éves. Nem nagy idő, ha meggondoljuk, hogy Franciaországban egy délvidéki kisváros nemrég ünnepelte fennállásának kétezredik évfordulóját s a polgármester ünnepi beszédében büszkén megállapította, hogy a polgárok még ma is azt a hidat használják, amit Traján római császár építtetett; az egyik utca kövezetét nem cserélték ki a trubadúrok óta s még kitart négy-ötszáz évig, a város falai és erődtornyai kitűnő karban vannak és sikeresen megvédhetnék a lakosságot ellenséges haderő elől (föltéve, hogy az ellenség ifjakkal, kardokkal és arkubalisztákkal fölfegyverkeztve érkezik a falak alá, nem másképp.) A hid római, a templom román, a városháza bárok s csupán a kaszárnya vadonatúj: Napóleont építtette. A városkának ezer év előtt háromezer lakosa volt, ma ugyanannyi, ezer év előtt ugyanannyi botrány, házasságtörés, gonosztett, szenzáció történt, mint ma, az események stílusa sem változott, semmi, semmi , s a polgármester hőn óhajtotta, hogy újabb ezer évig ismét ne változzék meg semmi a városban. * Csikágó nem törekszik az abszolút változatlanságra. Száz év előtt nem létezett s lehet, hogy száz év múlva újra nem fog létezni. Létét és mentalitását most világkiállítással is dokumentálja. Hadd lássák az emberek, mit jelentett a huszadik század harmadik évtizedében Amerika s az európaiak véletlenül ne higyjék, hogy az új kontinens fejlődésének befellegzett. Olvasom, olvasom az előkészületekről szóló híreket, hallom, hogy a kiállítás fekvése eszményi, a gigászi építkezések szinte elenyésznek azon az óriási területen, ahol állanak. Van egy dohánytőzsde, ami tízemeletes, ujságkioszk, ami nagyobb, mint a kölni dóm, nyilvános W. C., ami a Louvre arányaival és ornamentikájával vetekszik s egy könyvtár, ahol többezer darab két méter magas és másfél méter széles könyv van. Kár, hogy az óriásoknak ebben az országában egyedül az ember maradt gullivem a yanikee sem magasabb és erősebb, mint mi vagyunk (ámbár a los-angelesi olimpiász szeretné bebizonyítani) s < ideje volna, hogy az amerikai anyák négy- öt méteres embereket hozzanak világra, akik kényelmesen használhatnák az óriási épületeket és forgathatnák a nekünk kissé kényelmetlenül hatalmas könyvek mázsás lapjait. De a hatalmas könyvekben az óriási lapokon a gigantikus betűkkel Shakespeare műveit nyomtatták le, a mi öreg Európánk '1 Shakespeare-jét, így van mindenben. A csikágói kiállítás a méretek tobzódása lesz, í nem a tartalomé. A tartalomban szerényen kullognak utánunk a yankeek s hirtelen az európai lesz büszke, ha olvassa, hogy a kiállítás palotáinak és berendezésének stílusában az amerikaiak végre szakítottak hagyományos és utálatos klasszicizáló archi < lekturáltakkal, a gól felhőkarcolókkal, a hollén bai Ifiingokkal és lemásolták az európaiak modern építészetét. Igen, lemásolták.* Semmi újat nem tettek hozzá, csak a méreteket. Egyetlen ötletet sem s mint ahogy a felhőkarcolók építési módját európaiak találták ki, úgy ered a huszadik század „amerikai konstruktivizmusa" építészete is az ókontinensről. Az egyetlen út a csikágói világkiálltás hodályaiban a mesterséges világirtás általánossága, ami egyébként régen szükségszerűség a túldimenzionált épületekben. E termekben nincs napfény, mert egyrészt kár a fölösleges ablakok számára lefoglalni a drága helyet, másrészt az óriási tömbökben nincs udvar, ahová az ablakok nyílhatnának. Az amerikaiak nagyra vannak újításukkal. Mi már az egyiptomiak piramisaiban és a babilóniak templomaiban végeztünk vele és rossznak találtuk, rossznak és utálatosnak, elvakultságnak, a természetesség lenézésének, amire csak Isten büntetése jöhet. Ne rontsuk el a yanikeek örömét. A cssikágói kiállítás az amerikai öntudat utolsó fellángolása. Alighanem le fogja zárni a századot, amelyben Csikágó megszületett és élt, a századot, amelyről sokáig azt hitték, hogy „a végtelen fejlődés százada" volt. örüljünk a végső kifejjlődés méreteknek, örüljünk annak,, hogy Csikágó gigantikus emléket emel a mi eszméinknek s óvakodott a saját egyéni formájának megörökilésétől: nem emelt Al Capone-pavillont, Alvilág-múzeumot, csarnokot a Lindbergh-bébi elrablóinak, nem építette föl az Alkoholtilalom várát és az Alkoholcsempészek tornyát s nem faragott szobrot a csikágói rendőrről, amint kinyújtott tenyerébe a mosolygó és elegáns bandavezér ezerdolláros csekket csúsztat... Szvatkó Pál. 1BU2 juiiius 16, c&üUwrüjü. Kávéház Bar 14. Hí3—h4 — g7—g6. 15. Vc2—12 — Hí6—é8. 16. Fg2—h3 — He8—g7. 17. Vd2— h6 —........... Mindezek a lépések a fentebb elmondottakból érthetők. Most sötét felszabadulhatna, ha 17..........77—15-öt veszélytelenül meg lehetne játszani. Sajnos, azonban nem megy. 17.........., f7—f5-re, 18. e4xf5, g6xf5, 19. HcS—b6, Bf8—f6, 20. Vh6—g5, h7—h6, 21. Hh4xf5 világost döntő előnybe hozná. 17 .........— Fb7—a6, 18. b2—b3 Az előbbi sötét lépéssel nem történt semmi változás, de sötét azon az állásponton van, hogy aki át mondott, mondjon bét is és továbbjátszik b6—b5-re, tehát: 18 ..............Bc8—b8. Valamivel jobb volt Bc8—d8, bár világos fölénye akkor is elég a játszmanyeréshez. 19. f2—f4 — e5xf4. 20. g3xf4 — Bf8—d8. A játszma most már megérett a döntésre, amit világos csinos kombinációval idéz elő. 21. e4—e5 — d6xe5. 22. d5—d6 — Ve7—f8. 23. Hc3—d5 —........... Ez a point. Figyeljük meg a kombináció menetét. Először áttörés (e4—e5!), aztán tércsinálás (d5—d6) és a megnyílt mezőn centrális helyzetbe nyomul a huszár, amely ezeken a pontokon mindig nyomasztóan támadó. Az egész ökonomikus manőver egyetlen ideiglenes gyalogáldozatba került. Sötétet agyonnyomják a fenyegetések. Az egyik Fh3xf7 és utána Hd5— f6, a másik Hd6—el és Kg8—h8-ra a huszárok beütnek g6-ra és sötét vezére elveszett. 23..............Hg7—e6. Minden mindegy. 23. .... Vf8xd6-ra. 24. f4xeő jön és aztán Fh3xd7 halálos. 24. Hd5—el — Kg8—1h8. 25. Hh4xg6, feladta. Vidmar a szliácsi mezőny élén Öten a második helyen • A szlovenszkóiak közül idáig , May mutat a legtöbbet Szlács, június 16. Kedden, a harmadik forduló után, a függőben maradt játszmákat bonyolították le. Elsősorban az első fordulóról elmaradt May—Fllohir játszmára került a sor, amelyet a Riubenstein—Flohr mérkőzés helyett kellett kijátszani. May a király gyaloggall nyitott, amire Flohr az Aljedhin huszárjátékot (1. e2—e4, Hg8—fő) választotta, majd a gyalog felhúzására huszárával visszaugrott a kezdő állásba (2. e4-e5, Hf6-g8). A játszma későbbi folyamán némi pozícióelőnyhöz jutott, miután azonban ezt nem lehetett realizálni, a 25. lépésben remisre adták a játszmát. — Walter mindkét függő játszmáját remisre vitte, szemben kissé hátrányosabb Opocsensizkivel állásiban volt, May-jal viszont egyenlő volt az állás. — Vidmarnak gyalogelőnye volt Spielmannal szemben, de a bástya végjátékot Spiellmann tartani tudta — Pokorny minőségeilőnyét a 75. lépésben érvényesítette Engellel szemben. — A harmadik forduló befejeztével Vidmar került a mezőny élére és öten vannak a második helyen. A szlovenszkóiak közül idáig legjobban May tartja magát, aki mind a három játszmáját döntetlenre vitte, három játszmáját vesztette.Rohácsek minda négy szlovenszkói együttesen három és fél pontot ért el, ami nagyon gyenge eredmény. Reméljük, hogy a második harmadban javulni foig. A mesterverseny állása a harmadik forduló után: Vidmar 2K, Bogaljiulbov, Flohr, Maróczy, Opocsenszki, Pirc 2, Ganal, May, Pokorny, Spielmann 114, Treybal dr. 14, Rohácsek 0,Engel, Walter 1, A Szlovénsakó bajnokságáért folyó tornán a második fordulót játszották. Pázmán legyőzte Follkmannt, a nyitrai Adler megverte Korbacskát, Neumann Mariskát, Potoucsek a zsolnai Adlert, Úribanec Perit és Szladek őrnagy Muneliszet. * Sakkozó olvasóinknak figyelmét felhívjuk mai játszmánkra, amelyben Vidmar dr. insztruktiv módon használja fel az ellenfél állásának gyöngéit. A jugoszláv nagymester szellemi erejét nem bénította meg az a politikai üldöztetés, amiben az elmúlt hetek folyamán része volt. Világos: Vidmar Milán dr. — Sötét: Pokorny Amoe. — Játszották a szlácsi verseny első fordulóján, június 11.-én. 1. d2—d4 — Hg8—f6. — 2. c2—c4 — e7—eS. 3. Hgl—f3 ............. Vidmar dr. állandóan ezt a huszárlépést játsza, míg a másik huszárlépés. 3. Hbl—c3, amire szintén Ftf8—b4 szokott következni, gyakoribb. 3 .........— Ff8—b4. — 4. Fel—d2 Bogoljubov a d2—d4! című könyvében ezen a helyen Hbl—c3-at ajánlja, azonban a szöveglépés jobb. Akik a változatot 4. Hbl—c3-mal akarják tanulmányozni, játszák le a Bogoljubov—Nimzovics, Karlebad játszmát. Sötét különben 4.........Hf6—e4-gyel is egy nagyon kényelmes állást építhet fel. 4. Hbl—d2 kissé nehézkesnek látszik. 4 ................Vd8—ez. Régebben játszották ezt a változatot az azonnali cserével is, úgyhogy 4..............Fb4xd2. 5. Vdlxd2, után nyomban d7—d5 következett. Világos azonban egyszerű fejlődő lépésekkel mindig előnyösebb játszmához jutott. (Aljechin— Bogoljubov, Budapest, 1921.) 5. g2—g3 — b7—b6. — 6. Ff1—g2 — Fc8— b7. — 7. 0—0 — Fb4xd2. A futárcsere most már szükséges, különben világos Fd2—f4-et játszik és most sötétnek gondja volna, hogy a b4 futárt hogy szabadítsa meg a fenyegető bezárás elől. 8. Vdlxd2 — ......... A megnyitásban is minden lépés halálosan fontos, sőt itt a legfontosabb. Jól figyelni, hogy nem a huszár, hanem a vezér üt. A huszárnak c3-ra kell fejlődnie, hogy a d5 mezőt nyomja. Hogy a huszár-ütésre világosnak semmije nincs, azt az elmélet sok gyakorlati példával igazolja. 8................— d7—d6. 9. Hb1—c3 — HbS^d7. 10. Vd2—c2 —............. Előkészíti e2—e4-et és megakadályozza Hf6—e4-es manővert ,amely a sötét állását tenhermentesítené. 10..............— 0—0. 11. e2—e4 — e7—e6. Valamivel jobb e6—e5, de világos állása arra is kissé előnyösebb. Az indiai védelemnek erre a változatára nemsokára kimondják az ítéletet. 12. Bal—d1 — Ba8—c8. 13. d4—d5 — e6—e5. Az ilyen természetű állásnak több gyöngéje van. Elsősorban is gyönge a d6 támpont. Aztán világos fenyeget a huszárral bd-en át f5-re beállani, amit sötét csak úgy tud megakadályozni, ha a7—gfi-ot húzza. Ezzel viszont meggyöngülnek a királyszárny fekete mezői. Hogy ezek a gyöngék nivellálódjanak, sötétnek 17- 17- höz kellene hozzájutnia. Ezt azonban világos meg tudja akadályozni, míg sötét nem parírozhatja a centrumot robbantó 12—14-et. POLITZER BÉLA Tátrafüredi vendéglős éttermei és kávéháza Ritzsbachfürdőn A nyitrai magyar kulturest örvendetes visszhangja Nyitra, június 15. (Saját tudósítónktól) Néhány nappal ezelőtt beszámoltunk a Szlovénszloói Magyar Kulturegylet első nyitrai kulturestjéről, amely minden várakozásom felnl sikerült és méltóan dokumentálta a nyitrai magyarság ragaszkodását a magyar kultúráihoz. A nyilvános bemutatkozás hatalmas sikere nyomán alig két nap leforgása alatt a tagok oly nagy táborával növekedett meg a kultúregylet nyitrai csoportjának taglétszáma, amely a maga nemében páratlan jelenség. Tegnap este taggyűlést tartott a nyitrai csoport, amelyen Havas Ármin dr. társelnök elnökölt, aki megnyitójában lelkes buzdítást intézett az egyesület tagjaihoz. Cséffalvay Géza pénztáros beszámolt a kulturest anyagi sikeréről, amely több ezer korona bevételt jelent. Ezután Gyürky Ákos dr. ügyvezető elnök szólalt fel, aki gyújtóbarátai beszédében kiemelte az első nyitrai magyar kulturest jelentőségét. Tizennégy év óta ezen hangzott fel először a nyilvánosság előtt a magyar szó. A közönség oly hatalmas tömegben vett részt a kulturesten, ami bizonysága annak, hogy a nyitrai magyarság a lelke mélyén szomjuhozza az édes anyanyelv varázsát, a magyar kultúrát. Gyürky beszéde végén hálás szavakkal mondott köszönetet a kultúresten szereplők gárdájának, valamint a rendezőségnek, amelynek heteken keresztül tartó fáradságos munkája tette lehetővé a fényes sikert. Gyürky dr. nagy tapssal fogadott beszédei után még többen szólaltak föl és lelkes hangulatban ért véget a népes taggyűlés. Ezután műsoribizottság tartott ülést a SzMKE nyitrai a csoportja további nyilvános rendezéseinek megbeszélése végett. — Interpellációk: Holcky Károly, a ruszinszkói magyarság országos keresztényszocialista párti nemzetgyűlési képviselője a napokban interpellációt nyújtott a minisztertanácshoz a legifelső közigazgatási bíróság döntéseinek a közigazgatási hivatalok által történő szabotálása tárgyában. Az interpelláció Varga József nagyszőllősi lakos, volt vármegyei szolga konkrét esetére hivatkozik, akinek végleges minősítését a rusziinszkói civilül sorára a legfelső közigazgatási bíróságnak három ízben is hozott ellentétes döntése ellenére máig sem akarja elismerni s ennek alapján nevezettnek nyugdíját nem akarja folyósítani. —* Ugyanakkor Hokíhy képviselő másik interpellációt is benyújtott a belügyminiszterhez, amelyben a vasút által beszedett és az országos hivatalhoz beszolg;tatott nagy szőlősi vasúti kővezetvámnak a község részére való sürgős kiutalását szorgalmazza.