Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-10 / 257. (3809.) szám

!>-»­, november 10, vasarnap. . KÖZCIAZ­DA^áfir^ A búzatermesztés csökkentése Irta: Fodor Jenő a tervgazdálkodás tükrében A sokat emlegetett tervgazdálkodás a­ megva­lósulás felé közeledik. Azonban a tervgazdálko­dás palotáját valahogy megfordítva kezdték épí­teni. A gabonamonopólium révén előbb készí­tették el a tetőzetet, a termelés irányításával és szabályozásával most rakják le a falakat, az alapzat megépítéséhez azonban még hozzá sem fogtak. A tetőzetet alkotó gabonamonopóliumról már sok kritika hangzott el nemcsak az ellezéki, ha­nem a kormánypártok részéről is. Ezzel nem akarok a jelen alkalommal foglalkozni. Lássuk a­zonban, hogyan rakják a falakat, vagyis mi­kép akarják a termelést irányítani? A 173. számú kormányrendelet előírja, hogy az 1935/36. gazdasági évben a búzavetés terü­letét az eddigihez mérten 8 százalékkal csökken­teni kell. Kivételt „rendkívüli esetekben" csak a járási hatóságok adhatnak. A tervgazdálkodás előfeltétele, hogy minden protekció kizárásával szakszerűen hajtassák v­égre. A fenti rendelet bírálatánál a legtárgyila­­gosabban megállapíthatjuk, hogy az nélkülözi ezen előfeltételeket. Amikor a bevetett területek emelését a járási hatóságokra bízzák, rá kell mutatni arra, hogy sokkal helyesebb lett volna ezen joggal a Föld­műves tanács (Zemedelská Rada)­­írási ta­nácsadó szerveit, vagy magát a járási választ­mányt megbízni. Utóbbiaknak a segélyek osz­togatásán kívül úgyszólván más feladata amúgy : nos, tehát ráérnek ilyen kérdésekkel foglal­kozni. Ami a szakszerűséget illeti, helytelen a ren­delet azért, mert általánosságban mondja ki a búzavetési területek csökkentését. A búzavetés területét csökkenteni kell ott, ahol a búzatermesztésnek nincsenek meg a kedvező előfeltételei. Ahol a talaj-, de főleg a klimatikus viszonyok nem felelnek meg a búzának. Ahol csak erőlte­tik annak termesztését és csak rossz minőséget tudnak termeszteni. A búzatermesztést csökkenteni lehet ott, ahol a búzán kívül más növények termesztése is kifizetődik,, például cukorrépa, len. hüvelye­sek, heremagvak stb. Ellenben nem lehet és nem szabad a búzatermesztést korlátozni az olyan vidékeken, ahol jó minő­­ségű bűzát termesztenek, mert erre a talaj- és klimatikus viszonyok ked­vezőek és ahol a búzán kívül más növényt jö­vedelmezően termeszteni nem is lehet. Ebbe az utóbbi kategóriába Szloven­szkó és Kárpátalja déli és keleti részének nagy területei tartoznak. Nagyrészt magyarlakta területek ezek. Itt a talaj és a klíma nagyon kedvez a búza termesztésének. Az utóbbi évek bebizo­­n­yították, hogy ezen vidékeken a legjobb minő­ségű búzákat is ki lehet termeszteni és ezekért rém kell tengerentúlra menni. A gazdák itt ál­dozatot is hoznak. A bővebben termő, de rossz minőséget szolgáltató fajtákat, kevesebbet ter­mő, de jó minőséget adó fajtákkal cserélik fel, miről az utóbbi időkben megrendezett k­iállítások és versenyek tanúskodhatnak.búza-­Azonban éppen azért, mert ez a vidék jó bú­zát terem, nem terem jól más növényeket. A búza a száraz kiima növénye. Csak ilyen kiima matt alakulhat ki a jó minőség. A száraz klíma a­zonban nem kedvez a többi gazdasági nö­vénynek. A kimondott búzatermelő vidékeken tehát nagy nehézségekbe ütközik a búzát más nö­vénnyel helyettesíteni. A dohány termesztése csak igen kis területre szorítkozik. Cukorrépának a legtöbb helyen el­helyezési lehetősége sincs, mert nincsenek a kö­zelben cukorgyárak. Az apró magvak termesz­tése bizonytalan. A herefélék sikere a csapadék­­viszonyok függvénye. Ha nincs elegendő eső, nem nő meg a here és nem köt magot sem. A hüvelyesek csak a kivételesen előforduló me­szes talajon jöhetnének figyelembe. Az éghajlati viszonyok a fonalas növényeknek sem kedvez­őek, mert kevés a nyári csapadék és hiányzik­ a párás levegő. A szója keveset terem, mert talajainkban egyelőre nincsenek meg ezen ide­­degenből­­ származó növény gyökérlakó bakté­riumai. Dinnye, káposzta, zöldségfélék stb. ter­mesztése csak igen kis térre szorítkozhat, mert ezeknél egy-kettőre beáll a túltermelés. Talán egyedül a kukorica foglalhatna el még a szántó­földből az eddiginél nagyobb területet, ha gon­doskodás történne megfelelő bővebben termő fajták meghonosításáról. A búza vetési területének általános, egyenlő­­ kulcs alapján való csökkentése tehát nem vol­na sem igazságos, sem célirányos. Pár évvel ez­előtt Csehszlovákia még tekintélyes búzabeho­­zatalra szorult. Ma már közel jár ahhoz, hogy a termés fedezni tudja a szükségletet. Nem a gazdálkodás színvonalának emelkedése okozza ezt, hanem az a körülmény, hogy az utóbbi években olyan vidékeken is erőltetik a búzater­melést, ahol nincsenek meg arra a feltételek. A csehországi sajtó a szlovenszkói nagybirtokoso­kat vádolja azzal, hogy az utóbbi években spe­kulatív céllal nagy mértékben emelték a búza­vetési területet. Legutóbb viszont a szlovenszkói nagybirtokosok érdekvédelmi szerve, a Szloven­szkói Országos Gazdasági Egyesület három év óta gyűjtött megbízható adatokkal igazolja an­nak ellenkezőjét és megállapítja, hogy az egye­sület tagjai az 1932—1935. években búzavetési területeiket alig 2 százalékkal emelték, ellenben rámutatnak arra, hogy a történelmi országok­ban az emelkedés 34 százalékot tesz ki. Ami áll a szlovenszkói nagybirtokosokra, még inkább áll a szlovenszkói magyar kisgazdákra. Ők sem emelték a búzavetési területeket, sőt számtalan hozzám intézett levéllel tudnám iga­zolni, hogy mennyire igyekeznek a búzán kívül valamely más, jövedelmezőnek ígérkező növény termesztésével is kísérletezni. A mostani 8 százalékos búzavetési terület­­csökkentés csak kóstoló. Még talán el is visel­hető. A felszabadult területre még jöhet a ku­korica. Azonban evés közben jön meg az ét­vágy! Félős, hogyha a külkereskedelem a jövő­ben úgy kívánja, a csökkentés az eddiginél jó­val nagyobb lehet. Erre vall a Gabonatársaság elnökének, dr. Feierabendnak a „Prager Tag­blatt" egyik legutóbbi számában megjelent cikke is, amelyben máris beharangozza, hogy ha az őrlőgabonakészletek az év végén háromhónapi szükségletnél nagyobbak lesznek, a búzavetés­­területek további korlátozására lesz szükség. — Ez az, ami aggodalommal tölti el a búzatermelő vidék magyar gazdáit. Ez az, ami ellen már most felemeljük a szavunkat és követeljük, hogy a búzavetési területek csökkentése igazságosan és szakszerűen legyen végrehajtva, ami csak úgy történhet, ha nagyobb mértékben nem érinti a kifejezetten búzatermelő vidékeket. A háború előtti nagy gazdasági egységek a vi­lágháború után kisebb gazdasági egységekre ta­gozódtak. Belátjuk, hogy ezeknél a termelés irá­nyítására feltétlenül szükség van. A termelésben keresztülvezetett tervszerűséget államunk sem nélkülözheti. A tervgazdálkodás vagy irányított termelés nem is új keletű dolog. Mikor a 80-as években a gabonatermelő kis Dániát a tengeren­túli búzaverseny kiszorította az angol piacokról, amikor az olcsó gabonával a dán gazda még a saját hazájában sem versenyezhetett, Dánia még­sem esett kétségbe, a vámsorompókat sem zárta le, megmaradt továbbra is a szabad kereskede­lem mellett, beengedte még saját országába is az olcsó gabonát, de úgyszólván máról-holnapra átirányította gazdálkodását és a gabonát terme­lő és exportáló államból egyszerre állattenyész­tő és állati cikekket exportáló állam lett Ezt azonban igen gyorsan csakis az ottani gazda­társadalom erős szervezettsége mellett hajthatta végre. Volt kinek parancsolni, volt kit irányíta­ni és voltak, akik a parancsot végre is hajtották! Igen, a gazdaszervezettség az az erős funda­mentum, amely nélkül a tervgazdálkodás palo­tája csak homokra van felépítve. Ennek a hiá­nyát érezzük mi, szlovenszkói gazdák. Mennyivel könnyebben, szakszerűbben és igazságosabban lehetne a tervgazdálkodást meg­valósítani akkor, ha gondoskodás történne: a) a gazdaérdekvédelem kiépítéséről és a gaz­daszervezkedésről a mezőgazdasági kamarák útján; b) politikamentes szövetkezeti hálózatról; c) gabonaközraktári intézményről. Helyesen irányítani, vezetni csak szervezett társadalmat lehet. Ha valamely növény terme­lésének a csökkentéséről van szó, a gazdaszerve­zet meghallgatása mellett igazságosabban és szakszerűbben lehet azt végrehajtani, mintha ott csak pártpolitikusok sokszor célzatos elgon­dolása érvényesül. — A riszorított termény he­lyett mást kell termeszteni. A gazdaszervezet •tanácsot ad arra is, mit termeljen a gazda he­lyette. Fia új növényről van szó, hogyan, mi­ként termelje? — Nem elég ingyen vetőmagot kiosztani, mint a szója esetében láttuk, mert ha a gazda nem tud vele mit kezdeni, a kiosz­­tot vetőmag nem a talajba, hanem az állatok gyomrába kerül. Ha a gabonaközraktári intézményt nálunk is előbb valósítják meg, kevesebb magtár dűlt volna össze és most kevesebb „talajszagú" ta­karmánygabonát kelett volna a gazdáknak vis­­szavásárolni. Az alapkövek, a gazdaszervezetek hiányában sajnosan tapasztaltuk, hogy a tervgazdálkodás fokozatos megvalósításával eddig a mindent át­szövő pártpolitikai szempontok érvényesültek. Pártpolitikai szempontok szerint alakult meg a monopóliummal felruházott Csehszlovák Gabo­natársaság, hasonló szempontok játszottak sze­repet az idei búzaárak megalapításánál. Az ag­rárpárt papíron beváltotta ugyan a választások­kor a búzaárak megtartására tett ígéretét, de csak papíron, mert a dolog a valóságban más­kép fest. A sok levonás után mégis csak olcsóbb lett a búza... ák mezőgazdaság irányítása A mezőgazdaság irányításának kérdésével és a mezőgazdaság időszerű problémáival a koalíciós Lidové Listy terjedelmes cikk keretében fogla­ko­­zik. A cikkíró megállapítja, hogy a tejgazdaság irá­nyítása, az eddigi tapasztalatok szerint, nem vált be. A csehszlovák főváros körzetében elrendelték a tej pasztörizálását. A rendelet célja a tejpiac sza­­bályozásán kívül a tejtermelés jövedelmezőségének biztosítása volt. A tejtermelés azonban nem lett rentábilis, mert noha különböző bizottságok és tes­tületek állandóan üléseznek, a tej ára nem moz­dul. A kérdést a végén a kormány lesz kénytelen rendezni, de arra sem lehet számítani, hogy a ren­dezés sima megegyezés alapján jöjjön létre. A prágai körzetben szerzett tapasztalatok arra indították az illetékeseket, hogy eltekintsenek a pasztörizálási kötelezettségről szóló rendelet ér­vényének a köztársaság egyéb körzeteire való ki­terjesztésétől. A gabonakereskedelem terén a helyzet hasonló képet mutat. A gabona bevásárlási árát a Gabona­társaságnak kellett volna megállapítania, a Gabo­­natársaság vezetősége azonban nem tudott meg­egyezni s végül is a kormánynak kellett az árakat meghatároznia. A gabona ára tavaly óta nem vál­tozott, de az elmúlt esztendőben még volt olcsó liszt és olcsó sütemény. Az idén a helyzet annyi­ban változott, hogy a gabona árának emelkedése kifejezésre jut a liszt árában. A kormány a drágulás magakadályozása érdeké­ben elrendelte, hogy a liszt és a péksütemény kis­kereskedelmi árát a július 15-én érvényben volt árakhoz viszonyítva nem szabad emelni; ennek kö­vetkeztében állandó tárgyalások folynak az egyes járási hivatalokban, hogy miként lehet drága lisztből olcsó péksüteményt sütni. A Gabonatársaság megkísérelte a vetésterületek nagyságát szabályozni s a gazdák között gabona­könyvecskéket osztatott ki. Ezek a könyvek a leg­nagyobb rendben lehetnek, de hogy a gazda men­­nyit vet, azt kinek sem kell tudnia. Hol az ellenőr­zés? — veti föl a kérdést a cseh néppárt lapja, mely éles szemmel nézett megfigyeléseit a követ­kezőkben folytatja: A földművelési minisztérium szabályrendeletet adott ki arról, hogy az egyes já­rásokban a teljes mezőgazdasági terület hány szá­zalékát alkothatja a búza vetésterülete. A szabályrendelet, persze, akkor jelent meg, amikor a gazdák már elvetették búzájukat, de még abban az eset­ben sem eredményezett vol­na többet, ha augusztusban jelent volna meg. Ho­gyan biztosítjuk, hogy a búza vetésterülete ne emelkedjék? Melyik gazdát kényszerítjük arra, hogy a búzával bevetett területet az egész járás számára előírt százalékszámnak megfelelő mérték­ben csökkentse? Ezek a tervszerű­sítés első lépé­sei? Lehet ebben a szellemben folytatni a munkát? Tervszerű­síteni nem a kormány által, hanem meg­felelő kamarák közreműködésével lehet. Ha a megfelelő és értelmes tervgazdaság részére ideje­korán nem alkotunk megfelelő alapokat, akkor a tervszerű­sítés eszméjét diszkreditáljuk — fejezi be figyelemreméltó cikkét az idézett lap. ( A bankjegy­forgalom 5,780,96 millióra emel­kedett.) A Csehszlovák Nemzeti Bank novem­ber 7-i kimutatása ezerkoronás tételekben a kö­vetkező: Követelés: aranykészlet 2,691.245 (— 155), külföldi követelések és valutakészlet 104.316 (— 568), egyéb készpénz 221.175 (— 2,238), eszkontált váltók 858.526 (— 15.1660), érték­papírokra nyújtott kölcsönök 598.540 (-1-180.069), államadósság maradványa 2,054.627 (— 684), egyéb követelés 796.209 (-1- 28.814). Tartozás: részvénytőke 405.000, tartalékala­pok és tartaléktőkealap 63.588, bankjegyforga­lom 5,780.961 (-1­­66.316), a hitelezők zsirókö­­vetelései és egyéb azonnal esedékes összegek 574.762 (­­­ 97.949), egyéb tartozás 500.327 (4­­25.813). A csehszlovák korona aranyfedezete 42.4%. (Megszilárdult a magyar pengő.) A mai prá­gai devizapiacon Amszterdam 1. Zürich 0.50, Oslo 0.50, Stockholm 0.50, Milánó 0.25, Lissza­bon 0.125, London 0.075, Newyork 0.005 ko­ronával megszilárdult. A valutapiacon a ma­gyar pengőbankjegy árfolyama 1 koronával emelkedett. A német márka 2, a zloty 0.50, a lej 0.375, a svájci frank 0.50 és az angol font 0.25 koronával javult. A francia frank 0.50 és a délszláv dinár 0.125 koronával gyengült. (Nem tesznek többé jelentést közzé az olasz kincstári helyzetről.) Rómából jelentik, hogy egy rendelet jelent meg, amely felhatalmazta a kor­mányt az állami pénzügyi helyzetre vonatkozó adatok és jelentések, továbbá a közgazdasági jelentések közzétételének mellőzésére. Kímélje idegeit! Tudja milyen élvezetet jelent BATT-­RETT vagy TEMRO-MATHIC szá­mológéppel számolni ? És ismeri-e már a kis csodát, a pompás BARRETT­­FIGURING számológépet 1.700.- Ké­ért! Ne rongálja, inkább kímélje idegeit. Csekély részletre olyan számológépet kaphat, amilyenre csak szüksége van. Híroslav Ivestka irodai szükségletek nagykereskedése. PRAHA II., Pasai Styblo, Vádlavské námesti tii. 28. Vezérképviselet Kelet-Szlovenszkó és Podkorp. Rus részére: Bozsidár furák, Ifihorod, Dombalja u. 1. sz. (Tartózkodás a világtőzsdéken.) Berlinből je­lentik: A világ legjelentősebb értéktőzsdéin az elmúlt héten általában meglehetős tartózkodás nyilvánult meg. A világpolitikai helyzet megbé­nította a vállalkozási kedvet. Az­ árfolyamalaku­lás ingadozásoknak volt alávetve, a legtöbb tőzs­dén azonban mégis inkább barátságosra hajlott az irányzat, bár egyes kivételektől eltekintve, az áreltolód­ások általában csak jelentéktelenek vol­tak. A tizenegy legnagyobb értéktőzsde rész­­vényindexszámaiból kiszámított nemzetközi tőzs­deindex (1927. év végével 100 százalékot véve alapul) az elmúlt héten 50.8-ról 51.0 százalékra emelkedett­e­k. (Román beviteli tilalmak.) Bukarestből jelen Románia behozatalát ideiglenesen a követ­kező országokból beszüntették: Anglia, Hollan­dia, Franciaország, Belgium, Olaszország, Portu­gália, Norvégia és Egyiptom. A behozatal be­szüntetését­ azzal okolják meg, hogy ezekkel az államokkal szemben a külkereskedelmi mér­leg­nem aktív. (Nemzetközi kartellhírek) Varsói jelentés sze­rint a lengyel kormány bizottságot küldött ki annak tanulmányozására, hogy a hat legnagyobb kartellben (szén, textil, cukor, vas, olaj, papír) minként lehetne csökkenteni az árakat.­­ Az osztrák kormány tekintettel a papírkartell meg­alakulására, felhívást intézett az összes állami hivatalokhoz,, hogy csökkentsék a papírfogyasz­tást. Csak a legszükségesebb nyomtatványokat rendelhetik meg a hivatalok s a szállítási pályá­zatokat a gazdasági minisztériumok fogják el­lenőrizni. (Londoni fémtőzsde.) Réz és ón jóltartott, ólom barátságos, horgany és ezüst nyugodt volt. Vörösréz standard 35 háromtizenhatod— 35 %, 3 hónapra 35 kilenctizenhatod—35 öt­nyolcad, lesz. árf. 35­4, elektrolyt 39%—40%, best. sel 38%—40, en standard 224—225, 3 hónapra 212%—212%, lesz. árf. 224%, banca ón 229, straits on 229, ólom külföldi prompt 17 ötnyolcad, 3 hónapra 17 ötnyolcad, lesz. árf. 17 ötnyolcad, horgany prompt 16 egynyolcad, 3 hónapra 16 háromnyolcad, lesz. árf. 16 egy­nyolcad, ezüst prompt 31 kilenctizenhatod—31 tizenegytizenhatod, 3 hónapra 31 héttizenhatod —31 kilenctizenhatod, lesz. árf. 31 ötnyolcad. Nemhivatalos jegyzések: ólom külföldi prompt 17 ötnyolcad—17 tizenegytizenhatod, 3 hónap­ra 17 ötnyolcad—17 tizenegytizenhatod, hor­gany prompt 16 egytizenhatod—16 háromtizen­hatod, 3 hónapra 16 háromnyolcad—16 hétti­zenhatod, öntöttvas 61%, réz strong sheets 68, nikkel bel- és külföldi 200—205. alumínium bel­földi 100, antimon regulus 83—84, platina 157%, higany 12 %—12 háromnyolcad, anti­món kínai 55—56, Wolfram-érc­­ 33% 34%, fe­hérbádog 18%—19 egynyolcad, vörörézsulphat 16—16%, rudezüst prompt 29 öttizenhatod, kés. száll. 28 hétnyolcad, finomezüst prompt 31 öt­­nyolcad, kés. száll. 31 háromtizenhatod, arany 141/3%. Mit kapunk a valutákért? Prága, november 9. bő 100 pengőért .......................... 468.50 100 schillingért ..................... 463.50 100 zlotyért .......................... 462.— 100 lejért .............................. 13.60 100 márkáért.......................... 693.— 100 dinárért ....... 52.80 100 svájci frankért................. 786 50 100 Francia frankért................. 15. 70 100 belga frankért ..... 409.— 100 líráért .............................. 164.40 100 holland forintért .... 1639.— 1 amerikai dollárért .... 24.15­1 angol fontért...................... 118.75 Mit fizetünk a valutákért? Prága, november 9. bő 100 pengőért .......................... 471.50 100 schillingért ..................... 466 50 100 zlotyért .......................... 465 — 100 lejért .............................. 13.90 100 márkáért............ 697­— 100 dinárért ....... 53.20 100 svájci frankért... 789.50 100 francia frankért.... 160.30 100 belga frankért... 411.— 100 líráért . . 165.60 100 holland forintért .... 1645.— 1 amerikai dollárért .... 24.35 1 angol fontért ...... 119.75

Next