Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-10-18 / 42. szám
„minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek s ez elvnek részletes alkalmazásával a minisztérium az illető hitfelekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elbe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni." E t. cikk világos szavaihoz képest a miniszter szem előtt tartva az Európa-szerte dívó joggyakorlatot, méltán igényt tarthatott arra, hogy az állam által fizetett egyház és iskola, mint más országokban, úgy nálunk is az államnak alárendelve legyen, és ennélfogva a hitfelekezetek meghallgatását is oly célból hihette a miniszter a törvény által elrendeltnek, hogy az átmenet módozata a felekezetek beleegyezésével megállapíttassék. A protestánsok azonban századok tapasztalataiból ismerve az autonómiából az egyházra és iskolára háramló áldásokat, másfelől a haza egén akkor már tornyosulni kezdő fellegek mögött részeket sejtvén, határozottan kijelentették, hogy ők autonómiájukat semmi kincsért áruba nem bocsátják. Ezt értjük, értjük a miniszternek a törvény értelmében következetes és az európai joggyakorlat szerint liberális eljárását, s értjük másfelől a profansoknak elveikhez hű következetességét. Ma a miniszter 20 évi tapasztalattal gazdagabban s a közösügyes állam sok százmillióval szegényebben, nem is gondolhatnak és nem is gondolnak arra, hogy az 1848-iki törvénynek akkor is merőben kivihetetlen azon §-át végrehajtsák, mely az egyházak és iskolák szükségeinek közálladalmi költségek általi fedeztetését rendeli, s ehhez képest Eötvös népnevelési törv.javaslata is távol attól, hogy a hitfelekezeti iskolákat a kormány által állítandó közös iskoláktól elnyeletni kivánná, a kormány, mint ilyen, népiskolák állítására nem is gondol, hanem oly törvényt akar alkottatni, melynélfogva a népiskolák az érdekeltek, egyesek, társulatok, felekezetek és községek által állittatván és tartatván fenn, azok ebbeli működésökben a legszélesebb autonómiával ruháztassanak fel. Ez ellen akárkinek inkább lehetne kifogása, mint épen a prot. egyháznak, mely e törvényjavaslatban közéletének századok óta vallott egyik fő elvét látja érvényre emeltetni. Igen, — mondják az aggodalmaskodók — de mi haszna biztosíttatik számunkra az autonómia, ha másfelől meg a törvény szoros feltételeket szab, melyekhez minden iskolának egyformán kell alkalmazkodnia, s így minden autonómia mellett is, ha e feltételeknek eleget nem tehetünk, a kormány iskoláinkat bezárathatja? Pedig mi biztosítékunk van, hogy nem kerül-e oly férfi kormányra, ki a protestantismusnak elvből ellensége lévén, iskoláinkat sorra bezáratja? De hát ily szabályzó törvény nélkül jobban látják-e a prot. tanügy jövendőjét a rossz akarat ellen biztosítva? hát üdvösebb, célosabb-e, ha a kormány a senki által kétségbe nem vont főfelügyeleti jogát minden törvényes normatívum nélkül gyakorolja, mint, ha a törvény világosan megszabja és körülírja, mire és meddig terjed a felügyelet hatásköre? Én a tapasztalatból azt tanultam, hogy ott van a szabadság ügye leginkább biztosítva, hol a végrehajtó hatalmat minden eljárásában a törvény szava korlátozza, nem pedig ott, hol törvény nem létében a végrehajtó önkénye határoz. Vagy talán régi positív jogaink ellen van, hogy a törvény a köziskolák külső kellékeit megszabja ? Erre nézve a „Pesti Napló" oct. 6-iki számában helyesen jegyeztetett meg, hogy az 179%. 26. t. c. értelmében (coordinatione tamen literariae institutionis erga demissam statuum et Ordinum propositionem per suam majestatem determinanda ad has perinde scholas extendenda),a cultusminiszter terjeszthetett volna elő javaslatában egy tüzetesen kidolgozott tanrendszert mely a protestáns iskolákban is kötelező leendett, anélkül, hogy miatta a protestánsok autonómiájuk sérelméért panaszkodni, a törvény értelmében jogosítva lettek volna. — A miniszter ezt elég bölcsen nem tevé. A javaslat szerint az állam nemcsak nem avatkozik semmibe, mi a felekezeti iskola belső életére, az oktatás szellemére, s irányára tartozik, de e tárgyak felett — hála Isten — még csak felügyeleti jogot sem igényel, hanem csupán az oktatás külső kellékeire (tantárgyak minimuma, habilitált tanító stb.) való felügyelettel beéri.u Ha mindamellett valaki sajátságos viszonyainkat tekintve az előterjesztett feltételeket tán túl szigoruaknak és iskoláinkra nézve nyomasz- ÉJÉ