Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-16 / 42. szám
mormolják a betanított német imákat s éneklik a német egyházi énekeket. Most Szádéról vesszük a hírt, hogy egyszerre harminckét családfő hagyta el a reformált egyházat s tette le a baptista hitvallást. Az új »keresztel keresztyének ®, mint magukat nevezik, mindjárt folyamodtak Trefort vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy őket a relegyháznak fizetendő adó alól mentse fel. A miniszter nem teljesítette e kérelmet, de utasította Pest megye közönségét, hogy velük a nazarénusok irányában követendő eljárást szabályozó rendelet értelmében járjon el. — Gyantán, mint a N—t újságolja, a baptisták oly nagy számban vannak, hogy volt alkalom, amikor 50 — 60 baptista gyűlt egybe imádkozni. Egy ilyen alkalommal a robogányi csendőrörs meglepte őket s megtiltva az összejövetelt, felkisérte őket a községházára. Ott bevallották, hogy ők baptisták s semmit sem akartak, csak imádkozni. Miután azonban az a vád is felmerült ellenük, hogy ki akarják magukat mindennemű adókötelezettség alól vonni, a tenkei szolgabírósághoz s innen az alispánhoz került az ügy. A baptisták közül 25 öt fejenkint 15 forint pénzbüntetésre ítéltek el, mire közülök többen az alispáni intézkedés ellen fellebbeztek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, aki ez ügyben most határozott és pedig úgy, hogy az alispán eljárását helyesnek és a panaszt, amelybenüldöztetés és vallásgyakorlatban való háborgattatás miatt* kérnek közbelépést, figyelmen kívül hagyandónak találta. * Rövid hírek. A belügyminiszter a néhai gróf Karácsonyi Guido-féle 105 ezer frtos jótékony alapítvány folyó évi kamatjából, melyet több jótékony intézet között szoktak megosztani, az országos prot. árvaháznak 200, a Tabita-nőegyletnek 150 frtot juttatott. — Győrmegye közönsége a legközelebbi megyegyűlésen a gyermekmenhelyek érdekében azon nagyfontosságú határozatot hozta, hogy a megye minden községe köteles már legközelebbi évben nyári gyermek menhelyeket fölállítania és fönntartani. Az óvónők kiképzéséről a »Győrmegyei kisdedvédő-egyesület« fog gondoskodni olyformán, hogy a községek által kijelölendő nőket néhány heti kiképzésben részesíti. — Csokonay emlékünnepélyt rendez okt. 26-án Csurgón az ottani reform, főgymnázium tanári kara és tanuló ifjúsága, amikor Csokonay V. Mihálynak, ki az intézetnek tanára volt, arcképét leplezik le, alkalmi óda és emlékbeszéd tartásával. * Gyászhír: Dr. Jenei Viktor kolozsvári egyetemi jogtanár, konventi képviselő, igazgató-tanácsos, a kolozsvári egyházmegye gondnoka stb. f. hó 8 án Budapesten, életének 47-ik, házasságának 17 ik évében kínos szenvedés után jobblétre szenderült. Temetése f. hó 11-én Kolozsvártt ment végbe, hol a város színe-java, a tanintézetek, különböző testületek nagy számban jelentek meg végtisztességtételén. Koporsója fölött Szász Domokos püspök mondott megható imát és Kolozsvári Sándor tartott búcsúztatót az egyetemi tanári kar nevében. — Életrajzi adatait a »Kolozsvár« után a ben közöljük. Dr. Jenei Viktor, Jenei József, következőkmarosvásárhelyi reform, collegiumi pénztárnok és neje, Zudor Rákhel, tizedik és legkisebbik gyermeke, született Marosvásárhelyen, 1840-ben. A marosvásárhelyi ref. collegiumban végezte iskoláit, honnan a bécsi műegyetemre költözött, de egy év multán tanszakot változtatott, s a budapesti egyetem jogi tanfolyamát végezte és pedig, a nagyon népes család fejének halála után, egészen saját erejére utalva, utóbb mint a Szőnyi-intézet nevelője tartván fenn magát. Ez elfoglaltsága mellett szerzé meg jogtudori oklevelét s az erdélyi reform. főconsistorium 1867-ben székelyudvarhelyi jogtanárrá választá meg. A székelyudvarhelyi collegium működésébe dr. Jenei Viktor új életet öntött s pénzügyei rendezésében tevékeny részt van. Ugyanily szerepet játszott a társadalmi és politikai közélet mezején s mint a Deák-párt híve nem egy kemény harcot vivott az oltvidéki ellenzékkel. Egyik elsőrendű tényező volt a br. Eötvös-féle »Népnevelési egyesület* udvarhelymegyei szervezésében. Az ref. jogi tanfolyamok előbb Maros-Vásárhelytt erdélyrészi központosításával, majd a kolozsvári királyi jogakadémia újra szervezése utáni megszüntetésével, dr. Jenei Viktor a törénelem és irodalom tanszékére helyeztetett Udvarhelyit, honnan aztán 1872-ben a kolozsvári újon alapított tudomány egyetem észjogi és encyclopaediai tanszékére neveztetett ki. De még Udvarhelyit, Szentes Márton, Kolozsvár városi pénztárnok leányát vette nőül. Jeneit elsősorban egyetemi tanári széke vette igénybe. Egyes jogi, s különösen egyházjogi és politikai kérdéseket fejtegetett folyóiratokban is és a napi sajtó terén, a »Protest. Közlöny* hasábjain is gyakran találkozónk nevével. Részt vett a jogakadémiák és az egyetemi oktatás ügyében a közoktatásügyi miniszter által egybehívott enqueten. Épp ily buzgó tevékenységet fejtett ki felekezetének egyházi és iskolai ügyeiben is. Mint az egyházkerületi igazgató tanács tagja, a kolozsvári egyháznak jogi tanácsosa, gondnoka, mint a házassági főtörvényszék bírája, a ref. conventnek, s a ref. collegiumnak anyagi ügyeit felülvizsgáló egyházkerületi bizottságnak egyik tagja, buzgón munkálkodott. Ezen ily fáradhatlan buzgalmat fejtett ki, továbbá, Kolozsvár törvényhatósági, társadalmi és politikai közéletében. E sokoldalú tevékenységnek tulajdonítható, hogy ereje egy év óta megrendült s a legutóbbi időben rohamosan hanyatlott A legmérsékeltebben élt, de már évek óta rendes gyógyfolyamoknak volt kénytelen magát alávetni. Régibb keletű gyomor- és szívbajához utóbb általános ideg gyöngesége és izgosultsága is járult s Grácban oly súlyos idegbaj verte le, hogy rövid hat heti halálvergődés után, rohamos szívszélhűdés vetett véget életének. * A Protestáns Irodalmi Társaság néhány aláírója alapítványát és évi járulékát beküldte a szerkesztőhöz, ki e pénzeket a hazai első takarékpénztárnál 54,027. számú könyvecskén azonnal elhelyezte. Alapítványt, 100 forintot, fizetett a kemenesalji ev. egyházmegye; évi járulékot fizettek: Antal Géza 5, Dávid Zsigmond 5 és Z. Kiss Albert 5 forintot. Gyula 5, Józsa Szerk. A budapest-budai evi reform, templom épitésére újabban következő adományok történtek. Perselypénz szeptember 4-től október 9-éig 12 forint 38 kr. Budapestről Fabrer Ferenc, Kajtár Juliánna, Kéky Imre és Szegedi András özvegye 50—50 krajcár. Baros István, Bartus, Demjén Sándor, Fóris János özvegye, Hámorszky István, Negymegi Ferencné, Horváth Albert és Zsuzsánna, Hrazdil Péter, Nagy György és Pilisi Sándor 1 — 1 frt. Eördögh András, dr. Oláh Gyula és Szalay Sándorné 2—2 forint. Hajós Zsigmond 4 forint, Szilágyi Sándor 5 frt. Mechwarth András 10 frt. Temesvári első takarékpénztár 10 frt. — Összesen 59 forint 38 krajcár. Ezen és a hetedik közleményben kimutatott összeggel 19.818 frt 6 kr van a pe. h. takarékpénztárban elhelyezve. — Budapesten 1887. évi okt. 12-én. — Szőts Albert, pénztárnok. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Dr. 35aJ.la.gri ürEór, DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapesten. Felelős szerkesztő: Dr. Ballagi Mór. Főmunkatárs: Szőts Farkas.