Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1836. július-december (2. évfolyam, 2/53-104. szám)
1836-11-19 / 93. szám
PEST November 19. Megjelen e’ divatujaág hetenkint 2 ezer, esztendő alatt legalább 64 képpel. Helyben félévi dija 4 fr., egész évi 8 fr. Postán 5 fr. és io f. pengd. DIVATVILÁGBÓL. 1836. 93 dik szám. Előfizethetni az Országúton Nagy’ házában 665 dik sz. a. a’ szerkesztői ié-szobában. Pesten kívül pedig minden cs. kir. Posta hivatalnál. MÁSODIK ÉV* Szebb jövendőt a* Hazának, Bús idői már valának. MÁSODIK FELE. A’ TÁRSAS ÉLET ÉS VOLT OLLY IDŐ... Volt olly idő, mikor Szeretni nem tudék, ’S ezért nagyon sokat Békével szenvedék. Megláttak ollykor a’ Szerelmes kis fiúk, ’S engem szerelmetlent Ők meggunyoltanak. Majd jó a’ leánykáknak Egész nagy serege —* Mondván: fiú! nemünk Szeretni fogod-e ? ’S ha „nem“mel felelek, Ők körbe fogtanak, ’S nagy büntetésemül Száz csókot adtanak. Most tűz és láng vagyok, Most forrón szeretek, ’S ki mondja meg miért. Még többet szenvedek. Mert láttam a’ leányt Angyalszépségiben, ’S azóta szerelem Dúl, rongál keblemen. Bérczhavi. A’ FORGÁCHOK. •Vége.) Mielőtt hős Simon’ fiairól szólnánk, legyen szabad utósó testvéréről, Imréről, emlékeznünk, ki honának mint főitélőszék’ tagja szolgált; a’ pozsonyi ’s nagyszombati, országgyűléseken (1574 és 1582) pedig a’ nyilvános törvénykezések’ elnöke volt. Megnyervén Trenchin’ várát birtokul egyszer’smind a’ hasonnevű vármegyének főispánya lett. Második nőül Zrínyi Katalint vévé, a’ Szigetimél elhunyt hősnek leányát, kinek azon örökké nevezetes 1836. vedlés ’s kirohanás után fényes emléket is emelt. Ennek halála után egy Szász-Lauenburg herczegnőt veve hitesül, Ydik Károly császárnak rokonát, ’s minden szomszéd koronás fejeket meghitt menyekzőjére, mellyet ezek fényes követségeikkel megtisztelők. Különös makacssággal ellenző Imre a’ Gergely pápa által javított kalendáriom behozatasát ’s terjesztését. Megyéje’ minden nem pápista lelkészinek megtiltá annak elfogadását, mi sok igen kellemetlen súrlódásokra szolgála alkalmat. A’ csillámló udvar, mellyet Báthory István, a’ lengyel nemzet’ bizalma által ezen szabadságára büszke ország’trónjára emeltetvén, Krakóban tarta, termékeny iskola volt sok bel- ’s külföldi főrangú ifjaknak, kik e’ nagy férfi’ szemei előtt hadi- ’s kormánytisztségekhez képezék természeti idomaikat. Ildik Forgách ’Sigmond, ama felejthetlen Simonnak idősbik fia, kedvenczei közé tartozék, mert el nem kerülhető az ügyes tapasztalt szem’ figyelmét, hogy ez’ ifjúban minden jónak ’s nagynak csirája csak az érlelő időt várja, annak elérkeztével azonnal drága gyümölcsösé alakulandó. Hontérte után hadi szolgálatot válla a’ fiatal férfi, ’s nem sokára az egész hon’ ’s udvar’ figyelmét magára voná. A’ császár által (1599) magyar tárgyakban titkos tanácsnokká, azután (1604) főpohárnokká ’s (1606) országbíróvá tétetvén, tág hatáskör nyílt ’Sigmond munkásságának, minden idejét ’s tudományát hasznos foglalatosságokkal szünet nélkül élénk gyakorlatban tartó. Ezen kivül később még Sáros, Nógrád ’s Zabolch vármegyék’kormányzása is reá biratok, egész felső Magyarország’ főkapitányává téteték ’és az erdélyi háborút mint főparancsnok vezérlő. Eszelős hódítási vágytól föltüzeltetve, Báthory Gábor Oláhországba rontván, a’ magyar koronának adózó Badul vajdát elvízé ’s egész Szathmárig mindent kegyetlenül elpusztított. Nem vala tehát egyéb hátra, mint erőszakot erőszakkal viszi szatarlani, mi végre Forgách ’Sigimond’ vezérlete alatt 16,000 fejnyi hadsereg küldeték Báthory ellen.