Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1838. július-december (4. évfolyam, 2/1-52. szám)
1838-09-16 / 22. szám
Pest Septemb. 16.n Megjelen e’ divatujság hetenkint 2szer. Helyben felévi dija 5 frt., egész évi 10 frt. Postán 6 és 12 frt. pen. TÁRSAS ÉLET ÉS DIVATHIÁDÍBOS. 183©. 22dik szám. Előfizethetni kígyó utczában Sebastiány házban 390-dik szám alatt. És minden csász. kir. postahivatalnál. Negyedike ér. Szent a’ Törvény! szent a’ Béke! Ez legyen Hazánknak éke. Második fele. Tündér Hona tüneményes vígjáték 3 szakaszban. (Folytatás.) NEGYEDIK JELENÉS. Előbbiek, Dani. Dani. (betoppan) Hé, hó, Gyuri borbély, hát te itt zavarod a’ szappanlevet ? Csi csó. (föláll, méltósággal) Nem volt harangozóra szükségünk, hogy kikongassa, mit a’ szerelem titkon akart szőni. Dani. Hát Piroska, keresztlányom, ezt Czinkotán tanultuk? Csicsó. Dani te! (félrehúzza) ha mind illy szép keresztlányod van, úgy még ma harangozónak állok be helyetted. Piroska. Édes Dani bácsi, nem tudja megmondani, hol van atyás? Dani. De tudom, a’ tarka-kutyában van. Piroska. A’ tarka-kutyában? — Dani, igen, igen, a’ korcsmában, csak szaporán járj, ott találod. Piroska, úgy hát sietek, Isten velünk Dani bácsi! (Csicsóhoz) alázszolgálója. Csicsó. Piroska, ah megállj! hova sorsod vezérel, a’ korcsmába, én is követlek! Dani. (közbül áll) Csicsó! borbély! tilógus, megállj! Leány hord el magadat, Piroska. (elmegy.)' Csicsó. Ki bátorkodik üldöző sors gyanánt állni szerelmem útjában? — Dani. Én, Dániel de Bunko! — egy egész torony harangozója. (1838.) Csicsó, Dániel, Dániel! te egy sebet vágtál e’ baráti keblen. Dani. Keresd elő szappankendődet, és kötözd be. Csicsó. Dani, barátom Dani, bocsáss szerelmem után; hát ez a’ köszönet hogy 4 fogadat húztam ki ? Dani. Miért húztál ki négyet, holott csak kettő volt rész, kettőnek semmi baja sem volt. — De ennyi baleset’ daczára is, Csicsó, én barátod vagyok, barátod, miilyen barát nincs több e’ földön. — Gyuri! te rád nagyobb szerencse vár, tündéri tündöklő szerencse vár rád. — Tudd meg, én Tündérországból jövök. Csicsó. Harangozó, a’ te eszed kifíczamodott, félre kongatod koponyádnak harangját. Dani. Sőt nem ismered azt az urat, ki a’ kötélverő és szíjgyártó háztelkét megvette, ’s ki csak kevéssel ez előtt, a’vászontakácsét is kifizette? Csicsó. Kifizette? a’ takácsnak pénze van, és mi itt vesztegetjük a’ drága időt? Jól siessünk a’ tarka-kutyába. Dani. Csicsó, megállj, beretvádra kényszerítelek. Csicsó. Arra nem kényszerithetsz, mert épen az előbb adtam el. — Dani. De legalább hallgass ki! Csicsó. No, hát mi bajod? Dani. Tehát ismered azt a’pénzes urat?— Csicsó. Igen. — Dani. És tudod kicsoda ! — Csicsó. Nem. Dani, úgy halld, bámulj, és remegj, azon úr — Argirus királyfi. (22)