Rajztanítás, 1966 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1966 / 4. szám

Könyvekről Valamennyit olyan finoman kiegyen­súlyozott színkompozíció jellemzi, ami sajátos hangulatot ad nekik. Sajátos áhitat lengi át e képeket. Egy női lélek finom életérzése. A képi egység, illetve a dekorativitás biztosítása érdekében túllép a perspek­tíva hagyományos követelményein, és több képén síkba forgatja motívumait. Ezzel még jobban el tudja mélyíteni kompozíciós vonaljátékát. Nagyszerű érzéke van a leegyszerűsített felületek festőiségének felfokozására is. E célból egy egészen egyéni eljárásmódot kísér­letezett ki. Az olajfestékbe samottport kever, és ezek szemcséivel és egyéb eljárásokkal teszi rendkívül érdekessé a felületi kezelést. Akinél a művészi meg­látások ilyen tudatossággal és technikai felkészültséggel párosulnak, sokat ígérő tehetség. Dr. Maksay László RAJZ AZ IPARI TECHNIKUMOK SZÁMÁRA (Ivánka László és Hofbauer Ottó munkája) Új rajztankönyv jelent meg (1965 szeptemberében) az ipari technikumok számára a Tankönyvkiadó goi­dózisában. A könyv komoly előrelépést jelent a rajz középfokú technikumi oktatásában. A szerzők a tanterv és utasítások szövegének és szellemének megfelelően — több évtizedes gyakorlati tapasztala­taikra támaszkodva, alapos szaktárgyi­módszertani hozzáértéssel és jó peda­gógiai érzékkel — dolgozzák fel a taní­tási anyagot. Figyelemre méltó, hogy amíg a korábbi tankönyv („Szabadkézi rajz az ipari technikumok számára”) az alapvető sikmertani és térgeometriai tudnivalókat és szerkesztéseket ismert­nek tételezte fel, és nem tárgyalta, az új könyv külön fejezetet szán ennek, és ábrázoló geometriai kiegészítésekkel teszi teljessé az anyagot. Ugyanakkor eltekint a tantervi anyag elsajátításában ténylegesen és közvetlenül szerepet nem játszó bizonyos problémák tárgya­lásától — így a „színelmélet” ismerteté­sétől (A korábbi tankönyv ezzel külön fejezetben foglalkozott.) Az új tankönyv különös érdeme: a tanítási anyag igen aprólékos bontása és az egyes részek szerves, logikus kap­csolása. összefüggő feladatsorokká épí­tése, a fokozatosság és a koncentráció elvének messzemenő érvényesítése. Szemben a korábbi tankönyvvel, természettanulmányokat nem a kocka a ábrázolásával vezeti be, hanem — helye­sen érvényesítve az anyagfelépítés foko­zatosságának követelményét — a négy­zetlappal indul. Továbbá, míg az előző könyv a természettanulmányokat és a rekonstruálások feladatait két külön fejezetben tárgyalta, az új könyv pár­huzamosan, együttesen dolgozza fel a kettőt, s szerves kapcsolatot épít ki nem­csak a két munkakeret feladatai között, hanem az ábrázoló geometria feladatai­val is. A szerzők gondot fordítottak a könyv könnyű használhatóságának biztosítá­sára. Az egyes fejezetek anyagát lezáró „ gyakorlatok'­ egy-egy kettős órára vannak tervezve. Konkrét példáit nyújt­ják az anyag célszerű gyakorlati feldol­gozásának s a feladatok komplex feladat­sorokká ötvözésének. A könyv tulajdon­képpen teljes tanmenetet nyújt — anél­kül azonban, hogy „megkötné” a tanár kezeit. Egyrészt több gyakorlatot közöl, mint amennyi a tantervileg adott óra­számban elvégezhető, másrészt az egyes fejezetek végéhez pótlólagos „felada­tokat" mellékel. A tanár a helyi adott­ságoknak és lehetőségeknek megfelelően egyéni igényei és belátása szerint válo­gathatja ki és építheti tanmenetébe a megfelelő feladatokat. A kiadványt gazdag és gondosan ki­vitelezett ábrák (tusrajzok, a formai­szerkezeti összefüggéseket és a szerkesz­tés folyamatát szemléltető piros színű kiegészítések), jó minőségű papír és több fotó teszik külsőleg is tetszetőssé esztétikussá és az adott „kereteken" belül a gyermekek esztétikai nevelésére is alkalmassá. A könyv fő pozitívumait — meglátásom szerint — a következőkben összegez­hetjük: 1. A szabadkézi természettanulmá­­nyok, a síkmértani szerkesztések, az ábrázoló geometria és a műszaki rajz legszükségesebb, alapvető ismereteit — a tanulók előképzettségének és élet­kori adottságainak megfelelő színvona­lon. az ipari oktatás sajátos gyakorlati követelményeinek figyelembevétele- Kováts Nagy Ira: Tél 27

Next