Reform, 1870. március (2. évfolyam, 76-106. szám)

1870-03-08 / 83. szám

közül. A temetési szertartás nagy fén­nyel, teljes egyházi segédlettel ment végbe. A halottas disz­kocsit a könnyező jó barátok s fiatal hölgyek egész a temetőig kikisérték. A képviselőház tagjai közül Somsich Pál elnökkel és Gajzágó alelnökkel élőkön a koporsót igen számosan állták körül. A miniszterek közül Bedekovics Kálmánt láttuk. A fényes halotti kocsi elé nyolcz le volt fogva, s a menetet a kocsiknak véget nem érő hosszú sora kisérte. A gyászbeszédet az elhunyt sirján P­a­p f­i u nagyváradi gör. kath. lelkész tartotta, román­ és magyar nyelven, szokás szerint a halott nevében, búcsúzván annak barátaitól, s különösen a román ajkú képviselőket kitartásra intvén azon ügyben, melyért a boldogult harczolt. A temetésre számosan jelentek meg az elhunyt távollakó barátai közül is. — A kereskedelmi minisztérium értesité Magyar és Erdélyország valamenyi ható­ságát, hogy marhavész a beérkezett tudósítások szerint — a lefolyt hóban, sem Magyar- sem Er­­délyországban— elő nem fordult. — Egy utazó, Bálint Gábor jeles fiatal orientalista, ki pár évig Vámbéri Ármin tanitványa volt, közelebb Kazánba utazik, hogy a mongol és magyar nyelv között alapos nyelvészeti összehason­­lításokat tehessen. Fogaras János, a magyar tudo­mányos akadémia tagja melegen pártfogolja a ki­tűnő készültségü fiatal embert, ki a török, arabs, cserkesz, mongol nyelveken kivül minden európai művelt nyelvet beszél. Bálint egy­ ideig a nagyvá­radi papnövelde tagja volt, hanem ellenállhatlan A­ágy vonzza a nyelvészeti kutatásokra. Közelebb egy igen terjedelmes török és arabs nyelvtant ren­dez sajtó alá, hogy a magyarok is elsajátíthassák e nyelveket. — Egy nyomdász-estély. A „Hon“ írja, hogy az „Athenaeum“ vasárnap este barát­ságos lakomára hívta azon munkásait, kik részint a strike-tól egészen­­ távol maradtak, részint a munká­hoz visszatértek. Épen farsang idején, midőn mun­ka­tagadó társaik szabadon tánczoltak, lakmároz­­tak, kirándulásokat rendeztek, e munkások kettő­zött szorgalommal láttak a dologhoz. Ez által nem­csak a vállalatnak, de az irodalomnak is szolgá­latot tettek. Az estély igen kedélyes volt, az „Athe­naeum“ igazgatóságának, művezetőségének s betű­­öntödéjének tagjai majd mind jelen voltak. — A Brunszvik-szobor ügyében Rapos József bizottmányi elnök felhívja a honfiakat és honleányokat, kiknél a­­ Brunszvik-szoborra vonat­kozó gyűjtő ívek vannak, hogy ezeket, habár üresen is, alulirthoz Pestre (Valero utcza 1-ső szám) a legrövidebb idő alatt beküldjék. — Dietze Sándor, Madách „Ember tra­­goediájának“ német fordítója, Bécsből levelet inté­zett Deák Farkashoz, ki a levél közlésére minket kért föl. A levél által egy jó nevű német fordító megtámadott hitelét állíthatjuk helyre, miért is szí­vesen engedünk neki tért rovatunkban. A levél így szól: „Tisztelt uram! Talán ön is hallotta merészségről, melylyel a „Neuer freier Loyd“ a Ma­­gyarország s nagyvilág“ ellenében állitá, hogy a lapjában elkontárkodott „Rákócziné“-féle fordítás eszközlője s Madách „Ember tragédiájának“ for­dítója egy és ugyanazon személy. Azt állítá, hogy Arany „Buda halálának“ még nyomtatásban meg nem jelent fordítása is attól van, a ki ezt a köl­teményt a „N. F. Lloyd“ számára fordítá. Biztosít­hatom önt, hogy Arany Jánosnak e költeményét nem is ismerem, annál kevésbbé fordítottam azt le a nevezett „N. F. Lloyd­“ számára. Nem szoká­som ily teljesen silány fordításokkal lépni síkra. Ön tudhatja menyit csiszolok fordításaimon csak­hogy meg ne támadhassanak, tudhatja, hogy „Bu­da halálát“ is azért nem adom még ki kezeim közül. Uram, ha teheti vegye utalmába megtáma­dott hitem­met s valamelyik nagy lapban közölje nyilatkozatomat. “ — A budai zene- és ének­akadé­­m­i­á­r­a február hóban következő adományozások folytak be: József főherczeg 25 ftot adott, Kará­csony Guido gróf 200 fttal járult az alaptőkéhez, az esztergomi székes káptalan 20 ftot ajándékozott, Petkó István számtanácsos pedig 100 ftot ajánlott földtehermentesítési kötelezvényekben. — Az Eszterházy- képtár ügye a vidéken, Arad város közelebbi közgyűlésén, Róth Nándor fiatal aljegyző felhívta a város figyel­mét az Eszterházy-képtár ügyére, egyszersmind in­dítványt is tett, hogy a város pénz által is igye­kezzék a műkincs megvételéhez járulni. A gyűlés atyái elnémultak, sem ajánlója sem ellenzője nem akadt,míg végre a város egyik bátrabb atyája meg nem szólalt*: „Uraim! — elég ha az eszmét pártoltuk, mint még pénzt is adni ?“ A kérdésre egy dörgő éljenzsibaj volt a válasz és az Eszterházy-képtár egy Izsütött szemekkel volt kénytelen megretirálni. — Uj szerkezetű hajóhíd. Schöller Jó­zsef volt honvéd százados, egy saját találmányú hadi hajóhíd mintázatát küldötte be a magyar kir. honvédelmi minisztériumhoz. A minisztérium a vizs­gálat után a hid szerkezetét igen ügyesnek találta, de a szállítás nehézségéért el nem fogadta. E mel­lett a hid zátonyos folyamnál épen nem volna al­kalmazható.­­ A l­i­p­ó­t­m­e­z­e­i tébolydában tegnapelőtt 10 órakor szentelték föl a kis kápolnát. A fölszen­telésnél 80 elmebetegen kívül számosan voltak je­len. A betegek nagy figyelemmel hallgatták Ráth József apát-esperes beszédét, de különösen a gyö­nyörű énekkar volt reá sok hatással annyira, hogy két-három pad könyezni is kezdett. Színház. — Zichy Antal ideiglenes igazgató a kö­vetkez­ő levelet intézte a nemzeti színház tagjaihoz: „A nemzeti színház igazgatóságának a kötendő új szerződéseknél nemcsak arra kell törekednie, hogy a tehetségeket az intézetnek megtartsa és megsze­rezze, hanem egyúttal arra is ki kell figyelmét ter­jesztenie, hogy azoknak kellő működési tért nyis­son, s velük hézagot töltessen be. Hogy biztosan elkerülhessük azon viszásságot, mely oly gyakran előfordul, miszerint egy szakmának s szerepkörnek 3—4 képviselője is van, mig egy másik, a művé­szeti összhang kárára néha huzamos­ ideig betöl­tetlen marad: tisztelettel felszólítom intézetünk ér­demes tagjait, s azon művész- és művésznőket, a­kik azok sorába felvétetni óhajtanak, hogy egyéni tehetségeikhez, eddigi tanulmányaikhoz és sikereik­hez mért szerepkörüket megjelölni és az igazgató­sággal közleni szíveskedjenek, különös kiemelésé­vel : a) a színház játékrendén levő legjobb szere­peiknek *, b) azoknak, a­melyekben csak kisegítő­­képen óhajtanának közreműködni, c) és végre azon- és dalműveknek, melyeknek a játékrendben fölvéte­­vagy fölelevenítését indítványoznák.“ — A nemzeti színházban adatik márcz 8. Toperc­zer Ilka k. a. vendégjátéka alkalmá­ból „Faust“ opera. —A budai népszínházban „Parlagi Jancs­i,“ énekes vígjáték 3 felvonásban — A szinészeti ta­n,o­d­a vizsgálatai. Holnap lesz a drámai szak I. 11. HL osztályának a vizsgálata. Tantárgyak: Illemtan, jelmeztan, versolvasás és szavallás. Tanár: Szigeti József. Vé­gül a franczia nyelvtanból, mint rendkívüli tantárgy­ból Sasváry László tanár fog tartani vizsgálatot. — Grillparzert az ősz drámaírót, közelebb egyik barátja látogatta meg, s asztalán a Haendl és zenéjéről írt könyvet vette észre. „Ah hát ilyeneket is olvasunk?“ „Olykor-olykor“, mon­­dá az aggastyán. „Hát hogy tetszik a könyv?“ „Úgy tetszik, mint a festett ebéd“, jegyzé meg mosolyogva az öreg úr, a­ki tudvalevőleg nagyot hall, s a zenét nem élvezheti. — T­h­o­m­a­s Ambroise „Hamlet“ opera szer­zője igen udvarias levelet irt Pauliné asszonynak s Odry Lehelnek, kik operájában a főszerepeket éneklik. Levelében igen czélszerü utasitásokat ad a rendezést illetőleg, kijelöli a helyeket, melyek szükség esetében kihagyhatók s végül megjegyzi, hogy legyen a nemzeti színház előadása még kifo­­gástalanabb, mint Párisban, mit a szereplők tehet­ségétől bizton remél. Pauliné asszonyt különösen kiemeli, mint a legkedvesebb a legképzettebb ly­­rai énekesnők egyikét. „És ez nem bók, jegyzi meg Idvele végén, hanem szigorú kritikusok szavai után mondott vélemény, meggyőződés.“ Sajnálja szerző, hogy személyesen le nem jöhet*az előadásra, mert ügyei lekötik. Pár hó múlva azonban, ha műve a magyaroknál szives fogadtatásra talál, föl­keresi Magyarországot, melynek fiairól és leányai­ról annyi szépet hallott. Zene. (Báró Vay Lénárd hangversenyé­re), mely­ ma az irói zenész-segélyző egylet javára a redoute kisebb termében tartatott nagy s díszes közön­ség gyűlt egybe. Hangversenyző egy alig húsz éves, megnyerő külsejű iQu­ki hegedűjén igen ügyesen játszik s kitartó szorgalom mellett még sokra vi­heti. A Beethoven féle konczertben összehalmozott nehézségekkel azonban nem tudott mind­végig megküzdeni, s a fölfogás sem volt­ a mű belbecsének megfelelő. Annál szebben játszta Van Hauser két da­rabját s Wieniawskynak egy kenetteljes legendáját. A cantabile legjobban sikerült a művésznek ; mély az és érzésteli, s lelkes tapsra is ragadta a hallgató­kat. Alard rondoja, melyet befejezésül játszott Vay, szintén jól sikerült: bebizonyitá itt hangversenyző hogy technikája is bizonyos fokig eléggé képzett. Pauliné Mozart Színigazgatójából énekelt egy kedves dallamot, férjével pedig egy régi dalt Ro­­usseontól (Duc des roses), mely tán fénypontját ké­pezte az estének. A közönség ezen gyönyörű zene­költeményt, melyben a rózsák illata mintegy han­gokba átvarázsoltan száll felénk, élénken megtap­solta. Morgenstern úr Lisztnek Ördög Róbert dalla­mai fölött irt ábrándját játszotta. Hogy ujjai né­hányszor elsiklottak, csak mellesleg említjük meg. A fiatal zongorász a Bösendorfer-féle hangszert nem kímélte, s folytonos fortissimói által az egész zene­kép elmosódott, a halgatók pedig alig várták a végét. Megjegyezzük végül, hogy Erkel Sándor ur tapintattal s kellő gyengédséggel kisérte Vay ur s a Pauli pár előadásait zongorán. A n. színház zene­karának, mely Bethoven s Alard konczertjeit kisér­te, nem volt szerencsés napja. (Dunkl János)­gyűjteménye: „Zongora-gya­korlatok“ nem szorultak épen dicséretre, mind a zenede, mind a színházi képezde taneszközül fo­gadták el, legjelesb zenészeink egyhangúan elisme­rőleg nyilatkoznak róla, s bécsi lapok is dicsérő­­leg említették ; megemlítjük, mert kötelességünk­nek tartjuk zene­irodalmunk nagyrészt selejtes terményei közöl a kevés jót kiemelni, s a közön­séget rá figyelmeztetni. E műben, melynek eddig két füzete jelent meg, a legjelesb zeneszerzők etűdjeit látjuk akként összeállítva, hogy a kön­­­nyűtől a nehezebbre az átmenet alig észlelhető, miért is a gyöngébb tanítványoknak haladása is biztosítva van. — Főérdeme a czélszerü ös­­­szeállítás, és ama kiváló gond, mely a balkéz ki­művelésére fordittatik. Dunkl­er Bécsben sok ideig az első zenetanárok közé tartozott, s éveket töl­tött Liszt és Rubinstein oldala mellett ; tapasztala­tait alig gyümölcsözteth­eti szebben, mint ezen sok fáradsággal készült mű kiadásával. A kiállítás ele­gáns és becsületére válik a Rózsavölgyi czégnek. (Bartay Ede) Scherzója, ugyan­csak Rózsavölgyi kiadványa, az „aurea mediocri­­tas“ jellegét hordja magán. A gondolatok nem épen a legújabbak, e műalak, s a harmóniai kivitel azonban kevés kifogást enged. Az akadémia ülése. Marcz. 7. Az akadémia nyelv és széptudományi­ osztályának­ ülésén Barna Nándor olvasta fel: „A finn köl­tészet szelleme tekintettel az ősmagyar költészetre“ czímű értekezését. Az értekezés voltaképen inkább a költészeti irodalom formai és nyelvészi analógiái­val foglalkozik. Megemlíti azon kísérleteket melyek e tárgyban a század elején ébredő irodalmunkban történtek. Ez első kísérletek többnyire meddők voltak, mert nem indultak meg helyes alapon. Csak újabb időben, midőn mind magunk nagyobb siker­rel hatoltunk ös költészetünk nyomai, s a népkölté­szet kincsei után, más­részt a rokon törzsek nyel­vei és a magyar­­ tudományos világ tanulmányai tárgyává lettek. Értekező a székhely balla­dát említi legelső helyen és mint buzgó finnista a finn nem annyira és mint népköltészettel való ro­konságukat bizonyítja. Felhozza hogy a székely balladának egészen az volt a versszerkezete, mi a finn költeményeknek, t. i. a versek 8 szótaguak vol­tak előnímmel (alliteratio) de utórim nélkül, a mi nálunk csak későbben még pedig nyelv,emlékeink tanúsága szerint nehezen és lassan fejlődött ki. Továbbá jellemzi őket a particismus,mely lénye­gében majdnem egészen az, a­mi a héber nyelvben dívik és nemével a belrimnek. Állításai igazolására kivált a középkori ma­gyar költészeti maradványokat taglalja. A mi a színi költészetet illeti Barna ezt mint a­mely napjainkig is megtartotta és jellemét olyan­nak tartja, mely a mi ősköltészetünk lényegének megismerésére (mondjuk inkább gyanítására) némi vezérfonalul szolgálhat. Előadja tehát rövideden a színi költészet formai alkatát, azután (bár kissé soványan) annak szellemének ismertetésére tér át s annak főkutforrásának a hit régészetét mondja A kiszabott idő lejárása folytán azonban az értekezést szerző nem fejezhette be s annak foly­tán a szakosztály legközelebbi gyűlésén fog felol­­vastatni. Barna után Ball­agi Mór r. t. felolvassa Hunfalvy, Ballagi és Kun Géza gróf bírálók jelen­téseit Dlr. Kohl­ Sámuel a pesti izraelita hitközség lelkészének értekezése felett, mely Esmonázár fe­­nicziai király siriratával s általában fenicziai nyelv- és kultur-emlékekkel foglalkozik. Hunfalvy és Ballagi néhány javítással az akadémia által való kiadatásra ajánlja. Nem úgy Kún Géza gróf, ki élesebben támadja meg e tanulmányt és benne mind adatokat mind a felfogást igyekszik czá­­folni. Még magyarságát is kárhoztatja. Az értekezést kiadásra nem ajánlja. Egyik bíráló feltételenül, másik feltételesen, harmadik sehogy sem ajánlva. Pulszky (elnök) kérdi: már most mi lesz ? Hunfalvy Pál nem tartja helyesnek­ Kun gróf bírálatának mértékét. Jelen értekezés in­kább átalános tájékoztatás akar lenni a fenicziai ta­nulmányok terén és nem részletes szakkutatás. E czéljának a munka meg is felel és tekintve, hogy e tudományág irodalmunkban egészen terra incogni­ta a munka kiadása felette czélszerü volna. Bal­lagi és Pulszky hasonló értelemben nyilatkoznak és melegen pártolják a munka kiadását. Pulszkynak csak a munka magyartalansága ellen van kifogása, valamint Ballaginak is s e körülmény folytán némi stiláris változtatások megtételére vissza fog adatni szerzőnek, mi megtörténvén ki fog adatni. A Gór éve pályakérdésre nézve az osztály foga felszólítani az örökösöket, hogy engedjék meg, miszerint a pályadij, eddigelé hét évenkint tűzetett ki (harmincz arany), ezentúl csak minden negye­dik esztendőben tűzessék megkettőztetett összeggel (60 arany). Az osztály ezt a változott anyagi vi­szonyok kényszerűségével indokolja. Nagyfontosságú végre az osztály azon határo­zata, melynek értelmében a negyvenes években megállapított akadémiai helyesírás revideálására albizottságot küld ki. Ez albizottság áll : Toldy, Hunfalvy és Budenz urakból. TÁVIRATOK, Bécs, márcz. 7. A resoluezióbizottság mai ülésében Bechbauer javaslata elvette­tett, ki oda nyilatkozott, hogy az eddigi eljárás a resolueziót illetve,­ mellőztessék és tárgyalás alá vétessék az általa előterjesz­tett tvj­avaslat. Ezután folytattatott a ga­­licziai resoluezió fölötti vita. Szavazás nem volt. A vita folyama alatt Hasner miniszter kijelenti, hogy nem fog a mellett szavazni, hogy a büntető- és világi törvénykezés tartománygyülésnek engedtessék át. A rend­ a örbüntetőtörvény a tartománygyülésnek engedhető át. A bíróságok organizáczióját illetőleg Giskra miniszter azt mondja, hogy ez át nem engedhető a tartománygyűlés törvényhozásának a nélkül, hogy a biroda­lom ereje és egyesége ne veszélyeztetnék. Bécs, márcz. 7. A resolueziobizottság Rechbauer t.javaslatát, daczára hogy elvet­tetett, kinyomatni és a reichsráth tagjai közt kiosztatni szándékozik. Paris, márcz. 7. Albrecht félig, teg­nap Cherbourgba utazott, miután öfelségei­­ket tegnap meglátogatta. Páris, márcz. 6. A „Moniteur de l’Ar­­mée“ Leboeuf hadügyminiszternek egy kör­iratát teszi közzé, mely rendeli, hogy az 1864-iki osztályból jelenleg szabadságon le­vő katonák a tartalék seregbe soroztassa­­nak. A „Correspondence Havas“ megczáfol­­ja az ,,Opinione“-ban megjelent értesítése­ket Daru grf Rómába intézett iratát ille­tőleg. München, márcz. 7. A bajor hivata­los lap közzé teszi, hogy Bray gróf végle­gesen elhatározta, hogy a külügyi tárczát elfogadja KÖZGAZDASÁG. Heti szemle a pesti értéktőzsdéről. [Ered. tud.] Pest, márcz. 7. A tőzsde állapota múlt héten nem szenvedett lényeges változást. A múlt hó zárlata minden baj nélkül folyt le, úgyszintén azon kötések, melyek a külvárosi takarékpénztár, s az iparosbank részvényei­ben megjelenésük idejére történtek, szabályosan oldattak meg. A nagy magyar sorsjegykölcsön a bécsi pénz­­piaczon köttetett meg, s ott hamarabb is voltak értesülve megkötéséről, mint mi. A mi értékpapí­­rainkra ez ügy eddig még nem gyakorolt észreve­hető benyomást. A tőzsde hangulata átalában kedvezőbbnek mondható; azon papírokon kívül, melyek bécsi jegyzéstől függnek, s e szerint hullámzanak, a élénk üzlet fejlődött ki helyi bank- és takarék­­pénztári, biztosítási és lóvasúti papírokban is. Kisebb gőzhajózási vállalataink fusiójával, mely most általánosan szükségesnek ismertetik el, több meghiúsult kísérlet után most ismét a frankó-, anglo- és a magyar ált. hitelbankok tesznek kísérle­tet ; fog-e sikerülni az összeolvasztás, még nagyon kétséges, s az ügy kivitele mindenesetre könnyeb­ben volna eszközölhető addig, míg a hajózás meg nem nyílik. Magyar vasúti kölcsön-kötvények igen ked­veltek voltak, s részint spekuláczióra, részint tő­ke-elhelyezésre 1000 darabonkint lOG­/a—108^2 frttal vásároltattak. Uj magyar vasutak szilárd­ak voltak, legkedveltebb a magyar keleti, mely 96 frtról 98 frtra emelkedett. Angol-magyar bank kedvelt volt, s 98^2 ht ról 101^2 frtra emelkedett, magyar ált. hitel-bank korlátolt üzlet mellett 91 frtról 93-ra; francó-bank élénk forgalom mellett 55 frtra szökkent, majd is­mét 53,2 frtra esett vissza. Helyi bankok nem vál­toztak. A takarékpénztárak szintén kedveltek vol­tak: első hazai újból emelkedett 3075 frtig*, fő­városi élénk üzlet mellett 134 frtról 135V2'i­e­­fe* rézvárosi 32 frtról 34-re emelkedett. Malompapirok állandóan elhanyagolták a tar­tósan rész lisztüzlet s a magas gabnaárak követ­keztében ; az árak inkább csak névlegesek. — Ser­főzdék kedveltek, első magyar 643 frtról 660-ra emelkedett*, királyserfőzde élénk üzlet mellett 152—153 frton vétetett. Gőzhajózási papírok emelkedtek; első magyar 96 frtról 97-re, Lloyd 114 frtról 118-ra, országos 60 frtról 62-re. Gépgyárak iránt kedvezőtlen a hangulat; két­kednek, hogy ily nemű vállalatok, melyekhez nagy számú értelmes munkás-osztály kívántatik, Magyar­­országon virágozhassanak. Lánczhid mérsékelt forgalom mellett 672 frt­ról 675-re emelkedett; alagút hanyatlott, 94 frtról 92-re. Téglagyárak közül Drasche-féle javult 55 frtról 48-ra part alatt. Szeszgyári papírok nyomot­tak. Lóvasutakban korlátolt volt az üzlet. Pesti 428—432 frt közt ingadozott, 429 frton záratott; budai egy nagyobb depot-eladás folytán 205 ftra esett. Tramway, mely most már teljesen­­ 200 frtnyi befizetéssel számittatik, alig tudta magát 1,1 fo­ frttal tartani pari felett. Váltók és pénzek határozottan hanyatlottak. Arany 5.81 napoleondor 9.90, porosz pénztári utal­vány 1.82 frt. A pénzállás eléggé kedvező. Pesti galnatőzsde, márcz. 7-én. Búza nagyon gyé­ren hozatott be, s ennek folytán a kínálat igen gyenge ma­radt, az árakat teljes névleges értékükben meg kellett adni. A forgalom tegnap és ma mintegy 18.000 mérőre rúgott. Tiszai 87 és fél fns, 5.37 ; 87 fns, 5.30 ; 8« fns, 5.20; 85 és fél fns, 4.85 fns, 4.85 ; 84 fns, 4.35 ; pesti határ, 87 fns, 5.15; 86V* fns 5.12; 86 fns 5.10; 84 fns 4.40, bánáti 85 fns, 4.80. Rozs árpa és kukoricza igen korlátolt üzlettel; zab szilárd adatott 1500 mérő 50 fonttal 2.17‘/j—18 kron. Pesti értéktőzsde márcz. 7 én. A tőzsde ma meg­lehetős élénk volt; lóvasúti, gőzhaj­ózási és biztosítási pa­pírok figyelemben részesültek s emelkedett árakon keltek. Magyar bizt. társ. 640 - 642 fton, Haza 135 fton, Pannónia 230 fton köte'ett, Pesti lóvasut 436 fton vétetett, III. kib. 381 fton. Bankpapírok csendesebbek, angol-magyar bank 102 fton köttetett, terézvárosi takarékpénztár 35—35 és fél fton, királyserfőzde 153 ft, hajózálog 157 ft, H. kib. 146 — 151 fton vétetett, hordógyár 156 fton, sertéshizlaló 210. Váltók és pénzek szilárdabbak: arany 5.82, napoleon­dor 9.92, ezüst 121.50. A börzével hirtelen helyre nem i­s hozható baj történt s oly késő éjjel, hogy a lap kiadásának veszélye nélkül szöveggel sem volt pótolható, mit ol­­vasó közönségünk tudomására hozván, egyú­ttal bocsánatot kell kérnünk szerkesztőségen nem múlt csorbáért. Felelős szerkesztő: Rákosi Jenő. a KÖNYVKERESKEDÉSE Pesten, a „vastuskó“hoz. fl. Leszállított áru magyar művek. A ( ) között lévő számok a bolti, a sorok végén lévő számok pedig a most érvényes árakat jelentik. fi t kr Abonyi Lajos. Regék a kandalló mellett (2.10)................................................1.­— Regék a pásztortűz mellett. 2 kötet (1.40)................................................—.80 Abouih E. Egy jegyző orra. Regény, ford. Beöthy Leo. 1 kötet (50 kr.) . . . — .30 Alvinczy F. Erkölcsi példák, egyházi és világi népoktatóknak használatul, másoknak hasznos olvasmányul (2.80) 1.30 Arany-Album. Arany János költeményei, Th­an és Lotz gyönyörű fényképeivel. A magyar irodalom eddig legszebb albumkiadásának második változatlan jutányosabb kiadása. Fényes diszkö­tés (12.—)......................................9.— Aszalay József. Pikant vázlatok az élet-és történelemből. Diszk. (2­50) . . 1.40 — Szellemi röppentyűk tö­rénelmi és humorisztikai szinezettel. Díszkiadás (3.­) ........................2.­— Eszmék az élet napfogyatkoz­ásai­ és leáldozatáról. Píszkiadás (1.40)­ . . ..9­ — A szellemi omnibus kis tükre . . . —.80 Ábrái : A nagy hazafiak. Regényes kor­rajz. 3 kötet (2.80)............................1.40 Bartalus István. Két dudás egy c­sárdáb­an. Regény a magyar zenészéletbő­l. 2 köt. (150) ....................................................­.80 Beöthy L. A kék macskához Goldbach & Cie. fűszerkeresk. Regény. 2 kötet (2.10)..................................................—.70 — Puszták fia. Regény (1.40) .... ..50 — Nesze semmi, fogd meg jól. Sok kép­pel (1.40)...............................................1.­— „Laczikonyha.“ A legjelesebb magyar főszakácsok stb. Közremunkálkodásá­val torzképekkel (1.40)......................—.50 — 101 ch­olera-csepp. Vagyis akár akarsz, akár nem, megpukkadsz nevettedben. 2. reményfeletti kiadás (—­70) . . ..50 Bock Ernő Károly: Az egészség négy ■ könyve. A magyar nép szükségeihez alkalmazv­a. A szövegbe nyomott 38 ábrával. 2-ik jutányos kiadás (5.—) 3.— — Kötve ....................................................3.70 Boz. Twist Oliver. Angolból ford. Gondol Dániel. 3 kötet. Fűzve (2­80) . . . 1.— Bus Vitéz. Szarkalábak. Humorisztikus el­beszélések. 2 kötet (1.50) .... 1.— Csokonai Mihály minden munkái. A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyenlítve, számos kiadatla­nokkal bővítve, jegyzésekkel világo­sítva s életrajzzal bevezetve, kiadta dr. Schedel Ferencz. Két kötet, Cso­konai jól talált képével s aláírási hasonmásával. Nagy4­ r., fűzve (5.—) 3.50 frt kr. 1.80 2.50 1.80 2.20 1.­Degré Lajos. Két év egy ügyvéd életéből. 2 kötet (2.40)...................................... — Salvator Róza. 3 kötet (315) . . . — Ördög emlékiratai. 2 kötet (2.10) — Novellák. 3 kötet (3.15)................... — Kalandornő. 2 kötet (2.46) . . . . De la Tour gróf. Jelenetek a magyar élet­ből. A franczia eredeti után fordította Ágai Adolf. 3 kötet (1.60) .... Dobos János. Egyházi beszédek. A föl­dmi­velő házánál és házán kivül (1­ 8­)) . ..60 Dumas Sándor: Egy orvos naplója. Hires történeti regény. 16 füzet (11.20) . . Egy szerelmi kaland. Ford. Benitzky (1•­) ■..................................................­.70 — Jehu társai. Történeti regény a con­­sulság korából. Ford. Huszár Imre és Nagy István. 4 kötet (2. — ) .... 1.— — A nászruh­a. Ford. K. T. 2 kötet, 8-ra, fűzve (1.—) . . . ........................—.80 — Utazás a Kaukázusban. Ford. Székely József. 4 kötet (2. )..............................1.— Egy herczeg titkos neje. Regény francziából fordítva (1..5)..............................................—1.40 Egy szép vipera. Regény. Angolból fordítva.­­2 kötet (1.­25)...................................—.60 Ein Blick auf den anonymen Rockblick. Von einem Ungarn. (Gróf Széchenyi István utolsó m­űve Döblingben és gyászos halálának okozója.) 3-te Auflage, Lon­don, 1861 (8.)......................................2.50 Eö­­vös báró József: Magyarország 1514-ben. Regény. 3 kötet. Nagy 8-rét. Fűzve (9.­1....................................................2.80 — A nemzetiség kérdése (1.40) . . . —.60 Flygare Cárién Emilia. A sziget rózsája. Svéd regény. Fordította Lakner Sán­dor. 2 kötet (3.15).................................1.50 — Szeszélyes hölgy. Svéd regény. Ford. Székely J. 6 köt. (3.—) ... . . 1.50 Franczia forradalom története. Ford. Gaál. 2 köt. 8-r. Fűzve (3.60) . . . . . 1. — Gerstöcker Frigyes. Az arkanzaszi lókötők. Jelenetek az amerikai erdőéletből. Ford. Ag.ii A. és Zilahy K. 4 kötet. 8-rét. fűzve (2.—).................................1.20 Goldschmith. A wakefieldi pap. (A leghí­resebb classicus .angol regény.) Ford. OS Zsigmond (1.25)........................—.50 Gonzales ás Moléri. Buckingham herczeg hét csókja. Ford. Huszár Imre. 2 kö­tet (l.—).............................................—.70 Gyöngyök és virágok. A magyar költészet­ből, fűzve (­3.15)................................ 2.— Pompás diszkötésben (4.56) .... 3.— írt dr. Gyulai Pál Vörösmarty életrajza. Az aka­démia által koszoruzott mű. 2-ik ju­tányos ki­adás (1.60) ...... 1.— Hahn Hahn Ida grófnő. Cecil. Német regény. Földi tetta Bencur J. 2 kötet (2.80) 1.40 Herbert L. Napoleon Lajos 1808-tól 1848-ig Tört. regény, Fordították Szabó és Dienes. 1 osztály, Napoleon Lajos ifjusága. 5 kötet. 2. osztály, N­apoleon Lajos mint Carbonári, 2. kötet 3. osz­tály : A kegyenczek. Két Morny, Mi­­rós, Persignv. 4., 5. osztály; Strass­burg, Amerika és Louda, Boulogne és Hamm (11­60).............................6.— Horváth Mihály. Kossuth L­ajos utolsó leve­leire — Kossuth Lajosnak még eddig sehol sem közül leveleivel. 3-ik válto­­zatlan jutányos kiadás (1. 29) . . —.80 James. Robin Hood Angol regény. Ford. Petőfi Sándor. 2 kötet, fűzve (2.90) . 1.20 Jámbor Pál. A magyar irodalom története. 2-ik jutányos kiadás. 2 kötet (3.—) . 2.— Jókai Mór. Politikai divatok. Regény. 4 kö­tet (4.­) ............................ . . 2.— Jósika Miklós: Sziklarózsa, Regény. Apafi Mihály erdélyi fejedelem korából. 4. kötet (4.—)...................................3.— — Egy magyar család a forradalom alatt. 10 kötet (10.—).........................7.50 — A szegény ember dolga csupa komédia. 4 kötet (4.—)..............................2.— — A magyar kényurak. Regény az Anjou­királyok korából. 4 kötet (4. — ) . 3.— — Klára és Klári. Regény az Anjou-ki­rályok korából. 2 kötet (2—) . . 1.20 — Várt leány — várat nyer. 3 kötet (3.­)............................................1.50 Kákay Aranyos, Újabb országos árny- és fényképek (*2.—).........................1.— Kazinczy Gábor: Gab­ot könyve. Mátyás király jeles, bölcs és elmés mondásai­ és tetteiről. Hozzájárul Carbo párbe­széde Mátyás dicső tetteiről (2.40) . 1.20 Kecskeméthy Aurél. Parlamenti alkotmány és vármegyei reactio (1.—) . . . —.60 — Egy képviselő napló-jegyzetei az 1865. decz. 10-én megnyílt országgyűlés alatt. 3 füzet (2. 70)....................1.— Kemény Zsigmond, Gyulai Pál. Regény, 6 kötet, 8 rét, borítékban (7. —) . . 3.— Kock Pál. Cherami a párisi kalandor.Vig regény. Ford. K. T. 8-rét, 3 kötet (1. 50) 1.— — A három szoknyás leány. Víg regény. Ford. Huszár Imre. Az eredeti franczia kiadásnak rézmetszetű képével 1 kötet (­­75................................................ — A vig czimborák (Les compagnons de la trufftí). Regény. Fordította Agay A. 4 kötet (2.—)............................. — Fehér ház. Regény. Francziából for­dítva (1. 50) .................................. — Chaublanc úr, ki nejét keresi. 2 rész 1 kötetben (2.—)............................. Macaulay J. B. Lord Clive. Warren Has­tings. Az Angol Kelet-India meghódí­tásának története. Hampden János. Pitt, Chath­am gróf. Négy politikai életrajz, Ford. Szász Károly (4.—) . Mai Erszkine. Az angol parlament és eljá­rása. Ford. Barsi (3.—) .... Meissner Alfred. Schwarzgelb. Hires tör­téneti korrajz a mult évtizedből. 8 kö­tet (9.20)........................................... Mészáros J. Szerelem és eskü. Regény (1.­).......................................... mignet M. Stuart Márta. Ford. Berzeviczy E. (2.­)........................................... Montépin Xav. de. Egy örült szerelmei. Re­gény. Ford. Agay A. 2 kötet (1.25) . Mühlbach L. I. Napoleon fénykora és ha­nyatlása. Regényes korrajz. Ford. Ko­vács Géza. 20 kötet. 8-rét fűzve (10—) .........................­­ . . . — Benyovszky gróf Történeti regény. Ford. B—8 V—7. 4 kötet. (3.—) . . — Hortensia királyné. Egy napóleoni életkép. Ford. Székely J. 2 kötet (1.—) — 11. Katalin utolsó napjai. Történeti re­gény. Ford. Friedman B. 1 kötet (­•75) ........................................... — Négy nap egy színésznő életéből. Ford. Kármán B. (1­ 50) ......................... — Rákóczy Ferencz. Magyar életkép Ford. Ács Antal. 3. kötet (1.50) . . — Pére la-Chaise, XIV. Lajos gyóntató­­atyja. Történeti regény. For. Kármán Bert. 2. kötet (2.—) ...... Mundi Theodor. Mirabeau gróf és a franczia foradalom kitörése. Ford. Szokoly Vik­­tor. 5 kötet (2. 50)........................ Nagy Iván. Magyarországi és erdélyi buj­dosó fejedelem Késmárki Thököly Imre secretáriusának Komáromi János­nak törökországi diáriumja s expellen­­tiája (1.—) ..... .... — Magyarország családai czimerekkel és leszármazási táblákkal. 20 kötet *A—Z és pótlékkötet (70.—) ................... Nemzetgyűlés, a pesti magyar 1848-ban közli Pap Dénes. 2 köt. A legérdek.­­.60 9.60 3.­­.40 -.80 -.80 8.— 1.50 -.80 — .50 —.30 1.­KÖNYVKERESKEDÉSE Pesten, a „vastuskó“hoz.________ frt kr. frt P. Szathmáry Károly. Magyarhon fénykora« Történeti regény. 2-ik kiadás (3.15) • 2.70 — Ábrándozók. Történeti regény. (2—). 1.60 — A bujdosók. Történeti regény. 2 kötet (2­­)..............................1.40 — Bethlen Miklós. Történeti reg. (1.05) —.50 — Sirály. Történeti reg. 3 kötet (3.—) 2.— Szentkirályi Mór. Eszmetöredékek a vár­megyék rendezéséről (—­84) ... —­60 Szigeti Album. 1860. Kiadták Szilágyi Ist­ván és P. Szathmáry Károly. Díszki­adás a legjelesebb írók, mint Arany, J­ósika, Fáy, Jókai, Kazinczy stb. dol­­­­gozataival. B. Radákné arczképével, fűzve (4.—)............................1.— Teleki Domokos, gróf. A Héra-támadás története (1­80)................................. 1.20 Thaly Kálmán. Bottyán János: II. Rákóczy F. fejedelem vezérlő tábornoka. Tör­téneti életrajza a kurucz-világ hadjá­rataival. 2-dik jutányos kiadás (3.60) 2.20 Thiers Adolf: I. Napoleon első trónlemon­­dása. Elba sziget.­V­isszatérés. Water­loo, Prancz. ford. (4.—) ..... 2.40 — I. Napoleon Szent­ Ilona szigetén. Francziából fordítva (1.20) .... 1.— 1.80 Tigris-vadászat Indiában, Rize William gyalog vadászatai Rapsputanában. Ma­gyarította Brassai Samu 4 képpel (160)................................................­.80 Vadnay Károly. Eladó leányok. Társadalmi regény. 4 kötet (3.-^)............................2.— Vas Gereben. Tekintetes urak. Társadalmi regény, 2 kötet (2.—)............................1.— 2.40 — Garasos aristokraczia. Regény 2 köt. (2.—) 1.*— — Junátusélet. Korrajz. 3 kötet (3.—) . 1.60 1.60 Verne Gyula. Utazás a föld központja felé. Regény. Ford. Beöthy Leo. 2 kötet (1.26).................................................—.60 2. — Vörösmarty. Szép Ilonka. Ollay Soma bi­ 3. — reá nyolcz fényképezett rajzával. * Gyönyörű kisebb Album. 3-ik disz­—­­40 kötésű kiadásban (4.50) ..... 4.— — Minden költeményei. Legújabb ki­adás. 4 kötet, fűzve........................ 4.— Diszkötésben........................8. — Vass Samu, gróf. Ellenez ér egy szám­űzött életéből. Száraz­ és tengeri utazások nyugaton, 2 kötet (3.20) . 1.20 Zsebkönyv, országgyűlési. 2-ik bővített ki­adás. (Deák hires feliratával) (2.40) . 1.— TARTALOM: Országgyűlési hit-rendszabályolCe Magyarországot érdeklő közjogi kibocsátmányok. 1861« országgyűlési okmányok. Magyar-, erdélyországi alaptűrvé»­nyék. — A pesti, kolozsvári és zágrábi 1865—66» ország­gyűlések államiratai. Vegyes adatt­ár, tört. olvasmányok egyike. Az első kép­viseleti magyar országgyülés részletes naplókönyve ez, ülésről ülésre, a ki­sebb érdekű vitatkozások és szónok­latok rövidebb, a nagyobb érdekűek teljes följegyzésével. E diarium, mely a pozsonyi diéták diariumainak meg­szakadt fonalát fogja föl s egésziti ki, nagy gonddal s munkával, ma már nem kapható s első forrásokból van összeállítva (6.50) . . . Nixarpa Eiluj (Batthány grófnő). Ilona. Regény a magyar életből. A franczia eredeti után fordította Agay A. 2 kö­tet (1.—) .................................. Paltzow Thyrnau Tamás. Regény. Német­ből; ford. Lakner Sándor. 4 kötet fűzve (2.68)......................... Petőfi Sándor. A hóhér kötele. 2-ik ki­adás (1­ 80)....................... . — pompás olajszinnyomatu nagy arcz képe honvéd egyenruhában, szép táj képpel a háttérben (8.—) . . . Ráhel. Természet ellen. Regény. Fordi­totta Beöthy Leo. 2 kötet (1.—) . I. Rákóczy F. és nevezetesebb kortársai­nak némely kiadatlan eredeti leve­leik (1. —)................................. II. Rákóczy Ferencz fejedelem emlékiratai a magyarországi háborútól 1703-tól végéig (1711); közük Ráth Károly és Thaly Kálmán. 3. átdolgozott s jegy­zetekkel, Rákóczy tartózkodási helyei­vel, végrendeletével, és a bujdosók sirfelirataival bővített kiadás, Rákó­­czy arczképével (3.)........................ Renan Ernő: Az apostolok. Francziából fordította Molnár Aladár. 2-ik jutá­nyos kiadás (2.40)............................. Részvét könyve. A magyar izék segély­egylete megbízásából az alaptőke ja­vára szerkeszti Gyulai Pál (4.—). . . Diszkötésben (5.—)............................. Lavntine B. La Ficciola. Fordította Már­tonffy 4-rét. Számos képpel (—­70) . Sand George. Egy szegény leány törté­nete. (Willemer Marquis.) Fordította Ágay A. 2 kötet (1.—)................... Shakespeare: Lear király. Fordította Vö­­ rb-marty M. (1.—)............................ Szabó Károly. Emlékiratok a magyar ke­reszténység első századából. 2. jutá­nyos kiadás (1.—)............................. Szabó Richard. Lassú viz partot mos. Re­gény, 2 kötet (2.50)........................ Szalay L. Adalékok a magyar nemzet tör­ténetéhez a 16-ik században (2.40). . 2.—­­.50

Next