Reform, 1990. szeptember-december (3. évfolyam, 36-52. szám)
1990-11-30 / 48. szám
SZDSZ-Fehér Ház? Emlékbokszolás Tölgyessy Péter és Tamás Gáspár Miklós visszalépését követően alig csökkentették a meghökkenést az olyasfajta magyarázatok, miszerint új stílusú frontemberekre van szükség az SZDSZ-ben. Értesülésünk szerint súlyos koncepcióviták állnak a háttérben. Pontosabban: a párt politikájának kitűzése. Durván fogalmazva: van, aki arra játszik", bukjon csak szép lassan meg a kormány, mások pedig úgy gondolják: a jelenlegi helyzetben katasztrofális lenne kormányzati felelősséget vállalni. Ezzel van összefüggésben a látszólag utaláskon vita, ami heves viharokat kavart. Nevezetesen arról van szó, hogy megnövekedett az ügyvivői testület hatalma, s az országos tanács ezután kötelező határozatot nem hozhat, csupán véleményezi, felügyeli az ügyvivői testületet, viszont joga van rendkívüli küldöttgyűlés összehívására. Sokan ebben „klasszikus felállást" látnak, tehát a boldogult MSZMP központi és politikai bizottság hatalmi viszonyainak újjáélesztését, s ördögűzői buzgalommal tiltakoznak. Kis János elnök ellenérve: „nem lehet úgy politikai döntéseket hozni, hogy azokat esetleg havonta felülbírálják". A vele vitatkozók viszont - sok más mellett - egyfajta „titkolózást" is felhánytorgatnak. Röviden azt, hogy az országos tanács tagjai nem kapták meg időben a szükséges információkat, így gyakorlatilag lehetetlenítették munkájukat. Természetesen itt is elhangzik az antidemokratikus, sőt diktatórikus pártvezetés vádja. Kisebb botrány keveredett abból is, hogy növelni kívánják az alkalmazott szakapparátus létszámát, s ez sok régi tagban egy „SZDSZ-Fehér Ház" rémképét idézi fel. Az idők jele: nem számolhatunk be közös cím alatt az SZDSZ és a Fidesz helyzetéről. A szabaddemokraták ön- és egymást vádoló forrongásának éppen ez az egyik fő oka: viszonylagos népszerűségvesztésük a Fidesszel szemben. Súlyosbítja az SZDSZ gondjait, hogy kevéssé tapasztalja, miszerint „lojális” ellenzéknek tekintik. Figyelemre méltó nyilatkozatot adott erről például az országgyűlés költségvetési bizottsága„Minket valószínűleg utálni fog mostanában a sajtó"- jelentette ki Orbán Viktor mikrofon előtt. A magyarázat: a Fidesz „közeledése” a kormánykoalícióhoz. De hát az „SZDSZ-barátsággal" gyanúsított sajtó sem teljesen felelőtlen. Éppúgy tudatában van annak, mint Orbán Viktor, hogy ez az ország most - ismétlem: most - nem engedheti meg magának a kormányválság luxusát, tehát a fideszes „szerepmódosítást” nem tartja „sajtóban üldözendő cselekménynek". A Fideszen belül is kritizálják a „frontembereket". Érezteti hatását még a benak SZDSZ-es elnöke, Soós Károly Attila, amikor a kormányzati „információhiányra” panaszkodott. Állítása szerint őt és bizottságát eddig a jövő évi gazdaságpolitikát illetően „soha semmiről - szó szerint semmiről - nem informálták. .. Nem hiszem, hogy a világon bárhol másutt előfordul ilyesmi, hogy egy költségvetési bizottsági elnök lopott információk - és csakis lopott információk - alapján tud beszélni...Fesületsértési ügy is a pénzügyi vizsgálatot követelő Fidesz-tagok megsértése. Tény: a mai Fidesz-vezetést kétfélét éri támadás. Az egyik tábor azt kéri számon: hová a régi szövetség? A másik pedig: miért nem vállalja a Fidesz a szerepet egy nem „nagy", de a jelenleginél egy „kicsit fiatalosabb” koalícióban. A Beszélőben november 10-én megjelent Orbán Viktor-interjúból idézünk: „az együttműködésnek vannak konzekvenciái, az MDF-fel a mostani állapotában nem lehet együtt kormányozni. De van olyan része, amelyikkel lehetne... Ezen a kormányon két-három fideszes miniszter sem segíthetne, ettől a kormány munkájának a minősége alapvetően nem változna meg." Tehát: így „kormánypárti" a Fidesz. Kormánypárti” Fidesz.. sül: miniszter válság kmpromisszum a pártok megegyezése földügyben? kormányfő „figyelmébe” Andrásfalvy Bertalant, Keresztes K. Sándort, Győriványi Sándort, Gerbovits Jenőt, Nagy Ferenc Józsefet, Surján Lászlót és Habár Ferencet. Mások tudni vélik, hogy „tévés” produkciója miatt Bod Péter Ákos és Horváth Balázs széke is megingott, s elégedetlenek Jeszenszky Gézával ha nincs is. László Balázs, a kormány szóvivője - ki lassan egymaga maradt a kabinetirodán - azon túl, hogy „elképesztőnek és zavarosnak”nevezte az ügyet, meglehetősen dodonai választ adott, miszerint: „a találgatások fele sem bizonyul majd igaznak". Tekintettel arra, hogy a szóba került miniszterek között hosszas pártalkuk során meghatározott tárcák betöltői is vannak, érthető a felzúdulás a kereszténydemokratáknál és a kisgazdáknál. „Szokás szerint” teljesen eltérő értesüléseket szereztünk az FKGP-től. Ez érthető is, hiszen decemberben hívják össze a nagyválasztmányt, s várhatóan lényeges változások lesznek a pártvezetésben. Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter a „politikában minden elképzelhető’ mondatban foglalta össze véleményét, Nagy Ferenc József földművelési miniszter - mint november 14-én nyilatkozta - semmiféle formában nem értesült személyi változásokról. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy november 17-én Torgyán József, a párt parlamenti frakcióvezetője így fogalmazott: „a kormány hárompárti koalíciós megállapodás eredményeként alakult ki. Ettől eltérni csak újabb tárgyalások útján lehetne, de ilyenekről nem tudok..." Valószínűleg nem véletlen, hogy a sokak által a koalíció „szakítópróbájának” tekintett földkérdésben a kisgazdák meglepetésszerűen engedékenynek bizonyultak, vagyis „engedtek a 47-ből", s belementek a földtulajdont, a kártérítést s a kapcsolódó kérdéskört meglehetősen bizonytalanul körvonalazó - vagy inkább sejtető—hatpárti megállapodásba Teljes bizonyosssággal állíthatjuk: ez a váratlan tolerancia újabb konfliktusok forrása lehet a párton belül. Egyes szervezetek máris „árulással” vádolják a pártvezetést. Érdekes megjegyzést hallottunk egyébként Zsíros Géza kisgazda képviselőtől: nem találta érthetőnek és elfogadhatónak, hogy az MDF-es miniszterelnök döntse el a nagyválasztmány összehívásának dátumát. Ha így történt, ez tényleg érdekes... Valószínűleg nemcsak a kormány, de a jelenlegi kisgazda pártvezetés iránti bizalmatlanságot is kifejezi a Hajdú- Bihar megyei elnökség felhívása, amely népszavazást szorgalmaz új országgyűlési választások kiírása érdekében. Egyebek között ez áll benne: Az Országgyűlés eddigi munkája bizonyítja, hogy alkalmatlan feladatai megoldására. Elmaradt a rendszerváltás, a gazdaságot segítő törvények hiányoznak. .. ” Hol az MSZP? Joggal kérhetik számon: miért maradt ki összeállításunkból a szintén parlamenti párt MSZP? Egyszerűen azért, mert lapzártakor még csak csekély mértékben megalapozott valószínűség-számításokba sem bocsátkozhatunk, hogy meddig gyűrűzik a hullám, amit Pozsgay Imre kiválása és feltételezett mozgalomvagy pártalapítási szándéka kivált. Ugyanezen okból felelőtlenség lenne bármit írni a szociáldemokratákról vagy a néhai népfront bármilyen néven létező maradékairól. Abban viszont bizonyosak lehetünk, hogy az utóbbi napok érdekképviseleti, polgári szerveződési kísérletei azt jelzik: a balközépen nagy űr van a Parlamentben. Hogy kik, hogyan és mikor töltik be a jövő zenéje... Az összeállítást készítette: Vincze Péter