Reform, 1990. szeptember-december (3. évfolyam, 36-52. szám)

1990-11-30 / 48. szám

SZDSZ-Fehér Ház? Emlékbokszolás Tölgyessy Péter és Tamás Gáspár Miklós visszalépését követően alig csökkentették a meghökkenést az olyasfajta magyarázatok, miszerint új stílusú frontemberekre van szük­ség az SZDSZ-ben. Értesülésünk szerint sú­lyos koncepcióviták állnak a háttérben. Ponto­sabban: a párt politikájának kitűzése. Durván fogalmazva: van, aki arra játszik", bukjon csak szép lassan meg a kormány, mások pedig úgy gondolják: a jelenlegi helyzetben katasztrofális lenne kormányzati felelősséget vállalni. Ezzel van összefüggésben a lát­szólag utaláskon vita, ami heves viharokat kavart. Nevezetesen arról van szó, hogy megnövekedett az ügyvivői testület hatal­ma, s az országos tanács ezután kötelező határozatot nem hozhat, csupán vélemé­nyezi, felügyeli az ügyvivői testületet, vi­szont joga van rendkívüli küldöttgyűlés összehívására. Sokan ebben „klasszikus felállást" látnak, tehát a boldogult MSZMP központi és politikai bizottság hatalmi vi­szonyainak újjáélesztését, s ördögűzői buzgalommal tiltakoznak. Kis János elnök ellenérve: „nem lehet úgy politikai dönté­seket hozni, hogy azokat esetleg havonta felülbírálják". A vele vitatkozók viszont - sok más mellett - egyfajta „titkolózást" is felhány­­torgatnak. Röviden azt, hogy az országos tanács tagjai nem kapták meg időben a szükséges információkat, így gyakorlati­lag lehetetlenítették munkájukat. Termé­szetesen itt is elhangzik az antidemokrati­kus, sőt diktatórikus pártvezetés vádja. Kisebb botrány keveredett abból is, hogy növelni kívánják az alkalmazott szakap­parátus létszámát, s ez sok régi tagban egy „SZDSZ-Fehér Ház" rémképét idézi fel. Az idők jele: nem számolhatunk be kö­zös cím alatt az SZDSZ és a Fidesz helyze­téről. A szabaddemokraták ön- és egymást vádoló forrongásának éppen ez az egyik fő oka: viszonylagos népszerűségvesztésük a Fidesszel szemben. Súlyosbítja az SZDSZ gondjait, hogy kevéssé tapasztalja, miszerint „lojális” ellenzéknek tekintik. Figyelemre méltó nyilatkozatot adott erről például az or­szággyűlés költségvetési bizottsága­„Minket valószínűleg utálni fog mostaná­ban a sajtó"- jelentette ki Orbán Viktor mikrofon előtt. A magyarázat: a Fidesz „közeledése” a kormánykoalícióhoz. De hát az „SZDSZ-barátsággal" gyanúsított sajtó sem teljesen felelőtlen. Éppúgy tuda­tában van annak, mint Orbán Viktor, hogy ez az ország most - ismétlem: most - nem engedheti meg magának a kormány­­válság luxusát, tehát a fideszes „szerep­módosítást” nem tartja „sajtóban üldözen­dő cselekménynek". A Fideszen belül is kritizálják a „front­embereket". Érezteti hatását még a be­nak SZDSZ-es elnöke, Soós Károly At­tila, amikor a kormányzati „információ­­hiányra” panaszkodott. Állítása szerint őt és bizottságát eddig a jövő évi gaz­daságpolitikát illetően „soha semmiről - szó szerint semmiről - nem infor­málták. .. Nem hiszem, hogy a világon bárhol másutt előfordul ilyesmi, hogy egy költségvetési bizottsági elnök lo­pott információk - és csakis lopott in­formációk - alapján tud beszélni...F­esületsértési ügy is­­ a pénzügyi vizsgála­tot követelő Fidesz-tagok megsértése. Tény: a mai Fidesz-vezetést kétfélét éri támadás. Az egyik tábor azt kéri számon: hová a régi szövetség? A másik pedig: miért nem vállalja a Fidesz a szerepet egy nem „nagy", de a jelenleginél egy „kicsit fiatalosabb” koalícióban. A Be­szélőben november 10-én megjelent Or­bán Viktor-interjúból idézünk: „az együttműködésnek vannak konzekven­ciái, az MDF-fel a mostani állapotában nem lehet együtt kormányozni. De van olyan része, amelyikkel lehetne... Ezen a kormányon két-három fideszes mi­niszter sem segíthetne, ettől a kormány munkájának a minősége alapvetően nem változna meg." Tehát: így „kormánypárti" a Fidesz. Kormánypárti” Fidesz.. sül: miniszter válság­ kmpromisszum a pártok megegyezése földügyben? kormányfő „figyelmébe” Andrásfalvy Bertalant, Keresztes K. Sándort, Győr­­iványi Sándort, Gerbovits Jenőt, Nagy Ferenc Józsefet, Surján Lászlót és Ha­bár Ferencet. Mások tudni vélik, hogy „tévés” produkciója miatt Bod Péter Ákos és Horváth Balázs széke is meg­ingott, s elégedetlenek Jeszenszky Gézával ha nincs is. László Balázs, a kormány szóvivője - ki lassan egymaga maradt a kabinetiro­dán - azon túl, hogy „elképesztőnek és zavarosnak”nevezte az ügyet, meglehe­tősen dodonai választ adott, miszerint: „a találgatások fele sem bizonyul majd igaznak". Tekintettel arra, hogy a szóba került miniszterek között hosszas pártalkuk so­rán meghatározott tárcák betöltői is van­nak, érthető a felzúdulás a keresztényde­mokratáknál és a kisgazdáknál. „Szokás szerint” teljesen eltérő értesü­léseket szereztünk az FKGP-től. Ez érthe­tő is, hiszen decemberben hívják össze a nagyválasztmányt, s várhatóan lényeges változások lesznek a pártvezetésben. Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter a „politikában minden elképzelhető’ mon­datban foglalta össze véleményét, Nagy Ferenc József földművelési miniszter - mint november 14-én nyilatkozta - sem­miféle formában nem értesült személyi változásokról. Az mindenesetre figyelem­re méltó, hogy november 17-én Torgyán József, a párt parlamenti frakcióvezetője így fogalmazott: „a kormány hárompárti koalíciós megállapodás eredményeként alakult ki. Ettől eltérni csak újabb tárgyalá­sok útján lehetne, de ilyenekről nem tu­dok..." Valószínűleg nem véletlen, hogy a so­kak által a koalíció „szakítópróbájának” tekintett földkérdésben a kisgazdák meg­lepetésszerűen engedékenynek bizo­nyultak, vagyis „engedtek a 47-ből", s be­lementek a földtulajdont, a kártérítést s a kapcsolódó kérdéskört meglehetősen bi­zonytalanul körvonalazó - vagy inkább sejtető—hatpárti megállapodásba Tel­jes bizonyosssággal állíthatjuk: ez a vá­ratlan tolerancia újabb konfliktusok for­rása lehet a párton belül. Egyes szerve­zetek máris „árulással” vádolják a párt­vezetést. Érdekes megjegyzést hallot­tunk egyébként Zsíros Géza kisgazda képviselőtől: nem találta érthetőnek és elfogadhatónak, hogy az MDF-es mi­niszterelnök döntse el a nagyválaszt­mány összehívásának dátumát. Ha így történt, ez tényleg érdekes... Valószínűleg nemcsak a kormány, de a jelenlegi kisgazda pártvezetés irán­ti bizalmatlanságot is kifejezi a Hajdú- Bihar megyei elnökség felhívása, amely népszavazást szorgalmaz új ország­­gyűlési választások kiírása érdekében. Egyebek között ez áll benne: Az Or­szággyűlés eddigi munkája bizonyítja, hogy alkalmatlan feladatai megol­dására. Elmaradt a rendszerváltás, a gazdaságot segítő törvények hiá­nyoznak. .. ” Hol az MSZP? Joggal kérhetik számon: miért ma­radt ki összeállításunkból a szintén parlamenti párt MSZP? Egyszerűen azért, mert lapzártakor még csak csekély mértékben megalapozott valószínűség-számításokba sem bocsátkozhatunk, hogy meddig gyű­rűzik a hullám, amit Pozsgay Imre kiválása és feltételezett mozgalom­vagy pártalapítási szándéka kivált. Ugyanezen okból felelőtlenség len­ne bármit írni a szociáldemokraták­ról vagy a néhai népfront bármilyen néven létező maradékairól. Abban viszont bizonyosak lehetünk, hogy az utóbbi napok érdekképviseleti, polgári szerveződési kísérletei azt jelzik: a balközépen nagy űr van a Parlamentben. Hogy kik, hogyan és mikor töltik be­­ a jövő zenéje... Az összeállítást készítette: Vincze Péter

Next