Regélő, 1833. április-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1833-05-30 / 17. szám
17. REGÉLŐ. pesten Csütörtökön Május 30-án 1833. Megjelen társával együtt hetenkint kétszer Vasárnap ésCsütörtökön. Évnegyedi díjja helyben 1 ft 36 kr boritéktalanul; postán 2 ft ezüstben. Három évnegyedre helyben 4 ft 48 kr; postán 6 ft. I. TÖRTÉNET ÉS ELBESZÉLLÉS. A’ j e g g y ü rű. ('Folytatás.) 16. Erős feltételet, melly most benne gerjedett, éjjeli alvása közben pajzán álmok törekedtek lelkéből kicsalni; de alig űzé el szenderedését a’ hajnal, máris szeretett felesége szerény képe körül egyesültek minden gondolattai. Most már mindenek előtt helybeli ügyei foglalák el tehetségeit. Midőn éppen írással foglalatoskodok, koczogtattak azon ajtón, melly a’ dámák szobájából az övébe szolgált. Az igen lassadan mondott „jó reggelt4, melly arra következek , az özvegynek bajló termetét éleszté fel benne, mellyet képzelő tehetsége már ama koczogásnál is egészen maga elejébe varázslott. Hozzájuk kellett által mennie. Ön becsületének tartozott avval, hogy két igen mivelt dámák ismeretségét valamelly illetlen módon félbe ne szakassza; de annál erősebben tette fel magában, hogy ama szín alatt, mintha mostani dolgait egy elutazás miatt abban kellene hagynia , meg fog válni tőlök, és ezt annyival inkább, minthogy ama kívánt kinyilatkoztatás, mellyért éppen most tette fel írását, csak néhány napok múlva érkezhetik meg, addig pedig egy lépést se tehetne ügyeinek előmozdítására. Azonban egészen uj ’s váratlan benyomást okozott benne a’ fiatal özveggyel mostani szembejötte. A’ vidor dáma szemeiből most könnyek gördültek, mert anyja beteg lett. A’ hálófülkéből éppen kijövő orvos vállvonitással bizonyító a’ máris gondot adó betegségnek veszedelmét. Az alatt, mig az özvegy a’gyógyásszal beszélgetett, Tangern el akart távozni, de a’ dáma csak egy pillantatnyi várakozásért álly