Regélő, 1838. január-június (6. évfolyam, 1-52. szám)
1838-06-10 / 46. szám
/Vbejelen társával együtt hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Fél évi dijra helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul , postán 6 ft. pengőben. Budapestiek évnegyedenként is válthatnak példányt. A’ folyóiratnak egyes száma, vagy képe 12 kr. p. p. 46 f®esíeifi vasárnap junius 1©— 1S3S# ELBESZÉLÉS. Az atyagyilkos* (Folytatás.) Az akkori játszóházakba csak avatottak juthatának és küszöbét, csak a’ szenvedély fő fokára jutottak lépték át. Ámbár e’ „poklok 44 kapui csak fő nemeseknek, ’s gazdag, hatalmas játékosoknak nyiltak meg, a’ veronai titkos társaság elég botorul még is egy nyomorultat, fogadott körébe, kinek homlokán számtalan gonosz tettnek bélyege égett, ki halálra is volt kárhoztatva, ’s csak egy főrendűnek közbenjárása által menekvélt meg a’ vérpadtól. Miután azokat, kiknek közelebbi megismerése reá nézve igen szükséges volt, e’ nemes rész társaságban kikémlelte volna, a’ gyakorlott gazember Cinellit választá ki áldozataid, és nemcsak kész pénzét nyeré el, hanem még tetemes összeget is, mellynek lefizetésére Cinelli becsület-szavát adá. A’ kalandor pénzéért sürgette, ’s minthogy Polonio remélni sem merte, hogy egy útra készülő idegen neki időt engedjen a’ pénz megszerzésére, játszótársaihoz folyamodott, de ezzel csak azt árulóéi , hogy az embereket nem ismeri. Játékosnak soha sincs kölcsönözhető felesleges pénze, ’s közttök még inkább elhagyja szerencsétlenségében , ki szerencse kerekén ülve barátja volt, mint a’ világban szokás. Cinelli, ki menekvő ösvényt nem látott, abbéli félelmében , hogy a’ való, mellynek titokban maradásától függött életéinek boldogsága, napfényre jövendhetne, hitelezőjéhez ment határnapot kérni. ,Holnap utazom4 — mond Archangeli hidegen* „„Holnap már? nem maradhatna ön még nehány napra?4444 .Legfeljebb holnap estig, azt is csak neve kíméléséért, teszem* Folyamodjék ön atyjához.4 „„De hát nem mondtam már — 4444 .Csak békével! Hisz’ különben önnek itt jövendő rokonai is vannak.4 »„Mint érti ön ezt ?4144