Regélő, 1839. július-december (7. évfolyam, 53-104. szám)
1839-09-12 / 73. szám
Megjelen társával együtt Létenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Fél évilista helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul, postányi ft. pengőben. A Budapestiek évnegyedenként is vállatnak példányt. A’ folyóiratnak egyes száma, vagy képe 12 kr. p. p. Pesten csütörtökön September 1839. 1 ELBESZÉLÉS. Fürdőbe utt.á.9. ( Folytatása.) Endre és Károly a’ körbe léptek. „Önök különzik vigalmunk’ és körünket! Szabad-e okát tudni ?“ — kérdé a’ herczeg. ,Öcsémnek napfogyatkozása volt; azt vizsgáltam!‘ mond Endre. „Napfogyatkozás! — éjjel — ha ha ha — mond nevetve a’ czélzást nem értő herczeg — 's minthogy külfogyatkozás volt, örülök, hogy táneztermem nap hold és esillagfogyatkozásban nincs, ’s önt szabad választással megkínálhatom. Igen is barátim válaszszunk! ön napja melengessen mindnyájunkat. — Szabad-e nagysádat a’ jövő keringőre felkérnem ?“ — mond a’ herczeg Lankához fordulva. ,„Sajnálom! már azon úrnak ígértem!4“— mond Linka, Károlyra mutatva. „Úgy?“4 — mond a’ herczeg, ’s megfordulván tova sietett. Meglepetés, hála, és szerelem csókját nyomá a’ választott lovag királynéja kezére. „„Az udvariság tévés honából csak teremthettél volna elő egy pár szót kosárpótlékul öcsém! — mond Endre — ’s úgy hiszem , a’ finom általengedést éppen nem utasitná vissza] ő fennsége. — Mit gondolsz?“44 .Azt, hogy egy leányka figyelmét, ajánlatát, bizalmát nem áldozom fel az udvariságnak, nem a’ herczegnek, nem a’ föld urának!4 „,Köszönöm édes Károly! — A’ herczeg gyengéd hölgynél is herczeget játszik, hódolást kíván, ’s tettei hiedelem körén túliak. Én nem tánczolhattam vele , tánczolni nem akartam.4“ A’ párok kedvet leheltek, szerelmet mosolygtak, ’s a’ végezetet elégedés koronázó. Álarczosak tarka vidor csoportja tábolá elő ötleteit. Egy sötét kép merő pillantatait gyéren vevé le Újainkról , ’s úgy látszott, minden leheleteket fel akarja fogni.