Regélő Pesti Divatlap, 1843. július-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-10-12 / 30. szám
599 alkalmazni. Sem Mozart, sem Mendelssohn, sem Bennet, a’ koránért genius’ legfeltűnőbb példányai, mellyeket a’ zenészeti krónika felmutat, nem kecsegtetőnek több reménynyel, mint Filtsch. Minden kegyelet’ sérelme nélkül állíthatjuk, hogy ő azon dicsőséges háromságot egy negyedikkel, önmagával szaporitandja.“ — Igen reméljük, hogy a’ kis nagy művész a’ télen hazája' fővárosát is meglátogatandja. Történeti kalászok. ([Napoleon’ „Hector“ czimü dráma tervére)az„Oesterreisches Morgenblatt“ e’ következő megjegyzést teszi: „Minden nagy embernek, sőt még minden kicsinynek is, van főtárgya mellett mindig egy melléktárgyacskája , mellynek kis sikere neki nagyobb örömöt szerez , mint a’ nagynak nagyobb eredménye. Valamint Richelieu Francziaország’boldogságát oda adta volna, ha szomorújátékai tetszést nyernek , ’s Göthe költői hírének felét, ha természettani törekvései nagyobb elismerést találnak , úgy tán Napóleon is egy csatája’ gyözedelmét adta volna értté, ha „Hectora“ által megmutathatta volna a’ világnak , hogy őt nem csak Clro kegyeli, hanem hogy Melpomene is hatalmában van; de ritka, mond Jean Paul, találja a’ tekepályán mind a’ kilencz múzsát. „Hector“ nem felel meg Napoleon’ világhírének, ’s bizonyosan nem szerzette volna meg neki a’halhatlanságot, ha a’ császár’neve arra megszorult volna. — Ennek daczára is igen érdekes, pongyola ruhában látni a’ nagy hőst, miként visz ki egy sorstragoediát a’ papiroson az, ki a’ világ’ hátán olly gyakran játszá azt.“ Telegraf. Londonban egy négy lábnyi szélességű papír ívet mutatnak , melly 600 röfnyi hosszú, ’s 137 mázsát nyom. — Nem rég egy szénégető felakasztá magát. Neje kinyilatkoztatá, hogy ez már harmadik férje , kik mindnyájan e’ módon végzék ki magokat! Milly naivság ! — Nelson’ szobra oct. 29-kén, a’ trafalgari csata’ évnapján, a’ trafalgari emlékoszlopok’ élire állitatik. Berlinben 400 gyakorló orvos van; egész porosz birodalomban 2200, kik közt 630 első rendű sebész, úgy hogy 7450 személyre lő egy orvos. Csemegetár. Párisi lapokban következő anekdota kering: „A’ király, kezén vezetve a’párisi grófot, Eu-ban az ágyútelepek mellett ment el. Egy agg harczos a’ pattantyús ezredből feléjök közeledők’s ezrede’ nevében kéré azon kegyelmet, hogy az ifjú herczegnek engedtessék meg, egy ágyú’ kisütése.“ ,Nem jár veszedelemmel ?‘ kérdé a' király igen nyájasan. — „Nem, sire“, felele az agg pattantyús , „én mindenért kezeskedem.“—,Igen igen, nagyatyás, mond a’ kis herczeg , adass kanóczot kezembe , meglásd mit tudok.* A’ pattantyús kezébe adá a’ kis herczegnek az égő kanóczot, ’s a’ gyermek kisüti az ágyút, a’ nélkül hogy még szeme’ pillái is megmoczantak volna, arcza égett az örömtől, hogy olly jól sikerült ez első próbája. —A’király magához hivá unokáját, valamit fülébe súgott, mire a’kis fiú csakhamar visszatért az agg harczoshoz, ’s egy aranypénzt nyomott markába. Curiosum. Egy római lap , következő fontos geographiai felfedezéseket tesz: „Austria a’ legtermékenyebb föld, mit leginkább a’ Dunának köszön. E’folyó, melly a’földet országszerte termékenyíti, Lincz (!) felett veszi eredetét, Austrián át Magyarországon végig foly, ’s ott Komáromnál (!) a’ Fekete-tengerbe ömlik. Hajók is szeldelik e’ folyót, azonban néhány igen veszedelmes helye van, nevezetesen: Stokerau (!) mellett, hol folyása ragadóvá lesz, mit örvénynek neveznek.“ —Illy képtelenségek több lapokra terjednek. DIVAT. XV. Iovatkép. Őszi felköntásök hölgyeit' számára; selyem kalapok virág- és tollakkal. Nyomatott Länderer és Heckenast’ betűivel Pesten. 609