Pesti Divatlap, 1845. július-december (14-39. szám)
1845-07-17 / 16. szám
509 nyelven rendeltettek kinyomatni- S mindezekről a Pécsett összegyűlendő természetvizsgálói társaságnak jelentés lesz teendő. — Ad vocensi Pécs! Hírlik , hogy mielőtt a természetvizsgáló-társulat Pécsett üléseit megkezdené , annak némelly tagjai — a mohácsi gyász-hirü harezmezőt meglátogatandók — Mohácsra hajózandanak. A bevégzett ülések után pedig a Pécs közelében fekvő harkányi fürdőt fogják meglátogatni, ahol a hazafiságról s tudományok iránti szeretetéről ismert gr. Battyányi Kázmér, mint gazda szives vendégszeretettel látandja el a társulatot. • Csoda is történik városunkban ! Bizonyos vidéki ár 1200 ftot tartalmazó pénzes tározóját elveszítvén, másnap azt egy inastól, mint annak becsületes megtalálójától visszakapta, miért az inas 100 pft jutalmat von. Mi, nem annyira az inas egyenes lelkén — mert illyesmire több példát tudunk •—mint inkább a tulajdonos méltányosságán csodálkozunk! És hisszük, hogy ha e vidéki úr csak pár hónapig is pesti német házi ur volt volna, megelégelte volna részéről egy hideg köszönetét nyilvánítani pénze romlatlan szivü megtalálójának. — Petőfi Sándor falura vonta magát, hogy egy, az Egressy Gábor jutalomjátékául majdan adandó színmüven — mellynek czime „Zöldmarczi“ leend — annál nyugodtabban s háborutlan csendességben dolgozhassák. — Az ipartanodákban megkívántaib kézi könyvek írására a magyar tudós társaság némelly tagjai felszólítanak; — s e felszólítás következtében a szükséges dolgozatok mielőbb világ elébe jövendenek. — Egy hölgy szülei házától a múlt napokban eltűnt. Darab ideig holléte felöl semmi körülményt nem lehete kipuhatolni; hosszas utánjárás után a józsefvárosi temetőn élettelen találtatott meg , holott ereit megnyitván , orvosi segély nem léte miatt el kelle vérzenie! Ugyan mi ok inditható e valóban szánandó hölgyet illy öngyilkolási merényre ? ! ! — Alkalmunk volt e napokban , jeles művészünk Barabás nyári lakában, az általa készített zentai oltárképet megtekinteni , melly Sz. István királyunkat ábrázolja, a mint ez .Mária lábai elébe teszi a magyar koronát. — Ezen mű a legnagyobbszerüek s legjobbakhoz tartozik , mellyeket valaha a művész készített. A compositio, kivitel, szintet egyaránt szép, kitűnő. Különösen Mária mennyei szelidségü bálarcza, Sz. István jelemzetes alakja, s ennek valóban művészi tökélylyel festett köpenye, igen meglepőleg hat a nézőre. — E nagyszerű képet e hét végéig a művész nyári lakán (Budán a városmajor utczában) és jövő héten pesti műtermében lehet megtekinteni. Ajánljuk azt a műkedvelő fővárosiak figyelmébe. — *— Az idei műkiállítás megnyittatván, igen változatos és gazdag tartalmú. Nem sokára bővebben fogjuk ezt megismertetni olvasóinkkal. — — Vasárnap a budai hegyek közt, Erdélyi Jánosnak külföldrőli szerencsés megérkeztét, néhány baráti és tisztelői szives magyar lakomával ünnepelték. — Lászlóim asszony (De Cau Mari), mint halljuk, ismét tagja lesz a nemz.szinháznak s a szép tehetségű énekesnőt bizonyára örömmel üdvözlendi a közönség. — — — VIDÉKI SZEMLE. Tárgyhalmaz miatt, következő levelek csak kivonatilag adhatók : SOPRON, nyárelő 28-dik. Evang.lyceumunkban már 55 év óta virágzó „magyar társaság“ az idén is megtartó örömünnepét, melly főleg hölgyeket illetőleg, olly nagyszámú közönségnek örvendett, minőnek eddigelé még sohasem. A szavalók kizárólag öndolgozataikkal léptek fel, mik között folyóbeszéd és vers , iig és komoly darabok, olly helyesen valónak vegyítve, hogy, ha a munkák füzére kevésbé volt volna is érdekes , a vál.