Pesti Divatlap, 1846. január-június (1-26. szám)
1846-04-02 / 14. szám
— íme tehát collega urak az élet, a tapasztalás kineveti önök erőtetett dicsériáit. —• Ez alkalommal Bosány Emma fiatal műkedvelőnő, dicséretesen tünteté ki magát a zongorán. — Paksyné pedig egy áriát jelesen énekelt. — 27. Falura kell mennie. E darabban az ifjú Dobsa mint vendég lépvén föl, diadalmasan tanusstá, hogy a győri színpadon igen nagy előmenetelt tön minden tekintetben, s hogy a nemzeti színháznak egyik leghaszonvehetőbb tagjává válhatnék. Dobsa ez alkalommal a közönség osztatlan tetszésében részesült. — Komlóssy Ida is igen jól játszott, ki mindinkább javuló játékával többnyire kielégíti a közönséget, mind a mellett is, hogy egy némelly szigorú bíráló nincs vele megelégedve. E tekintetben is fittyet hány a praxis a theoriának. — — 28. Füredy javára : Don Pasquale. A jutalmazott derék énekes, kiléptekor, a közönség által zajos tapsokkal üdvözöltetett. Pénteken, april 3-kán, Lászlóné javára, bérszünettel : ROMIVEL ÉS LAKATOS. Víg opera 3 felv. Irta Seribe és Delavignes.Fordította Szerdahelyi. Zenéjét szerzette Auber. Budapesti szemle. (Az Erdélybe becsalt würtenbergi szászok) nagy számmal vándorolnak át fővárosunkon, s nyomorú külsejökkel nem nagy reményeket nyújtanak az erdélyi szászok nemesítésére. Valóban különös, hogy míg a németek rokonaikat seregestől tudják becsalni a magyar földre, addig számos miveletlen földdel biró nagyjaink, a moldvai magyarságot elveszni hagyják nyomorúsága és az idegen népfajok közt! — és ez megbocsáthatlan hanyagság, égbekiáltó nemzeti bűn ! (S t a m e c z , bécsi bankár) roppant jószágot vett meg a Bánátban , s igaza van a P. Hírlapnak, midőn aggodalmát fejezi ki a miatt, hogy földeink nagyobb része idegen kezekre jut. „A melly nemzet önmagát elhagyja“ stb. Úgy kell a magyarnak ! — Egyébiránt haljuk, hogy Stamecz Bécsben ugyancsak taníttatja gyermekeit a magyar nyelvre! — (Hír szerint Vahot Imre le akar mondani a divatlap szerkesztéséről.) De a hir csak hir, s mi az ellenkezőről leghitelesebben tehetünk tanúságot. Miért mondana le a szerkesztő, ha közönsége nem mond fel neki. — (Lehmann másodszor is felrepült a levegőbe) sok néző, s kevés fizető előtt, annyira, hogy amint hallánk, költségei sem térültek meg. Pedig ha valamelly művész igénybe veheti a főváros figyelmét, sokkal inkább teheti azt Lehman életkockáztató merényletével, s lélekemelő bátorságával, mellőzve azt, hogy az illy kisebbszerű légutazási kísérletekből, jövendőben még, bámulandó eredmények is fejlődhetnek ki. (Bohrer Sophia) harmadik hangversenye is fölötte sikerülten ütött ki, s a fiatal művésznő, zongoráján ismét a legszebb tehetség bizonyítványát adá. — Hanem azon egyre kérjük a művésznőt, hogy ha még valamikor ez életben szíves lesz bennünket hangversenyére meghívni, többé ne czímezze egy levelét: „Hochwohlgeboren Herrn von Diwatlab“, — mert aztán tréfából viszonzáskép a kritikában még majd mi is így nevezhetnök őt: „Fräule von Fortepiano“. — Egyébiránt Bohrer Zsófiának ezen harmadik, s illetőleg utósó hangversenyében, a hangversenyadó atyja is részt ven, ki a jelesebb hegedűsök egyike, szabatos játékával emelé annak érdekét. Hir szerint Bohrer kisasszony városunkból Bécsbe megy, s ott Liszt hazánkfiához csatlakozik , a nagy művész által rendezendő hangversenyek dicsőségében, s jövedelmeiben egyenlően osztozandó. (Uj külváros.) Legközelebb egy terv nyujtatott be az illető hatóságnak, melly szerint Pest külvárosai Ferdinandváros nevű külvárossal fognak szaporodni. E város a vasút egy részét, s a czukorfinomitó gyártól a Dunapartig nyúló tért foglalandja magában. A beadott tervben már a házhelyek, utczák, s piaczok szabályszerüleg ki vannak mérve. És eljö az idő, midőn ezen uj város — ha csakugyan létesül — a legdusabb virágzásnak fog örvendhetni , főleg ha a vaspálya közhasználat végetti megnyitásában, s folytonos épitésében, az eddigi késkedések az illetők részéről el fognak hárittatni. (Ma r a s to ni) kiről lapjaink emliték, hogy Pesten festészakadémiát állita fel, intézete ügyében tett olaszországi utjából visszaérkezett. A több magával hozott, s intézete számára meg * * *