Reggeli Délvilág, 1991. november (2. évfolyam, 1-18. szám)
1991-11-11 / 1. szám
Márciustól azonnal szállítják Európa legmodernebb autógyára Készül a magyar Astra Az Autószalon ’91 kiállításon a General Motors európai igazgatójával, Robert J. Eaton úrral találkoztam a sajtótájékoztató után. Hosszas, eredményes tárgyalások után Szentgottárdon elindulhatott Európa legmodernebb autógyárának építése. — Ez köszönhető Martonyi János államtitkár úr és Gombocz Zoltán úr kiváló támogatásának és együttműködésének — mondta Eaton úr. — Mekkora tőkével alakították ki a gyárat? — Az összberuházás meghaladja a 350 millió márkát. A legkorszerűbb technológiát fogjuk alkalmazni, megfelelő szakemberháttérrel. — Kikre számítanak, hogyan oldották meg a szakemberek átképzését? — A képzés előtt már nagyon szigorú feltételekkel választottuk ki a személyeket, és az átképzés is hasonló precizitással, magas követelményekkel zajlott. A gyárban körülbelül 650-en dolgoznak a teljes üzemeltetéskor. — Szentgotthárdon az Opel Astrát fogják gyártani. Mikor gördülhet le a szalagról az első „magyar Astra”? — Az Astra árusításának megkezdését jövő márciusra tervezzük, ötajtós és kombi változatban fogjuk gyártani és forgalmazni. Négyfajta katalizátoros motorral kínáljuk. Ezek: az 1,4 és 16 literes benzines, az 1,7 literes dízel, illetve a kétliteres 16 szelepes benzines. Ez utóbbi a GSI változathoz lesz, mely sportos, 150 lóerős kocsi lesz. — Mennyibe kerülnek? — Az árakról beszélni még korai lenne, nem készült pontos kalkuláció. Becslésünk szerint a középártól felfelé nem fogunk eltérni. Szállítási határidőről pedig csak annyit, hogy azonnali szállítással szeretnénk kedveskedni a vásárlóinknak. — Az autóárak mozgása Magyarországon nagyon változó.Mindenki kedvezményekkel, akciókkal próbálja megnyerni a vásárlókat. Önök mivel készülnek? Elképzelhető-e, hogy a régi kocsikat, mint ahogy ez a nyugati szalonokban már megy, beszámítják az újonnani vásárolt autók árába? — Úgy gondolom, a hazai vásárlóknak a részletfizetési kedvezményt meg tudjuk adni, és a régi autóját a piaci áron átvesszük. — Mekkora árbevételre számítanak? — A szentgotthárdi gyárban 50 000 autóra lesz kapacitásunk három műszakban. A piac függvénye az, hogy mennyire tudjuk kihasználni. Emellett a motorgyártást is felfuttatjuk. Nem túlzok, ha a 800 millió márkás bevételt tűzzük ki célul. Lám ezt is megértük. Jövőre Európa legmodernebb autógyárát avatják. Magyarországon. Erre mondják röviden: Nem semmi! NYERGES GUSZTÁV Előtte az történt, hogy dr. Kertész Péter nem fogadta el a korábbi interpellációjára kapott választ. Javasolta tudniillik, hogy csökkenteni kellene valamilyen módon a lakosságot nagyon terhelő fűtési díjat. A városgazdálkodási vállalat igazgatója, Molnár József azt magyarázta: nem áll módjukban teljesíteni, mert ezeket az árakat az ipari és kereskedelmi miniszter állapította meg. S a távhőszolgáltatási díj emelése nem függ össze a vállaltak költségeinek növekedésével. Kertész dr. egy bizottság megalakítását javasolta erre föl, mely vizsgálja, indokoltak-e a magas fűtési díjak a városban. Mind az igazgató, mind a képviselő-testület elfogadta az indítványát. Különösebb vitát nem váltott ki a cigány lakosság helyzetéről szóló tájékoztató sem, melyet Sárvári Nagy István képviselő terjesztett elő. Határozatba foglalták, hogy támogatják a cigány önkormányzat megalakítását. A nagy egyetértés után, ahogy mondani szoktuk, elszabadult a pokol. Mégpedig a régóta tervezett gyógyszálló tárgyalásakor. A félreértések elkerülése végett nagyon lényeges ideírni rögtön: minden képviselő akarja ezt a mozgásszervi rehabilitációs létesítményt. A másik: a veszekedésbe és személyeskedésbe menő vitát az váltotta ki — ha egyáltalán jól értelmezzük a történéseket a zűrzavarban —,hogy nem azt mondták az előterejsztők, amit leírtak (ráadásul két változatban). Ami biztos még, ez a termál szálló norvég—magyar vállalkozásban épül, elképzelések szerint, mégpedig a Széchenyi liget szomszédságában. A polgármesteri hivatala a budapesti KÖZTI nevű részvénytársaságot, illetve annak osztályvezetőjét, Kármán Jánost bízta meg a szálloda — a pontosság érdekében idézzük — „megvalósítási tanulmánytervének” elkészítésével. Lényegében őt és a polgármestert bombázták kérdéseikkel, véleményükkel a képviselők. A legnagyobb vita a közel öt és fél millió forinton volt. Tudniillik a határozati javaslatban szerepelt: a testület felhatalmazza a polgármestert arra, hogy megkösse a szerződést a fent említett vállalkozási díjjal. De jöttek az aggodalmak! Félegyháziné Somogyi Éva szerint a környékbeli gyógyszállók sem kihasználtak olyan mértékben, miként a szentesit tervezik. Kármán János reagálása : miért nem a Dunántúlról hozott példát a képviselőnő? Dr. Kovalovszki Lajos arról érdeklődött, valójában gyógyvíz-e a szentesi. Úgy tudja, hogy ez ivókúrára, meg kötőszöveti betegségekre jó. A polgármesteri válasz szerint Kovalovszki képviselőnek, mint orvosnak tisztában kéne lenni ezzel a kérdéssel, hiszen Szentesen a gyógyvíz elismert. A norvég félés az OTP egyébként sem adja a pénzét olyan vállalkozásba mely kudarcra ítélt. Márpedig birtokukban van a szándéknyilatkozatuk, de mások is hoznák a tőkéjüket a városba. Cseuz László éppen a szándéknyilatkozatot firtatta, komolytalannak tartotta például: az OTP 150—200 millióval szállna be az üzletbe. S mi van akkor, ha csak 100 millióval? Meg volt erre is a válasz, mely szerint ez elvi szándéknyilatkozat, és a számítások megelőzték ezeket a nyilatkozatokat. Szirbik Imre úgy vélekedett: kockázatos kifizetni a több, mint 5 milliós vállalkozási díjat, mert ha mégsem jön létre a norvég—magyar rt., akkor ez pénzkidobás. Hevérné Juhász Anikó ekkor javasolta a jogi bizottság összehívását, mert ez a szerződéstervezet nem jó. Ki fogalmazta a vállalkozási szerződést, kérdezte dr. László Ferenc. A válasz: Kármán János építészmérnök. Dr. Rébek Sz. József — ha maga dönthetne — az 5 millióról, még a profitról is lemondana a szentesi munkanélküliek foglalkoztatása érdekében. Félegyháziné Somogyi Éva is sürgette a jogi bizottság összehívását, mondván: Szirbik Imrének és Lászlóné dr.-nak igaza van abban, hogy nem jó a határozati javaslat. Dr. Kertész Péter meg annak a véleményének adott hangot, a polgármester ne vegye zokon az ő kérdéseiket. Mert az előterjesztő bizonyára tehetséges építészmérnök, de a szerződés elfogadhatatlan. Jogász létére sem értette dr. Stern Sándor, miért kell most határozatot hozni a testületnek, hiszen a szervező munka mégfolytatódik. Amikor Herénné Juhász Anikó ismét kérte, hadd ülésezzen már az illetékes bizottság, a polgármester kijelentette: túlzásba viszik a vitát. S ő vállalja a felelősséget a szerződéskötésért — mint mondta — mert lesz annyi esze annak eldöntésére, mit ír alá. Szirbik Imre erre hivatkozva említette, hogy neki továbbra is fenntartásai vannak, noha bízik a polgármester eszében. Rébek dr. meg szemére vetette, hogy tanácselnökként Szirbik hozzákezdett a gyógyszálló megvalósításához, ám nem sikerült neki. Nincs egymás lejáratása, ordibálás, ha a jogi bizottság rögtön ülésezhet. Mert mégiscsak ők, a praktizáló ügyvédek a legilletékesebbek annak eldöntésére: milyen egy jó szerződés? El is fogadták egyhangúlag a jogi bizottság elnökének, dr. László Ferencnek az előterjesztésében az általuk megfogalmazott határozati javaslatot. Eszerint sem a város, sem a KÖZTI, sem a leendő részvényesek nem károsodnak, ,és folytatódhat a szervező munka a gyógyszálló megépítéséért. B. I. Szirtiknek nem sikerült, most meg gáncsoskodik Lesz-e gyógyszálló? Több szentesi képviselő kérdezte az alábbi sorok írójától: van-e különbség a csongrádi és a Kurca-parti önkormányzat között? A tudósító mondott nekik valamit, ám az igazi válasz most, a szentesi képviselő-testület elmúlt hét végi ülésén fogalmazódott meg benne. íme: vitáznak, harcolnak a szomszédos városban is — pártérdektől vezérelve, úgyszintén —, de mindezt kulturáltan teszik. Lényegében a hangnemet kérte ki magának a szentesi képviselő, Szerwagner Péterné dr., és az egyik napirend vitájának kellős közepén, majd kerek-perec visszautasította Rébek Sz. József polgármester múltra való hivatkozását. Erre visszatérünk! Meddig lesznek gyűjtőpártok? - Zétényi és tervezete - Disputa Szegeden Elszámolás, nem boszorkányüldözés Az időpontok közelsége tán véletlen, de a témaköröké már a nyughatatlan korszellem hatása. Pénteken Pálos Miklós, a KDNP alelnöke, szombaton Zétényi Zsolt, MDF-képviselő találkozott érdeklődő szegediekkel. Mindkét estén a rendszerváltozás helyzete, a magyarság jelene és jövőképe volt napirenden. Teszem hozzá, a két este közönsége jobbára idősemberekből állt, akik manapság részben-egészben meghatározói a hazai politizáló közvéleménynek. Ráérnek, mondják a kajánok, még bíznak, vagy éppen ellenkezőleg: ők a leginkább elégedetlenek? Egy tény, számos politizáló közösségben ők a jelenlevők. Pálos Miklós szép és érzékletes képpel indított: tavaly május 2-án a Bazilikából szinte mámoros léptekkel indult a Parlamentbe törvénykezni, építkezni az új hazában. Azóta megtanulta ő és társai, hogy sokkal nagyobb és nehezebb feladatba vágták fejszéjüket, mint hitták. Kavicsonként kell összehordani az építőanyagot, legtöbbször kedvetlen, önbizalom és hit nélküli seregekkel. Ráadásul, akik tegnap még együtt, vállvetve küzdöttek a régi rend lebontásán, a sztálinizmus eltakarításán, mára olykor ellenségesen viaskodnak. Pedig mennyire más mindez egy jól működő, nyugateurópai polgárság által vezérelt társadalomban! Ott nincsenek gyűjtőpártok, ellenkezőleg, a pártok nagyon is markánsan különböznek. Számolni kell evvel nálunk is, föltehetően már a következő választáson véget ér a korszak, amikor ilyen nagy képviselőcsoportok egy párthoz tartoznak. Könnyen lehet, hogy az MDF sem marad gyűjtőpárt és irányzatait nem tudja összetartani. Reményei szerint a keresztény eszmék és értékek bizonyosain egyre több embert, társadalmi hovatartozás nélkül, vonzanak, s meggyőznek. A következő választáskor akár kormányzópárt is lehet a KDNP. A lengyel példa hozzánk is közelinek látszik. Jelenleg súlyos veszély, hogy a kormány nem érzi munkája visszaigazolását, a nép még nem azonosul a szabadságával. Antall József messze érdemei alatt kap elismerést a sajtótól. Zétényi Zsolt előadását megelőzte délután a 168 óra műsora, ahol hosszasan foglalkoztak törvénytervezetével. Igazságot tehet-e a jog, beleillik-e az európai jogszokások rendszerébe, megúszhatják-e az egykori ítélethirdetők a felelősségrevonást — sorjáztak a kérdések a rádióműsorban. A szegedi MDF összejövetelén Bratinka József bevezetőjében a Zétényi-törvényt összhangban levőnek vélte az MDF választási ígéretével, hiszen elszámolásról beszéltek, s nem boszorkányüldözésről. Ráadásul a független bíróságok kezébe helyezik a feltárt ügyeket, majd pedig azok döntenek a jogállamiság törvényei szerint. Zétényi képviselő többek között elmesélt egy történetet, amit még Demény Páltól, az üldözött kommunistától hallott: az ÁVH zsákba varrt hullákat helyezett el a polgári sírokba, a temetésre váró koporsók alá. Szörnyűség tehát van erre mifelénk bőven, mégsem mehetünk ezen az úton, mert az csak elfelé vezetne a jogtól. A Parlament egy keretet vont, időben, bűnesetekben, és mindehhez hozzárendelte a korlátlan enyhítés lehetőségét bíróságainknak. Mindezt meg kellett tenni, mert a bűnt meg kell büntetni és azért is, mert a büntetés majd elriasztó hatású lesz. Nem a kicsikről van itt szó, nem azokról, akik tévedtek, hanem, akik az előző rendszer törvényei szerint is bűnt, bűnöket követtek el. Gyilkosságokat, tömegvérengzést, halált okozta súlyos testi sértést, hazaárulást. Tekintélyes jogtudósok minősítették előzetesen ezt a törvényjavaslatot, így ezért is mondható: nem ellentétes az alkotmányunkkal, sem az európai jogrenddel. De az vajon nem ellentétes minden jogérzékkel, hogy kiemelt nyugdíjakkal és villával a Rózsadombon élnek közönséges gyilkosok? A történelmet természetesen nem ítélhetjük el, ám a történelemben emberek cselekedtek, őket lehet felelősségre vonni, ha főbenjáró bűnöket követtek el. Üzenet a törvény a jövőbe is: senki nem számíthat arra, hogy bűnös cselekedeteit megtorlás nélkül hagyja a magyar nemzet, múljék el akár egy nemzedéknyi idő is elkövetése után. Mindkét estén eleven disputa követte az előadásokat. (tráser) mu DüLVILÁG Mit gondolnak a karvalyok? Megyek az utcán, esőben Szerencsétlen, szelíd, civiliázik a város, árva a játszó zárt verebek! (Passer domestic, lombjukvesztőben áfák, ticus). Már idebenne, a város kellős közepén sem lehetnek biztonságban, utánuk jön az erdő, az erdőből a karvaly, s kinyúlja értük karmait. Ez eddig szép felfogás ... Kifejezetten humánus. Sőt: humanitárius. És amikor az ember (Homo antisapiens) megy ki az erdőre, a szeméttelep helyett fák tövébe, árokba önti a zsáknyi méregflakont, Gerasolt, Hungaria-Matadort? Mit gondolnak akkor a karvalyok? Dúl az ősz, a depresszió. Abokorban verébsereg gubbaszt, szürke gombócok, most bezzeg nem csiripelnek, mint a poros-izzó nyárelőn! Megnémult a százhangú társaság. Egyszerre csak — zurr! — fölrebben a csapat, holott közelükbe sem értem, mi az?, mitől?, miért?, de ebben a pillanatban szürke árny vágódik közéjük, s az éhes karvaly már viszi is áldozatát, őszintén felháborodtam. F. CS. Művelődési Egyesületek Szövetsége Megalakult a Művelődési Egyesületek Szövetsége. Alapítói: a Magyar Népművelőik Egyesülete, a Budapesti Népművelők Egyesülete, a Komárom-Esztergom Megyei Szabad Művelődési Egyesület, a Baranyai Népművelők Egyesülete, a Csongrád Megyei Közművelődési Egyesület, a Vas Megyei Közművelődési Egyesület, a Hajdú- Bihar Megyei Népművelők Egyesülete, az Aurélio Pecei Művelődési- ökológiai Társaság, a Kulturális Idegenforgalmi Egyesület, a Bácskai Népművelők Egyesülete és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművelők Egyesülete. Megrendelem a DÉLVILÁG RT kiadásában megjelenő REGGELI DÉLVILÁG. • című lapot.’ . ’ . ‘ ' Előfizetési díj:, . . . • . - havonta: 150 Ft ; - negyedévre: 430 Ft. ' . - félévre: 800 Ft. • - egész évre: 1500 Ft . Egyidejűleg lemondom a ....... lapot ^ ; bJFV* ' ' ' . ' ' ’ i '• '• '• X ' T • f •••••••••*•♦••• 4 •%•*••• ••••• 4 ••••«••••••••• 4 • ... .......I. M .Hrt. .. (Átutalási betétszám: v ) Fontos! Kérjük postafordultával feladni vagy a kézbesítőnek átadnii : ... /Bedobható bármely postaládába, ingyen/ T