Reggeli Délvilág, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
f ' ' Ny Nemzetiségi rádioadások Szegedről Három kívánság: középhullám, riporterek, pénz Épp öt esztendeje sugároz nemzetiségi adásokat a Magyar Rádió szegedi stúdiója. A szlovák nyelvű műsorokat korábban Miskolcról, a románt pedig Szolnokról adták. Volt idő, amikor hetente háromszor fél órában, később ötször 20 percben, ez év januárjától viszont a hét minden napján hallhatják félórás műsorukat a román és szlovák közösségek. Már ugyan, ha valóban hallják, ugyanis az országos sugárzású nemzetiségi adások helyét a Kossuth URH-sávján jelölték ki, ez pedig csak modern készülékekkel fogható. _A műsor szerkesztőinek épp ez a legnagyobb bánatuk, hiszen időnként az a képzetük támad: fantomrádió munkatársai. Ráadásul a jelentősen megnövelt műsoridőt mindössze 22 szerkesztő-riporternek kell tartalommal megtöltenie hétről hétre, napról napra. Ez, valljuk be, majdhogynem lehetetlen. Szerencsére mindkét nemzetiségi adásnak vannak külső munkatársai, akik „péterfillérekért”, pusztán lelkesedésből vesznek részt a műsorkészítésben, a megnövekedett műsoridőt ugyanis nem követte a nemzetiségi adások költségvetésének arányos emelése, így a honoráriumokra meglehetősen kis öszszegeket fordíthatunk — mondja Vágási Kálmán stúdióvezető. Ennyi rossz hír hallatán igazán bátortalan a kérdésem Cimpian Péterhez, a román nyelvű adások szerkesztőjéhez: mit jelent a kisebbségi rádiózás a mai Magyarországon? — Külsőségeiben ugyanazt, mint a többségi. Híreket, riportokat, zenét közvetítünk, csak éppen más nyelven, más kultúrkörhöz szólunk. Számunkra viszont — csak úgy, mint Hallgatóinknak — ez a természetes. Más kérdés, hogy a műsorok elkészítése tőlünk munkabírásunk maximumát követeli, hisz, ahogyan már szó volt róla, mindössze két főállás engedélyezett a nemzetiségi adások szerkesztőségeiben. Minőségről beszélni ily módon nagyon nehéz. Vagy elképzelhető, hogy tőlünk nem is várnak minőséget? Ebben viszont a többség lebecsülését érzem. — Ezt azért nem gondolnám ... — A magyarországi közvélemény, meglehet, nincs tisztában azzal, hogy az itteni románság viszonylag kis, 20-25 ezres közösséget jelent, ennek megfelelő szűk értelmiségi körrel. Azok, akik mára még románnak vallják magukat, többnyire idős emberek, a román közösségnek — ,,hála” az utóbbi negyven esztendő internacionalizmusának — egyre kisebb a megtartó ereje. A magyarországi románság egyébként is mindig kisebbségi sorban élt, és mindig a magyar államiság keretében, tehát sohasem tartozott a román állam kötelékébe. A 18. században, a Rákócziszabadságharc után csordogált le mai lakhelyeire. Ez az örökös kisebbségi lét épp elég konfliktus forrása volt, és bizonytalanságot is eredményezett a románság körében. Jó példa erre, hogy az 1989-es romániai események után a méhkerékiek félni kezdtek attól, hogy visszakerülnek anyanemzetükhöz ... A mára sajnos hallatlan mértékben meggyengült közösség Magyarországhoz tartozónak érzi magát, csak itt, ebben az országban tudja elképzelni a jövőjét, ahol mindig is élt. Mindezt csak azért mondom el, hogy világossá váljon, miért is volna oly fontos az anyanyelvű, azonosságtudatot erősítő rádióadások nagyobb mértékű támogatása, egyáltalán, a románságra való nagyobb figyelem, megnyilvánuló segítőkészség. Ez viszont már túlmutat a Magyar Rádió hatáskörén. — Ha a születésnap alkalmából három kívánsága lenne, az nyilván nem lenne más: középhullám, több munkatárs, nagyobb költségvetés ... — jelen pillanatban azonban semmi esély sincs arra, hogy a fenti kívánságok teljesedjenek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy műsorainkat nem készítjük el mindig, minden körülmények között. Ezek a műsorok már szemléletükben is mások, mint voltak a kommunizmus éveiben, amikor egy dolgunk volt: bizonyítanunk kellett, hogy ragyogóan, nagyszerűen érezzük magunkat. Manapság igyekszünk a románság minden rétegéhez, a korosztályához szólni, és kultúránk egészét átfogni műsorainkkal. A hétfő az irodalomé, keddenként pedig olyan portrékat adunk, melyekből idő múltán összeállhat a hazai románság története. A szerdai adásokat falvaink életének szenteljük, a csütörtök a gyerekeké és a fiataloké. Az ifjúsági műsorokat egyébként a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola román tanszékének hallgatói készítik, köztük erdélyi magyar diákok. Pénteki adásainkban, a művészet, az esztétika dominál, szombatonként pedig egyházi műsorokat sugárzunk, hetenkénti váltásban, a románság baptista gyülekezeteinek, illetve az ortodoxoknak. A vasárnapi műsorokat viszont a zene uralja, minden műfajban és minden mennyiségben. A szlovák műsorok szerkesztőjét, Marga Máriát sajnos nem tudtuk utolérni. Munkája, meglehet, épp Miskolc környékére szólította ... Megtudtuk viszont, hogy neki még nehezebb a dolga, mint a román adások szerkesztőjének, már csak a távolságok miatt is. A hazai szlovákság ugyanis szétszórtan él az ország területén, az Alföldtől a Duna mentéig, Borsodtól Békésig. Kívánságaik mindazonáltal megegyeznek. TÖRÖK ERZSÉBET Közös lónak túrós a háta Jó fiú a megyei önkormányzat A közelmúltban lapunk hasábjain is heves szócsatákkal, belső indulatokkal, érzelmi túlfűtöttséggel dúsított polémia bontakozott ki az állami vagyon önkormányzati tulajdonba adása körül. A leginkább kedélyeket borzoló disputát a jelenleg még Csongrád Megyei Víz-, Csatornamű Vállalat névre hallgató, volt állami vagyon lehető legigazságosabb megosztása, tulajdonlása okozza. Nem csoda, ha tisztelt olvasóink igazából nem sokat értenek abból, mit is jelent, mire is megy ki valójában ez a tulajdonlási hercehurca. Annyit azonban felfedezhetett, hogy az ujjal mutogatás közben, mint valami negatív szereplő, visszahúzó erő, megszólíttatott a megyei vagyonátadó bizottság, csakúgy, mint a megyei önkormányzat. Ez utóbbi, június 22-i számunkban már megvédte magát. Most már azonban, a munkáját szakszerűséggel végző vagyonátadó bizottság is úgy gondolta, hogy nem hallgathat. Tegnap sajtótájékoztatón foglalták össze eddigi munkájukat, s válaszoltak mindazon kérdésekre, melyek indukálója többnyire a tudatlanság. Dr. Veres József, a bizottság elnöke, mindenekelőtt tisztázta szerepüket ebben az egész vagyonátadási dzsungelben, mert ugyanis a félreértések zöme már itt, a téves szerepmegítélésüknél kezdődik. Egészen egyszerűen, a vagyonátadó bizottság feladata, hogy az állami vagyont önkormányzati vagyonba, az állami tulajdont önkormányzati tulajdonba adja. A régi modell, melynek megszüntetésére hivatottak, ugye, úgy működött, hogy a vagyontárgyak alapítójaként a megyei tanács, tulajdonosként a magyar állam szerepelt, míg a működtetési formát tanácsvállalatnak hívták. Nos, a bizottságnak e modellt kell, kellett megszüntetnie. A megoldásra két mód kínálkozott. Az egyik: a kristálytiszta modell azt a feltételt veszi alapul, hogy maguk az önkormányzatok meg tudnak egyezni egymás között a közös vagyonmegosztásról. Ez esetben az alapítói jogokat a megyében működő tulajdoni hányaddal rendelkező önkormányzatok gyakorolnák, a tulajdonosok szintén ők lennének, míg a működési formát maguk választanák (önkormányzati vállalat, majd rt., kft., vagy más társasági formáció). Tán mondani sem kell, a megyei illetőségű közművállalatok, különösen a vízmű esetében, úgy tűnik, nem járható ez az út. Legalábbis egyelőre. Így, hát, jön a másik modell, jobbhíján. Mely szerint, a volt állami vagyon alapítója a megyei önkormányzat, tulajdonosa a megyében működő, tulajdoni hányaddal rendelkező önkormányzatok, működési formája pedig megyei önkormányzati vállalat. Az ominózus vízműnél az okozza a problémát, hogy míg az úgynevezett közművagyon — kút, víztároló, vízhálózat stb. — felosztható, az úgynevezett működtető vagyon, melynek értéke 424 millió forint, kevésbé. Az önkormányzatok jelentős része nem is tart rá igényt, vagy lemondtak a megye javára, míg más települések igenis, követelik. Csakhogy, olyan rendszerről van szó, melynek megbontása, parcellázása a régió vízellátását veszélyeztetné. Persze, lehet gondolkodni vízműtársulásokban, koncessziós működtetésben, de csak a rendszer egésze működőképességének megőrzése mellett. Olyan ez, mint egy franciaágy, váláskor. Az osztozkodásnál akár szét is lehet fűrészelni, de minek. Osztatlan ugyan az ágy, de nem oszthatatlan: ha közösen már nem is használják, de egyik lemondhat a tulajdonlásról a másik javára, úgy is, hogy az átadott részt volt házastársa neki kifizeti. Most tessék elképzelni azt az esetet, amikor 58—59- en akarnak osztozkodni, úgy, hogy közben a lakossági szolgáltatás minősége ne csorbuljon ... Önkormányzati egyezség híján, a vagyonátadó bizottság törvény adta kötelezettségénél fogva a vízmű alapítói jogát kénytelen átadni a megyei önkormányzatnak, a folyamatos működés biztosítása érdekében. Kötelező jelleggel a megyének kell vállalnia a jó fiú szerepét, mely csak púppal, kötelezettséggel jár. Ez az állapot persze, csak addig tart, míg végre az önkormányzatok nem tudnak végérvényesen megegyezni a működtetés és tulajdonlás megnyugtató formájáról. Ebbe az egyezkedésbe a megyei vagyonátadó bizottságnak viszont semmi beleszólása nincs. Mindettől függetlenül, a mandátuma vége felé tartó vagyonátadási bizottság több száz más vagyonátadási ügyben — ha nem is díszmenetben — elvégezte feladatát. — Orsi — Négyezer, havonta A gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta országosan 9,7 százalék. A május végi adatok szerint 323 ezren vannak munka nélkül az országban. Tájékoztatta az MTI-t az Országos Munkaügyi Központ. Az arányokat tekintve, régiónként jelentős eltérések tapasztalhatók. Csaknem 18 százalékos a ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg, 16,3 százalékos Borsod-Abaúj- Zemplén, és 15,9 százalékos Nógrád megyében. Ezekben a régiókban néhány körzetben 24-26 százalékos ráta is számítható. A legalacsonyabb, 4,1 százalékos a munkanélküliségi ráta Budapesten, 6,6 százalékos Győr-Moson-Sopron, 6,7 százalékos Vas megyében. Ezekben a térségekben is gyorsan nő viszont a munkanélküliek száma. Száz munkanélkülire továbbra is csak négy üres álláshely jut. A legutóbbi összesítések szerint májusban 434 ezren részesültek munkanélküli-ellátásban, a hónap végén az ellátottak száma 406 ezer volt. 16 ezren a hónap során elhelyezkedtek, 140!) munkanélkülit kizártak a segélyezésből az együttműködési készség hiánya miatt, 4 ezer munkanélkülinél lejárt a járadék folyósítási ideje, 7 ezer munkanélküli ellátása azért szűnt meg, mert más támogatási formát vettek igénybe. A járadékfolyósítás idejének lejártával — az önkormányzati elbírálás alapján — a rászorulók havonta 4 ezer forintos szociális támogatásban részesülnek. Csaknem 6 ezren kaptak ilyen szociális segélyt. lapzáróra ÚJABB MENEKÜLTHULLÁM VÁRHATÓ. A Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatala felkészül egy újabb, ezúttal Bosznia- Hercegovinából kiinduló menekülthullám fogadására — mondta kedden az MTI érdeklődésére Wessetzky József, a hivatal helyettes vezetője. Hozzátette: egyelőre még van hely a nagyatádi menekülttáborban, de szükség esetén átmeneti szállásokat is megnyitnak. Jelenleg, mintegy 20-30 ezer, a délszláv államokból érkezett menekült tartózkodik az országban, s közülük 3000-en táborban. ÉLETBEN VAN AZ ALGÉRIAI ELNÖK MERÉNYLŐJE. Az első jelentésekkel szemben életben van Mohamed Budiaf algériai elnök merénylője: az algériai televízió kedden este azt közölte, hogy a helyszínen elfogták. A Legfelsőbb Államtanács elnöke ellen Annabában egy gyűlésen követtek el gyilkos merényletet. Az elnököt ma, szerdán helyezik örök nyugalomra. Algériában egy hetes nemzeti gyászt rendeltek el, s a függetlenség 30. évfordulójának ünnepségei elmaradnak. A televízió jelentése szerint az ülésteremben két kisebb bomba is felrobbant, s 41 személy sérült meg, köztük az ország ipari minisztere, Abdemur Keraman is. A várost változatlanul katonai egységek zárják körül. Az államtanács folyamatosan ülésezik, s egyelőre nem jelölte ki az elnök utódát, a legesélyesebb erre a posztra a védelmi miniszter. Az új elnököt valószínűleg csak Budiaf temetése után választják meg. ROBBANÁS groznijBAN. Ismeretlen eredetű robbanás súlyosan megrongálta Groznij, a csecseni főváros televíziójának berendezéseit kedden hajnalban. Az ITAR-TASZSZ moszkvai hírügynökség szerint a robbanásnak sebesült áldozatai vannak, és a tévé beszüntette adását. Kábítószer, fegyvercsempészet, szervezett bűnözés FBI segíti a magyar rendőrt Ismert tény már, hogy a magyar belügyi szervek egyre szorosabb kapcsolatban állnak a nyugat-európai bűnüldöző szervezetekkel, s napjainkban már nemcsak országos, de regionális, megyei szinten is létrejöttek kapcsolatok. Megyénk rendőrségének eddig főként németországi és hollandiai tapasztalatcseréi voltak ismertek, s ez a nemzetközi jellegű „rendőr-együttműködés” az elmúlt két napban újabb állomásához érkezett. A program még hétfőn délelőtt kezdődött Szegeden, amikor dr. Kacziba Antal vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság főigazgatója kísérte megyénkbe Gilbert Galy-t, a Francia Köztársaság rendőrségének budapesti képviselőjét és Imre L. Ostrozanszkyt, a Svéd Királyság attaséját, aki hazáján kívül Dániát, Finnországot, Izlandot és Norvégiát is képviseli. Ugyancsak még hétfőn érkezett ugyanerre a találkozóra két neves amerikai rendőrtiszt, Robert L. Farmer, az FBI bécsi összekötője és Roger Trott, az FBI nemzetközi kábítószercsempészési ügyek ellátója, szakértője. A kétnapos program keretében természetesen a közös, nemzetközi méretű problémák megvitatása, a konkrét teendők megbeszélése volt a fő program. Ezek pedig megjelölhetetlen fontossági sorrend nélkül nem mások, mint a kábítószerkereskedelem, a fegyvercsempészet és a szervezett nemzetközi bűnözés elleni fellépés. És ezek nemcsak nálunk, ám minden országban — hozzánk hasonlóan — nemcsak rendőrségi, de határőrségi és vámügyi feladatok is. A külföldi bűnüldöző szakértők egyik megyénkben legfontosabb programját jelentette a röszkei határátkelőn folyó munka megtekintése és értékelése, hiszen Röszke, mint a nemzetközi közúti forgalom egyik legjelentősebb európai „bázisállomása" nagyon fontos szerepet tölthet be a nemzetközi bűnözés terjedése elleni küzdelemben. Az FBI szakértői tegnap a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem nemzetközi tapasztalatairól tartottak szakmai megbeszélést Programjuk keretében dr Salgó László ezredes, megyénk főkapitánya tájékoztatta őket Csongrád megye bűnügyi helyzetének alakulásáról, s részletesen tájékozódtak az itt levő vendégek a megyei és a szegedi kapitányságon végzett munka körülményeiről, technikai lehetőségeiről. A kétnapos szegedi találkozó lényege? A bűnözés nemzetközi méretűvé alakulása miatt a bűnüldözési feladatok is nagyon hasonlóak mindenütt. Ezért lényeges hasonló rendezvények tapasztalatcserék mind gyakoribb megtartása. *. p. Legyen nemes a nyár, kocsányos a tölgy (Folytatás az 1. oldalról.) tervező bevonásával — már folyamatban van. A további kommunális szolgáltatásokkal kapcsolatos beruházások érintik a jelenleg üzemelő szilárd hulladéklerakodó helyet, valamint az úgynevezett Csomorkányi úti folyékony hulladéklerakó helyet is. Előreláthatólag mindkét telepet két éven belül lezárják, és szükségszerűvé válik a terület rekultivációja. Ennek következtében kerül sor a védőerdő telepítésére. Az erdőtelepítési elképzelések megvalósításával lényegesen javulhat a település környezetvédelmi helyzete, csökken a zaj-, a bűz- és a porártalom. A Kása-erdő hasznosítására tanulmányi tervet készít a polgármesteri hivatal műszaki irodája. Ez komplex környezet- és természetvédelm szempontoknak is megfelelő sportcélú, pihenést szolgáló természetvédelmi oktatás elősegítő és tervszerű erdő művelést lehetővé tevő hasznosítási terv lesz, ami ez év szeptember végéig elkészül. A városfejlesztési, környezetvédelmi és szolgáltató bizottság tagjai egyetértettek azzal a megállapítással, miszerint a tervezett erdőtelepítések lehetőségét behatárolj a rendelkezésre álló terület hiszen az önkormányzat csak olyan helyekre javasolhat telepítést, amely területek tulajdon- vagy kezelői jogáva rendelkezik. Annak nagyságával viszont egyelőre nem kérkedhet. (pusztakeresztúri) mm2msmmmmmemmmm. m2.mi.,szerda wmmm^ DÉLVILÁG