Reggeli Délvilág, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-17 / 113. szám
Türelmet és megértést A Reggeli Délvilág április 21-én megjelent számában (Postabontás rovat: „Ahol zavar az ügyfél”) panaszbejelentés olvasható. A hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet Központi Szakorvosi Rendelőjében (Városház u. 1.) vita alakult ki egy beteg kísérője és a központi kartonozó egyik dolgozója között. A cikkíró elpanaszota, hogy durván beszéltek vele. 1993. ápr. 28-án fegyelmi bizottság vizsgálta ki az ügyet, és felhatalmazást kaptam a következő közlésre: A rendelőintézeti kartonozó panaszbejelentésben érintett dolgozóját az eset kapcsán vétkesnek találták, és írásbeli figyelmeztetésben részesült. Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet egészségnevelője, Hódmezővásárhely Hivatalos közleményünk után az alábbi, teljesen magánjellegű kiegészítést teszem, amely nem több, mint a szerkesztőségnek és a lakosságnak szóló jó szándékú javaslatom. Az a nagymértékű társadalmi átalakulás, amely a legutóbbi parlamenti választásokat követte, behatóan érintette az állampolgárokat. Ebben a mai nehéz, vajúdó, új társadalmat építő korszakban mindenki türelmetlen és ideges. Van, aki a szabadságjogait értelmezi félre, mások pedig a jogos igazukat keresik. Ebben a légkörben óriási szerepe és felelőssége van a médiumnak, különösen a sokak által olvasott napilapok szerkesztőségeinek. A sajtónak mindenképpen az olvasók érdekeit kell szolgálni. Ez kétféle módon is megnyilvánulhat. Egyrészt úgy, hogy lehetőleg nem a nyugtalanság fenntartását szolgálja (pl. tisztázatlan eredetű panaszlevelek közlésével),hanem a társadalmi megegyezést. Másrészt pedig, az igazságot kell képviselni, amely csak akkor jelenhet meg, ha mind a két felet meghallgatták. Csakhogy a sajtó nem jogi hatóság, nem döntnök, különösen szakkérdésekben nem! Van az életnek annyi más, színes témája, amely az olvasók érdeklődését fenntartja, nem lehet érdek azt egyéni, kivizsgálatlan panaszokkal élesztgetni. A fenti esetben — és az ehhez hasonló panaszlevelek kapcsán — az a legmegfelelőbb eljárás, ha a szerkesztőség „hivatalból és további intézkedés végett” elküldi az olvasható névvel, pontos címmel ellátott, tehát azonosítható személy megjelölését tartalmazó levelet a vádban szereplő dolgozó vagy intézmény vezetőségéhez. A lakosságnak pedig azt javasolhatom, hogy valódi elégtételt akkor várhat, ha a hiba vagy sérelem elkövetését személyesen és azonnal jelenti az elkövető felettesének. Csak így van mód a szembesítésre, mindkét fél meghallgatására, és az esetleges — nemegyszer súlyos — jogi következmények meghozatalára. Ha egy vitás esetben a személyes meghallgatásnak nem teszünk eleget, csupán az egyik fél panasza ismert, bennem mindig megmarad a gyanú: mennyiben volt a panaszbejelentő félnek igaza, és mennyiben járt el helyesen az ügyet kivizsgáló bizottság? Manapság szinte divat szidni a postát, a pedagógusokat és az egészségügyet. (Talán ezek a közalkalmazottak a legvédtelenebbek.) Ezért számomra nem rokonszenvesek az őket ért rendszeres sérelmek, mert általánosításra kerül sor: „lám, ilyenek ezek a pedagógusok, egészségügyiek stb.” Pedig lehet, hogy csupán egy-egy megtévedt ember cselekedetéről van szó. Jelenleg az egészségügyben is kiterjedt átrendeződés zajlik. Ez elérte a vásárhelyi rendelőintézeti kartonozót is, ahol egyelőre többletmunkával, nagyobb igénybevétellel dolgoznak. Több ezer éves orvostörténeti szemléletünk az, hogy mi az emberek legsérültebbjein, a betegeken látunk el szolgáltatást, ezért mindig a betegnek van igaza! És az egészségügyi dolgozónak hivatása miatt vállalni kell az agresszív ember megnyilatkozásait is. Mégis, a kollégáim védelmében, az emberséges magatartás érdekében, tisztelettel kérem lakosságunkat, ebben a felelősségteljes munkában legyenek társaink, és jelenleg több elnézéssel segítsék a gyógyító munkát. SZENTI TIBOR A város tisztaságáért Sajnos nem múlik el nap, hogy házánk előtt az utcán, az árokban, vagy a gyepes részen ne lenne eldobálva papírdarab, vagy egyellisztátalanság. Olyan üvegeket eldobálnak, amit nem vesznek vissza, sőt, elhullott állatokat is lellet találni az árokban, sajnos. nyugati országokhoz képest borzalmas rendetlenség van városunkban, de országunkban is. Ahogy járom az országot, mindenütt a felelőtlenséget tapasztalom, állítom, hogy nagyrészt a fiatalalb korosztály követi el ezeket. Megy a kerékpáron, eszi a kiflit, amikor elfogy, a zacskót dolja az árokba. Meg kell nézni a Szántó Kovács János utcában, hogy néz ki a vízelvezető-csatorna mindkét oldalán. Tele van dobatva mindennel. Itt jellemző az egész városra és országra. Az én korosztályomat nem így nevelték. Szégyenfoltja a városnak a Kinizsi és Teleky utca sarkon tatallátéi telek. Nem tudom kiké, de vagy a tulajdonosnak, vagy a városnak szerintem be kellene építeni, vagy építtetni, vagy flatlalni a tulajdonossal és beépítene az, akinek pénze van. Nem tudom, hogy van-e most közterület-felügyelő, ha van, ezeket meg kellett volna, hogy lássa, vagy lássák. A lakástulajdonosokat is érdekeltté kellene tenni, hogy legalább az utcára néző falakat vagy kerítéseket tatarozzák és javítsák. Ilyen rendetlenséggel a városunk és országunk egyáltalán nem az Expo felé halad. Legyünk őszinték, a nyugatiak nem égiszen ok nélkül mondják ránk, hogy Izalkán. Az én koromban Mák Adám (makadám) utak voltak, ha sáros, kerékkel felhajtod valaki és rábizonyították, az azt meg emlegette, többet nem hajtott fel sáros kerékkel. Alá az autó a földes ideáról, ha sáros is, lelkiismered urdalás nélkül felhajt a betonútra és szétszórja a kerékre ragadt sarat, egyetem nélkül ebben az országban és a városban nem lesz soha rend. Álkílom, hogy a bűnözés és a lopások megfékezésére ajánlatos volna alkalmazni a volt csendőr szigort. Ma már fényes nappal kirabolják a lakosokat, az éjjeli sülésről nem is beszélve. isi id.ydttev. l'alfly ii. ifi. Ötven éve temették a cigánykirályt Akadtak már a regetui időkben is olyan „romák”, akik királynak nevezték magukat. Volt már lengyel, szlovák, de magyar „Cigánykirály’ is. A neve: Harminchatodik Rácz Laci. Ő — saját maga nevezte királynak magát. Ismereteim szerint nóta is kelt róla — a nótából: „Harminchatodik Rácz Laci a kedvesem Budapest híres és népszerű cigánymuzsikusa volt, akit Budapesten nagy pompával temettek el 1943. május 1-jén, vasárnap. Koporsóját a főváros háromszínű leplével takarták le, és a főváros által adományozott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartáson részt vevő számtalan cigányzenész a „Lehullott a rezgő nyárfa dallamával kísérte utolsó útjára és búcsúzott el tőle. „A vén cigánytól” — mert így emlékezik meg róla az akkori újonnan megjelent „Vasárnapi újság” I. évfolyamának első száma. Elkísérte a főváros több jeles személyisége és nagyszámú civil ember is, mert abban az időben őt mindenki ismerte és szerette is. Rácz Laci csak önmaga által kinevezett király volt, de a valóságban a zenének és nótáknak volt a királya. Játszott, és zenéjével mulattatta hallgatóságát, amíg ki nem esett kezéből a vonó. Emléke legyen írottan is, ne csak kőbe vésve megőrizve. SZABÓ JENŐ Makó postabontás Mai postabontásunkban személyes problémákkal foglalkozó írásokat, valamint korábban megjelent levelekre adott válaszokat olvashatnak, így a vásárhelyi rendelőintézet kartonozójában történt nézeteltérésre válaszol az intézet egészségnevelője. A MÁV Szegedi Üzletvezetőségének osztályvezető-helyettese arra ad magyarázatot, miért késett a vonat és miért maradt le az utas. Makói levélírónk a cigánykirály temetésének 50. évfordulójára emlékezik. Két levelet is kaptunk, amelyben a környezet, környezetünk tisztaságáért emelnek szót olvasóink. Aktuális problémáik és ajánlásaik röviden: árokpartok kaszálása májusban időszerű és folyamatos, a néhány kiszáradt fa helyébe újakat lehetne ültetni, a földes utak mély traktornyomait el lehetne simítani, a nyitott kerítés is mindenkit kötelezzen a belső rend, tisztaság őrzésére. A tiszta udvar is egy jó tükörkép, s példa. A romos kő- és fakerítések helyreállítása, felújítása legyen az örökösök gondja, még ha nem is laknak ott. A templomon túli bomló ház, mint „bagolyvár”, siralmas látványát kerítéssel el lehetne takarni. Törött áteresz-, betongyűrűdarabok — mint távtartók — rontják az utcaképet, s nem védik meg a lucernást. Hasznos építési törmelékek — beton, tégla, cseréphalmazok — pihennek hónapokon át az árkok partján: moha, gaz benőtte őket. A csak néhány talicska homok az udvarban is elférne. Az Mindszenten a faluvédő aktíváink járják az utcákat, néznek, látnak, örülnek és problémáznak: szóljanak, hallgassanak, inkább kérjenek, javasoljanak? Sok a látnivaló, s még több a tennivaló a széles főutcákon és a keskeny kis utcákon. Mindenkin múlik, hogy azok szépek, gondozottak legyenek. Most egyszeriben ők lettek „az utca emberei”, szeretnének javítani, őszinték lenni, s senkit meg nem bántani. Hátha dicsérettel többre megyünk — gondolják csak fogadják el a baráti szavakban meghúzódó kéréseket, ösztönzéseket, elvárásokat. árokban tárolt sóderkupacok akadályozzák a belvíz elvezetését. Bejáró rámpáknál földbe ásott autógumik kissé ízléstelenek. Iszapszénrakások májusban már nem időszerűek az utcán. Az áfész virágoskertjét sajnáljuk, hogy parkolónak alakították át. Korábban ők szervezték a virágos faluért akciókat. A nagyrévi csónakok idilli körtén lehetne változtatni, védettebb helyen lehetne tárolni a javítandó vízi járműveket. A révház bal oldali faépülete mögött igen siralmas a kép: töméntelen szemét, rőzse árválkodik, várja elszállítását. A művelődési ház mögötti árokban hatalmas betontömb pihen hosszú évek óta. Kinek a dolga legyen szétverése vagy elszállítása? Utánfutók, pótkocsik parkolása hónapokon át nem megoldott a Szabadság utca fuvarosainál, szállítóinál. Zsákos szeméttárolás rontja utcaképeinket folyamatosan. Leszerelt traktorgumik árválkodnak a Fakocsmakörnyékén. Esős időben több gazdálkodó udvarából kifolyik a trágyalé az utcai csatornákba. Több helyen áll és algásodik a víz, bűzös és fertőző lehet. Éttermi hulladékot lefedetlen hordókban, az utcán tárolnak. Fertőző góc lehet a nyári időszakban. Rossz kocsi, és gépkocsialvázak, nagyméretű vasdarabok idomok találhatók a kövesút mellett, balesetveszélyesek. Az új benzinkút körlete szép és gondozottan tiszta. Bízunk benne: a bokrok, fák telepítésére is gondolni fognak. A község kollektív bölcsességének kellene dönteni abban, hogy mi legyen a főutcák széles szabad sávjaival: lucernás, kiskert, virágágyások. A mi véleményünk: bármi, csak műveljék, gondozzák, s ne a térdig érő gaz verje föl egész éven át. Mert mások is meglátják, s ha szép, azt máshol is elmondják, a két nagy park gondozottságát csak dicsérni lehet és megbecsülni. Lakossági észrevételek gyűjtésére szekrényt kívánunk elhelyezni a könyvtár épületénél, hogy bárki leírhassa meglátásait, javaslatait, örülnénk a segítő együttműködésnek, a jó szándékú tenniakarásnak. Faluvédő és Szépítő Egyesület Mindszent A szépet is vegyük észre DÉLVILÁG 1993. máj. 17., hétfő Csak érteni kell hozzá A társaságban arról folyik a vita, hogy ki az optimista és ki a pesszimista. Valaki \■'‘io’A oldja meg a kérdést: az. optimista az. omolVItvCs.ik a sajtot látja, a pesszimista csak a T okai \n em tartozom egyik véglethez, sem. de manapság túlsok a ..Ivük" — no. nemcsak a sajtban Minél drágább a takarmány, annál kevesebbért veszik át a sertést a feldolgozó üzemek. És ahogy nő a feldolgozott hentesáruk, avatárnál inkább romlik a minősége. Az alati szalonna csak fiatal, jó rágófoggal rendelkezőknek ajánlható, őkiszom nem szerelik A disznósajt túlsóba preselt szőr kellemetlenül dörzsöli az ember nyelvet. A reg kedvelt Ursokolbászból mint a meggymagokat, úgy válogatjuk ki ujjunkkal a fogunk közé szorult porcos csiniurskakit. A topéitól pedig legtöbbször már cinkeeit-delnek készítik. A cinkek nem válogatósak télen. Szívesen csipegetik a lak ágaira agyódott, az ember számára élvezhetetlenuil kosza tett szalonnal. és tepertői — persze csak akkor, ha nincs valami napraforgó. Nagy dió az etetőjükben. "Jelen megvigasztalja az embert .. tudat, In my fogyaszthatatlan termek nem vesz kárba, hiszen az eg madarait táplálhatjuk velük. Most viszontmar beku szőritől s a nyári meleggel virágzó tavasz, s ilyenkor már a madarak is s/tu-sen fogya tsz tják a Vakult. friss, éli! rpv,rókát. Eszembe ml a háza disznótoros, amelynek mi latén fogása kidőlt élmény. A háznál fagott sertések feldolgozásai rendszerűn szakmai képesítést nélkülöző emberek fogyik. Sőt, még higiénés állatorvost sem alkalmaznak disznótoroknál. Mégis, ott a kolbászról leválik a bőre, a szalonna ízletes, és a tepertő ropogós. Igaz, megfőzik a főzniválni, megsülik a sulnivalót, es a. fűszereket sem spórolják ki az. eledelből. Polinéiul a kérdés: tahin nem is a diploma a legbilosabb a luis feldolgozásánál . TÓTH IM 11. Ifmv.-I»*!v Műszaki hiba okozta A lap április 21-i számában megjelent Török Imre, makói lakos levele „Utas és a MÁV — A vonat mehet, az utas marad” címmel. A panaszt kivizsgáltuk, és az alábbiakban adunk tájékoztatást. Március 18-án a vonat Szolnok állomásról 18 perc késéssel indult a Hatvanból érkező, csatlakozó személyszállító vonat késése miatt. Tiszatenyő állomáson a 15 perces további késést a vonatot továbbító gép műszaki hibája okozta. A szolgálatképtelenné vált gép eltávolítása után a vonat olyan, nagy mérvű késéssel közlekedett, hogy Szentes állomáson a Makó felé induló vonat már nem várhatta meg. A jelenleg érvényben lévő utasításaink szerint, expressz- és gyorsvonatok 10 percig, a többi személyszállító vonatok 20 percig várhatnak a menetrend szerinti indulási időhöz képest a késetten közlekedő, csatlakozó személyszállító vonatra. Ennél nagyobb várakozási időt a várakozó vonaton lévő utasok jogos felháborodásának, elkerülése, a vonatkésések ' továbbgyűrűzése és a'rtovábbi csatlakozásmulasztás' elkerülése érdekében) nem tudunk biztosítani. , Az előre nem látható műszaki hibából származó sajnálatos csatlakozásmulasztásért az utas szíves elnézését és megértését kérjük. HUSZÁR ZOLTÁN MÁV szegedi üzletvezetőség osztályvezető-helyettes