Reggeli Délvilág, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
4 Paplan alatt is fáznak Az emberek koruk előrehaladtával egyre rázósabbak lesznek - mondta egy nyugdíjas nő, akivel a minap beszélgetésbe elegyedtem. A fáradt őszi falevelek hullása saját életébe belefáradását juttatta eszébe. Negyven év tisztes munka után ment nyugdíjba, férje, ki harmincöt évet dolgozott nehéz fizikai munkában, rokkantnyugdíjas lett Hiába jött volna a békés öregkor, melyet megfáradt öregként pihenésben, nyugalomban kellene eltölteniük, a Tatát kiszipolyozott teste, szervezete csúfosan megtréfálta. Súlyos szívinfarktuson esett át, mellé magas vérnyomás, érszűkület és cukorbetegség teszi komplikáltabbá életét. Kész csoda, hogy sikerült talpra állnia, s most naponta szedi harminchat szem gyógyszerét Négy emeletet járnak meg, egy nap többször is, ha kell, zárószinti tanácsi bérlakásukig, melyet megvenni nem tudtak miből. Sok lépcső ez az öregeknek, de legalább van telefonjuk, mellyel riaszthatnak valakit, ha baj van. Más esetben csak őket hívják, ők nem telefonálnak. A Mama élete kész rettegés, óvja, félti párját, kivel harminc éve már, hogy összekötötték életüket. Felneveltek négy gyereket, kikért még most is aggódnak a bizonytalan jövő reménytelensége miatt Alacsony nyugdíjukból csak gyógyszerekre négyezer forintot költenek havonta, kabátjuk, ruhájuk még az aktív életükből valók. A diétás étkezés nagyon sokba kerül, s hol van még a rezsi, a megélhetés. De most a Mama nem ezen kesereg, megszokott dolgok ezek már, melyen nem töprengenek, csak a vacsorájuk lett kevesebb, néha el is marad. Nagyobb baj, hogy itt a hideg. Fűteni kellene, de mennyit és miből? A Tatának kell a meleg, mert hidegben lelassul a vérkeringés, s komoly vége lehet Ám a gázszámlák már eddig is magasak voltak, most az újabb emelkedés után ki tudja mennyi lesz. Pedig húsz fok fölé sosem melegítettek, csak ha az unokák meglátogatták őket Nem fűtötték eddig sem mind a két szobát, most meg már egynek fűtése is pénzízű nagyon. Ezért arra gondolt a Mama, összespórol - ha tud - két takaróra valót, s azt terítik majd a paplanokra éjszakára, lefekvés után. Mert fáznak az öregek. A beszélgetés végére a Didergő király meséje jutott eszembe - milyen kár, hogy amit hallottam, nem mese volt de nálunk nincsenek királyok, s ha vannak is, nem ők fáznak, csak az alattvalók. (kincses) A Malom utca, ahol immár több mint öt évtizede lakom, nevét még a múlt században kapta. Az utca elején és végén is őrlőmalom épült. A Királyszék, az Imre és Malom utcák sarkán a szuszimalont létesült régebben. Kiss Lajos (1881—1965), a neves etnográfus leírásából tudjuk, hogy a taposómalmot Hódmezővásárhelyen szuszimalomként emlegették, “amit azért kapott, mert a taposok őrlés után sokáig szuszogtak, míg kipihenték magukat. ” Búzák árpát, kukoricát őröltek itt a híres Lázár-féle szárazmalomban, melyet a múlt század végén bontottak le. A századordulón már a tarjániak az őrölnivalót Niederlanderék sutumalmába vitték A Malom utcában 1861-ben épült fel a tarjáni leányelemi iskola. Csongrád vármegye 1868. márciusi közgyűlésének jegyzőkönyvében találhatjuk a ma is aktuális megállapítást: “A népnevelés az egyedüli eszköz az értelmesedés, szelíd s nemes erkölcsök terjesztésére, a népnevelésre, az oskolákra fordított gond és költség, ha nem rögtön is, de gazdag kamatot hajt. ’ Lontay Margit (1918-1993) színésznő, Lencse Jenő református tanító leánya emlékezetében így élt tovább ez az öreg alma mater. *A Malom utcai iskola híres volt Vásárhelyen eredményes vizsgáiról és szép évzáróiról. Növendékei valóságos kis művészeknek bizonyultak éneklésben, versmondásban. Apám ott tanított kiválóan, de színésznek is mehetett volna. Ha visszagondolok, emberségből is mindig jól vizsgázott. Jó tanuló szegénysorsú diákjait naponta hazahozta ebédelni. Futotta arra is, hogy heten-nyolcan együnk az asztalnál, pedig nagyon szerény volt a fizetése: százötven pengő. ’ Heten évvel ezelőtt látott napvilágot Móra Ferenc legismertebb novelláinak egyike, a Szeptemberi emlék. Fericske ott ólálkodik az osztályterem előtt, Eystrich tanár úr a latin nyelv szépségeit ragyogtatta, míg alkalma nem adódott, hogy az Unus és Deus - Egyedül Te vagy az Isten - rejtélyének megfejtésével örökre megváltsa a belépőjegyét a tudás csarnokába. Könnyek jelentek meg Sennyei Józsefné nyugdíjas tanítónő személyében. Oskolák kamatai amikor így emlékezett vissza szeretett iskolájára: “Már az 1920-as évek elején tipegtem át a szemközti házból, az akkor itt dolgozó Biczó Jolán tanító nénihez, aki később I—II. osztályban nekem is szeretett tanító nénim lett. Itt tanított még Gál Elek és Pista Zsigmond igazgató. Neki kedves kollégája lett Lencse Jenő és Nagy Endre." Sennyeiné Ilonka néni több mint húsz évet töltött a Malom utcai iskolában, innen ment nyugdíjba 1975-ben. A korabeli közoktatásügyi állapotokat villantja fel leírásában: “No és beszélni kell a padokról. Két sorban álltak a teremben. Négyen, öten ültünk egymás mellett Elég durván gyalultak, izdultak és iugosak, kényelmetlenek voltak. Lábunk nem ért le a padlóig, lábtartók voltak, arra helyezkedtünk. Nagy veszedelem volt számunkra, hogy sok közülünk, ha mozogtunk, erősen recsegett, nyikorgott. 50-60-an ültünk egy teremben. A tanító bácsi egy-kétszer szólt, hogy ne recsegjenek azok a padok, de harmadszor már suhogott a nádpálca rajtunk. Hátratett kézzel kellett ülni, nagy volt a fegyelem, szigorúság. A folyosón nem álltak tartókon a szebbnél szebb táskák. Egyszerű vasfogasok álltak, azon helyeztük el az úgynevezett tarisznyákat, jobb esetben gyékényszatyrok lógtak. Nekem is édesanyám varrta az első táskát zsákvászonból.” Nagyot fordult azóta a világ. Egy nagyszerű báró Eötvös József észrevétel és szabály így szól: “Haszontalan dolog az élet, ha azt magunk hasznossá tenni nem iparkodunk. ” Hozzáfűzöm még ehhez természetesen tanárnak és diáknak egyaránt. Hiába várjuk, hogy a “sültgalamb a szájunkba repüljön.” Menjünk a dolgok elébe a közoktatás ügyében, cselekedjünk saját belátásunk szerint is. A főhatóság vagy a fenntartó kisebb-nagyobb mértékben közönyös a minket érintő személyi kérdésekben is. A szocialista korszakban a pedagógus félretájékoztatását a tömegkommunikáció gyors ütemű fejlődésére fogták. Ma előrevetítik az információs rendszerek összekapcsolásának fontosságát az oktatásban. Vajon, önnönmagunkat valósítsuk meg, vagy magunk is modell- vagy gépemberkék legyünk, és belezuhanjunk az információs galaktika örvényébe. A ma pedagógusai erre keresik a választ. A NAT-nak nem improvizációnak kell lennie, melyet mindig a legutóbbi főhivatalnok vagy éppen frissen kinevezett politikai államtitkár igazított vagy vasalt ki, hanem alkotmányos testületek és a közoktatásért mély felelősséget érző szakemberek közösségének az egész nemzetet kiválóan szolgáló opuszának, alkotásának kell lennie, melyet a nevelőtestületek is alaposan megtárgyaltak. Csak így állíthatunk fel mércét az iskolák oktatási-nevelési eredményeihez. SZIGETI JÁNOS vásárhelyi hírnök • •Öregek napja A Szociális Otthonban Reggeli térzenével, utána a mazsorett csoport látványos bemutatójával kezdődött az idősek - öregek - napja alkalmából rendezett műsor a Hódmezővásárhelyi Szociális Otthonban. Az ünnep jelentőségét növelte, hogy először köszönthettek százéves otthoniakét. Kotormán Istvánnál, Lídia nénit. Az ünnepségen dr. Rapcsák András polgármester, országyűlési képviselő, majd a közvetlen hozzátartozók, barátok, ismerősök és a társadalmi szervezetek kedveskedtek Lídia néninek. Centenáriumi köszöntőt szintén a polgármester, dr. RapcsákAndrás mondott. Itt van közöttünk egy olyan polgártársunk, aki végigélte e századot, minden szegénységével, tragédiájával, bajaival és kevés örömével - nap mint nap meg kellett küzdenie azért, hogy megélhetését biztosítsa. Soha nem felejtjük el, hogy mi itt lehetünk, hiszen ezt szüleinknek, nagyszüleinknek köszönhetjük Hogy életünk eredményeit átadhatjuk a következő generációnak azt kizárólag annak köszönhetjük hogy előttünk generációk sokasága élte a maga életét és dolgozott becsülettel. Sajnos e vonatkozásban a társadalom nem mutatja ki azt a tiszteletet, és megbecsülést, amelyet nem mondani kellene, hanem érzékeltetni. Nem csak ezen az egy napon kell megemlékezni az idősekről, hanem az év 365 napján folyamatosan, ez nem kötelesség, ez része az életünknek, és enélkül nem teljes az élet Az előttünk lévő generáció megbecsülése és tisztelete a mi életünk része - mondta a polgármester, majd tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnök Lídia nénihez intézett köszöntőjét. Ezután elsőként gratulált Lídia néninek a 100 szál virágól álló csokorral. A polgármesteri köszöntő után a család gratulált, majd Pópiánné Héjjá Marika adta át szintén száz szál virágból álló kompozícióját, meleg szavakkal köszöntve Lídia nénit Ezt követően az intézet lakói, a Népjóléti Iroda részéről Kádár Jánosné és Dezső Józsefné mondott rövid köszöntőt, majd a társadalmi szervezetek következtek kedves szavakkal és mondhatni virágerdővel. Nem maradt el az emeletes tortaköltemény sem, melyen 100 szál gyertya égett. A déli ebéd után az ünnepség folytatódott. Az öregek napja alkalmából Gila Andrásné Erzsike mondott rövid ünnepi beszédet. Az otthonlakók öregek, idősek, korosak - bácsik, nénik Ez így igaz, de egy a fontos: érezzék szavainkból, szeretetünkből, hogy ebben benne van az irántuk való tiszteletünk, a korukat megillető megbecsülés. A mérleg egyik tányérjában ott van az, ami már megvan az öregeknek, a másikban pedig az, ami volt, de lassan már nincs. Az elmúlt régi idők fiatalos szépsége, ereje helyett itt az idős kor komolysága, nyugalma. A gyors mozgást felváltotta a lelassult tempó, a vidám jókedvet az időskor megfontolt higgadtsága, elcsitulnak a valamikori szenvedélyek, s békésen fel-felújulnak a régi emlék... hallottuk az otthon igazgatójának meleg szavai, aki szintén beszélt Lídia néni életének száz évéről, s még további nyugodt életet kívánt neki minden munkatársa és az otthonlakók nevében. Az elhangzott köszöntő után vidám kultúrműsor következett. Felléptek: Haraszti Zsuzsa, Vásárhelyi Szilárd és Németh József nótaénekesek, a zenét Tóth Bálint és társai szolgáltatták. A remek hangulatban mindenki táncra perdült, még Pópiánné Marika is - tudjuk tolószékhez kötötten. Az egész napos eseménynek talán csak annyi a szépséghibája, hogy egyetlenegy önkormányzati képviselő volt jelen, pedig mindenki kapott meghívót. Viszont a Népjóléti Iroda munkatársai végig jelen voltak. HÉJJAI GYULA A Hódikötklubban A címben leírtak jegyében tartotta meg a vásárhelyi Hódiköt nyugdíjasklub megemlékezését az idősek világnapjáról. Az ünnepségen részt vett a klub 60 tagja, Elek Sándor és Szentandrási Imre által főzött bográcsos paprikás, terített asztal és meleg szeretet várta őket. A nyugdíjasklub 26 éves múltra tekint vissza és öt éve működik a kertvárosi olvasókör épületében, Kiss Jánosné vezetésével. A vállalat szakszervezete támogatja őket anyagiakkal, de más szervezetektől is kapnak segítséget. Tagságuk zömét alacsony nyugdíjasok alkotják, akik eszmei értékű tagdíj befizetése ellenértékeként megbecsülést, kedvességet kapnak cserébe. Rendezvényeik, kirándulásaik a megérdemelt pihenést szolgálják. Nagyné Markó Zsuzsanna, a Hadiköz Sz. B. titkára elismeréssel szólt nyugdíjasaikról, kik 30-40 éves munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy még most is 600 ember dolgozhat a vállalatnál. Dr. Rapcsák András polgármester köszöntötte őket, és méltatta a felnövekvő generáció érdekében tett példaértékű munkálkodásukat, segítségüket. A társadalomnak össze kell fogni érdekükben, nem szembeállítani a generációkat. Életünk részévé kell hogy váljanak, mert szerves részei annak - mondta. Az MSZOSZ támogatja a nyugdíjasokat azzal, hogy Jogsegély Szolgálatuk igénybe vehető bárki számára, peres ügyekben jogi képviselettel is ellátják őket. A klubok számára előadásokat, egészségügyi szűréseket szerveznek. Sokan nem tudják, hogy hozzájuk fordulhatnak azok, akik nyugdíja nem éri el a tizenötezer forintot, s ők javaslatot tehetnek a Társadalombiztosítás felé rendkívüli nyugdíjemelés érdekében. Októberben Csongrád megyében létrehozzák a koordinációs bizottságot, a novemberben pedig létrejövő megyei TB. önkormányzatba két nyugdíjast delegálnak, mert nem szabad kihagyni őket a nyugdíjasokat érintő döntések előkészítéséből — tudtuk meg Tóth Józseftől, az MSZOSZ egyik megyei vezetőjétől. Garay Sándor, a cég vezetője ismertette a Hadiköz jelenlegi helyzetét és a következő időszak várható feladatait. Melyből a legfontosabb, hogy a vállalat vezetése azon munkálkodik, hogy a jelenlegi létszámnak munkát biztosítsanak, ne csak múltjuk és jelenük, jövőjük is legyen. Keleti Tibor a textilipari dolgozók Szakszervezetének főtitkára ismertette azt az erőfeszítést, melyet a szakszervezet zászlajára tűzött. Ebből két dolgot emelt ki, a nyugdíjak reálértékének megőrzését, a nyugdíjasokkal való törődést, valamint azt, hogy a jövőben is támogatni kívánják anyagilag őket, s továbbra is írnak ki pályázatokat, melyek lehetővé teszik a nyugdíjasklubok működését, s elősegítik terveik megvalósítását. A jó hangulatú, zenés, szeretetteljes ünnepség az esti órákig tartott, feledtetve az élet nehézségeit, a problémákat. - kincses - Mi újság a PMNK-ban? Csárdák, kocsmák, szállodák története (6) 1875-ben nyitott kávéházat és éttermet Andrássy utca 25. szám alatt a Bereczk-féle házban Kairáth Antal, melyre az alábbi hirdetéssel hívta fel a figyelmet: Tisztelettel értesítem a N. É. közönséget, miszerint Bereczk Pál házában. A mai nap kívánalmainak képes felszerelt kávéházamat és éttermemet megnyitom. Legfőbb törekvésem leend a T. C. közönség kegyét ízletes ételekkel és jó italokkal, pontos kiszolgálással megnyerni. Megnyitási naptól fogva villásreggeli, mindennemű hideg és meleg étel kapható. Egyáltalán nem valószínű, hogy 25 éven át bérelte és üzemeltette volna Kairáth Antal. A legközelebbi feljegyzés az új “gazdát” illetően csak 1900-ban található, mely szerint 1900—1902-ig Sósperec Szálloda néven Vogel Sámuelné üzemeltette. 1902. május elsején a népszerű Böröczk bácsi Arany Potykához címzett vendéglőjét Szentesi utca 40. szám alól a Bereczk házba helyezte át Itt fényesen berendezett, villanyvilágítással ellátott sörcsarnokot nyitott, ahol naponta friss csapolású sör mellé mandig volt ízletes meleg és hideg étel egyaránt. A borivókra is gondolt. Borpincét is üzemeltetett. Igaz, a jó bornak nem kell cégér, de a jó forgalomnak igen. Igyekeztek felhívni a borkedvelők figyelmét arra, hogy Egy Választási malac árán majdnem egy hektoliter bort lehet vásárolni az Andrássy utca 25. szám alatt nyílott borpincében. Hirdetésük arról szólt, hogy az általuk árult portói bor betegségre orvosság, egészséges ember számára pedig nélkülözhetetlen. Böröczk Jánost nem követte a házban újabb vendéglős. A vendéglő helyét boltok foglalták el. FÖLDVÁRI LÁSZLÓ Majolikagyárban 1995. október 2., hétfő