Reggeli Magyarország, 1944. február (51. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-24 / 44. szám

8 - HINHSZ filM A szegedi színigazgató­­ visszavonta lemondását J Szeged, február 23. (A Reggeli Ma­gyarország tud­ósí­tójának telefonjelen­­tése.)J Szeged város szín­vívi bizottsága kedden foglalkozott vitéz Bánky Ró­bert szóigazgató lemondásának ü­gyé­­vel. Az Mésen megjelent Bánky igaz­gató is és bejeletette, hogy a jövő sze­zontól kezdve nem reflektál a szegedi színházra.­­ A bizottság tagjai Az ülésen tárgya­lásokat kezdte Olvintéz Bánkyval, a tár­gyalások eredméneveként a színigazgató visszavonja lemondását és bejz­er­tet­te, hogy a jövő szezontól kezdve mégis csak vállala­tiból az igazgatást. A szegedi sz­igazgatóválság így ha­marosan megoldódott. (*) Műsorváltozás az Opera­házban. Svan­­holm Set fellépésével hirdetett előadások igazgatóságát, hogy­­stockholmi elfoglalt­sága miatt valamennyi bécsi és budapesti fellépését kénytelen­­húsvét utánra elha­lasztani. Ez a halasztás az Operaház mű­sorában is változásokat okozott. A Svan­­holm Set értesítette a M. Kir. Operaház húsvét utánra maradnak, míg most szom­baton a Parasztbecsü­let, a Debreceni his­tória és a Bolero kerül színre, a keddi, 29-i második Parsifal-előadás helyett vi­szont a Tristan és Isolda. (*) Csa­ikovszk­ij—Liszt hangverseny. A Budapesti Hangverseny Zenekar csiszoltnak nem mindig nevezhető elő­adásában szólalt­ meg kedden este a Vigadóban két leliszájú Csa­ikovszkij­­mű (IV. szimfónia, »1812 Nyitány«) Unger Ernő sodró lendületű vezénylé­sével. Dániel Ernő Liszt kedvelt Esz­­dur zongoraversenyét játszotta ke­mény hangokkal. (*) Meszlényi Lilly ária­ és dalestje. Nem a legszerencsésebb hanganyaggal, de lelki­­ismeretes készültséggel énekelte el a Zene­­művészeti Főiskola nagytermében Meszlé­nyi Lilly főleg rom­antikus szerzők művei­ből összeállított m­űsorát. A dalok jobban sikerültek, mint az operarészletek. A köz­reműködő Mészárig György hegedűművész, ha fékezné magát, eredményesebben mu­tathatná meg tudását. (•) Zongoraavató műsoros délutánt rendez a HABI Sportegyesü­letének Társadalmi Szakosztálya február 26-án, szombaton dél­után 116 órai kezdettel az új székház föld­szinti előcsarnokában. Az avatóbeszédet Térjék! Rudolf mondja, Medvegy Márta, a Madách Színház művésznője verseket mond. (*­ Tamási Á­ron Piros bogyó című új darabját még­ ezen a tavaszon színre­­hozza a Vígszínház. Az új Tamási darabot Tómnál Miklós, a kolozsvári Nemzeti Színház tehetséges fiatal ren­dezője rendezi.­­ (*) Déryné enildichingverseny a Zeneaka­démián. A La Fontaine Irodalmi Társaság február 29-én dé­után Vs 6 órakor a Zene­­művészeti Főisko­la Kamaratermében erü­­lékhangversenyt rendez Déryné ifiasszony, az első magyar o­peraénekesnő 150. születési évfordulója alkal­mából. (*) A rimaszor­bati Katolikus Kör far­sangi estjén Kel­y Anna énekesnő, dr. Le­gényei József és a Pécsi öregdiákok nagy sikert aratott mi soros estet adtak. SZÍNHÁZAK MŰSORA Opera: Bohémélet (VII., 6). — Nem­edi: 106. születésnap (V., 6). — Kamara: Fatornyok *47). — Művelődés Háza: Művényest 147) — Víg: A mi kis városunk (%7). — Pesti: Fecske és denevér (V). — Madách: I. Anna és III. Káro­l (147). — Tíj Magyar: Az első (%7). — András«­­: A pénz nem boldogít (7). — Vidám: Ballépés jobbra (17). — Fővá­rosi Operett: A királyné csókja (6). — Revü­­palota: Automat­ok! (147). — Kamara Varieté: Női kiszolgálás (147). — Komédia: Hetye­petye (147). — Báb­szinjáték: Angyalt vettem feleségül (1 47). — Erzsébetvárosi: Nótás kapi­tány (15. 7). - Józsefvárosi: India rózsája (5, 7). — Kisfaludy: Fekete Péter (­45. 7). A «z Arkttztettri IaIaU*: OR- 6 Z v A 7 k 0 RAt fi szar készít Szarkaszti DARVAS JANÓ* felelet kiadó: «Hat HORVUH JANOf tiarssirtoua •• «ia«»"'»*tal audaoMi *tl »»káén ót S4. Trtstos I» «30 m taa at m KIADJA » MAGYARORSZAG NAPILAP d-t Kéziratot «•» őrzi)»* *ao *• «0»«* k­aaao (x •thsilisuis k­ootimi «» kyoanlai A.-Z­­ayomiaa falab­a KÁr­PÁD ANTAL ||U|dlé R­M (?) Kamarazene Mozart-művekkel. A hét zenei eseményei közül előnyösen emelkedik ki Mozart ritkául hallható kamaraművei­ből összeállított hangversen­y, melyet kedden este hallottunk a­ Zeneművészeti Főiskola kistermében. Az éntékes műsorszámok közül előadás szempontjából is első helyen kell említenünk a B-da­l hegedű-zongoraszoná­tát. Székely Lívia z­ongorajátékát a világos színek, élénk és rugalmas hangok jellemzik, a ritmus pontos magadásával jó vezetést biztosított a szerényebb Hoffmann M­arianne számára. Ágai Éva szorgalm­as gyakorlásá­nak eredményeiről -zalolt be a C dur zozi­­goraszonátájának gyors tételeiben. (K­­SCI.). A többi szereplő, Remgényi Vera, Pfeifer György, Vadas Ágnes,­­ Apor Magda, J­éri Judit, Dömötör Tibor Wal­ime­inyien nagy igyekezettel, de nem mindig Mozarthoz il­lően adták elő a művek®. (*) A Petőfi Társaság csütörtökön délután öt órakor tartja ezévi rendes közgyűlését. Ez a közgyűlés dönt a négy üres rendes tagsági hely és az egy üres kültagsági­­hely betöltéséről. (*) Két új pécsi dalárda, Pécsről jelentik. A sok országos sikert szerzett pécsi MÁV Ébredve Dalkör kényszerű szünet után most újjáalakult a Vasutas Otthon égisze ala­­. Ugyanakkor a pécsi városi közüzemi alkal­mazottak dalkara is megalakult. SPORTHÍREK Labdarúgó vitaest volt Kolozsvárott A Kolozsvári ACI­­ vasárnap az uni­tárius kollégium dísvermében magas­­színvonalú vitaesten világította meg a labdarúgás mai helyzetét. Vághy Kálmán szövőkapitány han­goztatta a labdarúgás fokozódó nép­szerűségét és kifejtette azának a nézet­nek helytelensé­gét, mely szerint a labdarúgás káros kihatású lenne a többi sportágra, főleg az­ atlétikára. Megállapította, hogy az egyesületek bevételének majdnem 100%-a a labda­rúgásból származik és csak­ az így származó bevételből tudják ami sport­ágak működését fenntartani, mey pél­dául a Ferencváros FC, amely fő szak­osztáll­yal rendelkezik, az elmúl­t­ év­ben laibdab­ligásból 365.000 pengőt vet­te, mely összegből 250.000 pengőt, termát a bevételnek több mint felét más sport­ágak fenntartására fordította. Ezután áttekintést nyújtott az első világhá­­ború előtti labdarúgás korszakaiul, ismertette a trianoni Magyar­országg labdarúgó eredményeit, majd páryu­zamot vonva a múlt és jelen között,­ megállapította, hogy az átlagos játéko­ nívó emelkedett, a vidéki labdarúg­­s örvendetesen fejlődött és a küzdőké­pesség már a csúcspontot is elérte. Ezzel szemben a technikában vissza­esés jelentkezik ezért az ifjúságot e­zen a téren kell tökéletesíteni. Ezu­tn Gálffy András a játékvezető és a közönség viszonyáról beszélt, ki­emelve, hogy a legnagyobb szükség van a közönség fegyelmezettségére. Külföldi példákat is idézett ezzel kap­csolatban, s végül azt a rém­nyel fe­jezte ki, hogy a jövőben a labdarúgás közönsége is sportszerűbben fog visel­kedni. — Nagyszabású díszternát rendezne!, Pé­csett. Szombaton délután 5 órakor a Cisz­tercita gimnázium dísztermében, vasárnap délelőtt 10 órakor pedig a Nemzeti Szín­házban lesz a bemutató, amelyen a ma­gyar válogatott tornászok közül Pataki, Gál, Börsök, Tóth, Mogyorósi és Várkői, valamint három válogatott hölgytornász is részt vesz. A bemutatón 150 pécsi tornász szerepel, ugyanis minden iskola minta csapata is bemutatja tudását. — Az országos női vívó CsB-t a Vívószövetség vasárnap d. e. 9 órai kezdettel rendezi a Mani»vpt«mpo. TT-t egyedül­! nevezett: BUTE, BE­AC, DAC, HTVK, Futura, MAFC és MÁV Előre. — A vasárnap tartandó IV. birkózó CsB forduló műsorában R­heczky János örökös nehézsúlyú bajnokunk Kósával, a Testvéri­ség kalapácsvető-birkózójával fog mérkőzni. A BVSC—VVMTK és Debrecen—Cegléd CsB mérkőzések valószínű párosítása pedig ez lesz: BVSC—WMTE1, Mester—Deli, Fábián —Tóth II, Pintér—Simon,­­aki legutóbb Szilvásit győzte le), Széli I—Káli II, Erdélyi —Cuci, Bóbis—Káli I, Kassai vagy Palotás —Mángó. Debrecen—Cegléd: Csánki—Zsám­­­boki, Sipos—Zsigmondi, Tasnádi—Ecseri, Mihályfi—Oldal, Németi—Gál, Gedeon—Hu­szár, Tarányi—Deák. — A 10 009 pengős Cora hivatásos ökölvívó nagyd­­ért szombaton este Viz­enkor a Nem­zeti Sportcsarnokban sorra kerülő III. for­dulóban Szigeti és Tanamár mérkőzése tíz­menetes lesz. Kubinyi és Frigyes mérkőzése pedig nyolcmenetes. A másik két mérkőzés hat menetre megy Deli—Kővári, Bellini— Csiszár vagy Takács—Maráczi között. — A márciusi nemzetközi asztali teniszversenyen a német legfelsőbb sporthatóság engedélyével a legjobb német asztali teniszezők is résztvesz- nek. A versenyek napjai: március 18-19. — Az Ózdi VTK sztlvemelő versenyén résztvett három budapesti egyesület is hármas csapatával. Eredmények: 1. DAC (Soós, Papvári, Bánki) 645 kg, 2. MÁV Előre (Porubai, Sin. Gerendai) 595.20 kg, 3. BVSC (Tégla, Györfi, Jelen) 592.30 kg.­­ Az Ózdi VTK ezután ifjúsági görög-római­­és szabadfogású mérkőzésen mérte össze erejét a BVSC együttesével. Mindkét ver­­senyben az ózdiak győztek, szabadfogással 5,a görög római birkózásban pedig 4,8 artjuy­ban. —­a kolozsvári asztali­teniszversenyen a kisebb versenyek eredmények: Férfi egyesül. B) osztály: 1. Csillik (7. Danu­­via), 2.­Barabás (DEAC), 3. Koncz (SzATC) és Beráfeki (NSC). Férfi páros I. B) osz­tály: 1. Tipyöngyösi. Barabás (DEAC). 2. Konez, Ivisztondi Kolping. 3. Csib­ik. Vág­­völgyi és Prezei. Bernyák. Férfi egyes II. osztály: 1. Barabás (DEAC). 2. Leiber (KAC). 3. Bálint (KAO) és Szakács (PSC). Női egyes I. osztály: 1. Punch (SzATC). 2. Harmat­osVaTO. 3. Oláh (BTK) és­ Mezei (DSC). V — Vidéki kosárlabd­ízók szerepeltek a budapesti MÁV Előre kosárlabda tornáján. A női verseny győztese a Chinoin SE. 2. Székesfehérvári NT­V Előre A). 3. Buda­pesti MÁV Előre. 4. Székesfehérvári MÁV Előre B). 5 Sehell­­E. 6. AEG SE. A férfi verseny győztese: Bp. MÁV Előre A). 2. AEG SE. 3. Schell SE. 4. Bp. MÁV Előre B). A Budapesten tartózkodó erdélyi ke­rületi KISOK bajnok kosárlabdacsapat, a marosvásárhelyi katolikus gimnáziu­m a torna keretében a Schell SE csapatával mérkőzött, s 42:27 (19:8) arányban győzött. Megismétlik a jubiláris kívánsághangversenyt A honvédség január 27-én rendezte meg a 25. jub­láris kívánsághangver­senyt, ame­l mind a sajtóban, min­d a közönség körében igen nagy sikert aratott. A nagysikerű hangversenyt az általános kívánságra va­l tekintettel e hónap 29-én,­­kedden a­­Magyar Mű­velődés Házában este fél 6 órai kez­dettel megismétlik. A hangversenyen fellép Német Mária, a világhírű opera­­énekesnő is. Jegyet 25-én igényelhetők a Vöröskereszt központjában. (*) Érdekes hangverseny lesz szombaton a Székesfővárosi Vigadó nagytermében. Négy fiatal pályája kódolón álló művész mutatkozik be a nagyközönségnek: Czakó Éva Lucia (cello), Kutrucz Éva (ének), Siklós Tamás (zongora) & Künstler Sán­dor (hegedű). Zongorán kibér Petry Endre. (*) Bernard Shaw Wnrrénné mestersége című színjátéka február végén visszakerül a Pesti Színházba. A dalratában egyébként szereplőváltozás lesz, Fényes Alice helyett Kelemen Éva, Pálóczy László helyett Benkő Gyula lép fel. APRÓHIRDETÉSEK RUHA Hasznait­­érti, női ruháért, egyenruháért legmagasabb irat fizetek Gerstl Uwán­ út 38. Telefon: 436-547. Használt ruhákért mindenfélé­ért legtöbet fizet Schmergel. Rottenbiller u 37 Tel.: 422-269 Hívásra jövök. HÁZASSAG 35 éves, gyermektelen asszony vagyok. Férjhez mennék 200.IKK­­P-s vagyonnal. Fényképem, cí­mem:­­Nagy Jenőnél, Rákóczi­­út hatvanegy. MÁV ellemis elöljáró, 27 éves fiatalember vagyok. Körülmé­nyeimnél fogva hamarosan nő­sülnék. Házias természetű leánnyal megismertet Nagy Jenő, Rákóczi­ út hatvanegy. Gépgyáros férjhez adná csinos. 20 éves egyetlen leányát mil­liós örökséggel, beveselés le­hetséges. I legbizalija: Sebes­tyén, Teréz-körút tizenhét. 40 éves ,lip.or.u­s főtisztviselő, földbirtokos, nösti ne. Hozo­mányt nem kér. Ismerkedést létesít: Sebestyén, Teréz-körút tizenhét.___________________ Birtokos család 21 éves leánya vagyok hozományom 80.000 P. Ismerkedést létrehozza: Nagy Jenő, Rákóczi-út hatvanegy. 1944 február 24 csüter 15. GYEVUSKA REGÉNY irtat ÖRVÖS LAJOS 14 Különösen hajnalban kínozta nagyon. Mint valami óriási tömeg vattacukor, úgy nyúlt el a folyóparttól egész a h­egylábúig. Olyan alacsonyra eresz­kedett, hogy meg lehetett­ fogni s benne járak az emberek. Még a léleg­zete is megnehezült, szótlanabb lett, kívánta a borovic­kát, amit a szom­szédban mértek. Egyszer meg is kós­tolta, de még rosszabb volt utána. El­maradtak az esti séták, csak az ablak mögül figyelte a párkányig merész­kedő kékesfehér ködfelhőket. Hajna­lonként igyekezett megbarátkozni­­a köddel. Ha feljebb, a hegyoldalból nézte a völgyet, órák hosszat elgyö­nyörködött volna a furcsa képben, melyből csak néhány kémény s a fa­­lombok magasodtak ki, hézagain pe­dig itt-ott megcsillant a felduzzadt feive. Lassan már ismerte di­ vnnyügé­­séről, lépéséről, süvegeléséről azt a né­hány embert­, aki a völgyben élt vagy sűrűn megfordult ott. Senkivel sem tudott összemelegedni az öreg Járv­on­s Péteren, a pályaőrön kívül, akihez elykor eljárt; vonaton tíz percbe tel­lett, ha szén idő volt, gyalog ... így történt. Egy este, amikor a köd­ben hazafelé kecmergett, megpillan­­­totta a lányt. Nem látta jól, alakja el­­mosódott s csillogó hajáig árnyék ve­tődött. Megdobbant a szíve, mintha a viszontlátás öröme egyszerre tolult volna agyára, a következő pillanatban már elfogta a kíváncsiság s közel volt a félelemhez. — Mit kereshet itt? —­ támadt fel benne a gyötrő kérdés. Körülnézett. A völgy sötét bejáratánál állt, nem mesz­­sze a sínektől s csak a köd világított. Valahol a kötélben, mozdulatlan he­gyek és sokszázéves fák lábánál fülsi­ketítő robajjal futott az Ung, mintha őrült lány rohanna meghalni . . . Lábujjhegyen, mint a macska, kö­vetni kezdte. Nem törődött azzal, hogy aljasságot csinál, nem gondolt arra, hogy szólnia kellene, kiáltani, hogy álljon meg. Utánaosont, csendben, fénylő szemekkel, kígyónál is sebeseb­ben. Olykor eltűnt a ködben de kar­csú lába felbukkant újra s csalta maga után Ádámot. Azt vette észre, hogy a folyóparton áll. A lapos part kiálló kövein, kavi­csán minduntalan megbicsaklott a lába. — Hol lehet? — tűnődött félhangosan s meresztette szemét, hogy lásson. Arra­felé, ahol az alacsony vízből nagy, sima kövek ugrottak elő, meg­pillantotta a lényt. »Jól látok?« — halt el. Gyevuska lépkedett a köveken, szinte szökkent egyikről másikra s m­ég szoknyáját is kielhúzta két kezével, nehogy lefröcsköl­je. Ádam­a a leálló szirtek felé sietett. Az első lépések nagyon bizonytalanok voltak, pedig [tíz tizenkét centivel le­­jebb tartakozott az Ung s ha elkap­ja .. . »Na, csak nem lélek?«, biztatta magát, »ha elé a lány átment, én f» halok bele . .­.« Rosszul számított. El­felejtette, hogy Gyevuska kölyökkora óta járja ezt az utat s ő csak most e­ő­­ször. Félúton már bánta is, hogy ilyen kalandba bocsátkozott, de nem volt ér­telme visszafordulni, nem is lett volna bátorsága hozzá. Hosszú percek múlva átért a túlsó partra. Az igazi megle­petés csak itt érte. Nem messze, egy szó és lombú fánál, valakivel bétáért a lány. Ahogy a gyenge fény megen­gedte, hulámoshajú, sovány fiatalem­bert látott, kezével hevesen kísérte a beszédet. — Lehoczky lenne? — mormogta meglepetten s agyában élesen kirajzo­lódott a fiatal cigányzenész arca. A pillanatnyi demieurség csodálkozó ha­raggá változott át, de nem volt sok ideje a gondo­lodásra. Azok már in­dultak is, nesztelenül és gyorsan, mint­ha menekülnének. Az oszladozó ködből s a félhomály­ból apad, lehetetlenül roskadt kuny­hók bukkantak elő, úgy érezte, mint­ha egy törpe­városba érkezett volna, ahol csupa kri­­ emlver él, natív sze­génységben, nyomorúságban. — Hát ide jár Gyevuska? — sut­togta érzéketlenül s összeborzongot. — Mit falni itt szépet s hogy nem fél ilyen késő estében? — De ki ez a ci­gány? — mordult fel haragosan. S eszébeötlött, hogy Schoczky nem csip­nya fin, a zene pe­­g csábító. Fel sem­ tűnt, hogy miért feszegeti ezeket a bizalmas kérdéseket s mi jogot formál a lány sétáihoz, vagy kedvteléseihez? (Fon­ytatjuk)

Next